Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

tartásán kívül, a különböző keresztyén célú egyesületek körében, nem a vezetést értve ott, de a munka, a kötelesség nagyobb részét, meiynek nagy kárát valljuk, ha azt nem méltányoljuk eléggé. Bercezky Sándor budapesti ág. hitv. ev. vallástanár a vallástanítás kiváló súlyát mutatja tel, ha az a sziv és akarat vallásos nevelésével jár karöltve s ama szempontból indul ki, hogy a növendék, ha majd egykor a felnőtt kort eléri, szabadsággal fog bírni arra, hogy vagy maradjon ősei hitében, vagy az egyházi kötelességek alól magát kivonva, hitét, az igazságot megtagadja és minden egyházi köteléken kívül élje le életét; sürgeti azért, hogy a vallástanár és tanító, neesak előadója legyen tárgyának, de lelkipásztora is növendékeinek, a kinek az a feladata, hogy az ifjúságot az egyházküzség tevékeny buzgó tagjaivá nevelje, minélfogva — szerinte — a vallástanárnak tanítványait az egyház belmissziói életébe is be kell vezetni oly formán, ha az ifjúság körében jótékonysági egyesületet, pl. gyámintézeti vagy missziói, vagy konfirmándus egyletet alakít s ezáltal azok figyelmét az egyházi elet ez ágára is felhívja és alkalmat ad nekik, hogy gyakorlatilag alkalmazzák a felebaráti szeretet ama törvényét: jól tegyünk mindenekkel, de legkivált a mi hitünknek cselédeivel. Jámbor Lajos békési ref. tanító az evangeliumi nevelés, gyermekisteni tiszteletek tartása s a valláserkölcsi olvasmányok terjesztése mellett buzog; Schmidt Henrik a vasárnapi iskolákat, énekkarokat s mértékletességi egyleteket tartja szükségeseknek. Löw Fülöp locsmándi ág. h. ev. lelkész a gyermekisteni tiszteleteknek az egyházi évkörbe való beillesztését javasolja. Erős Lajos a nagy egyházközségeknek parokhiákra osztását s a lelkészek szaporítását látja szükséges eszköznek s ezenkívül fegyvereket ajánl a baptisták és nazarénusok ellen. Ferenczy Gyula egy egyetemes közpénztár mellett foglal állást az egységes adóreform alapján. Horváth Gyula orvosnövendék a paráznaságot ostorozza; Biberauer Richárd lelkészjelölt a mértékletességi mozgalmakat veszi tollára s a »Kék kereszt* mértékletességi egyletről közöl ismertetést. Csiky Lajos debreceni theol. tanár a belmissziói munkát a theologiai akadémiáknak ajánlja figyelmökbe. Jávory Nándor somogyviszlói lelkész a krisztusi munkásságot, szeretetet és imádkozást ajánlja a lelkészi értekezleteknek »in hoc signo vinces* jelige alatt. Lévay Lajos sárkeresztúri lelkész a pásztori látogatást, a vallásos estélyek tartását, a hétköznapi bibliamagyarázatokat, az ismétlő iskolások vallásoktatását, a konfirmációra a lelkész által eszközölt előkészítést, a gyermekisteni tiszteleteket, a szórványok látogatását, nőegvesületek alakítását, egyházi alaptőke gyűjtését tartja célravezető dolgoknak. Kutas Bálint ismételten a vallásos estélyek, a szórványokban való vallásos összejövetelek, a vallásos iratok terjesztése, szeretet egyesületek, konfirmándusok asyluma mellett cikkezik. Beyer Fülöp eperjesi hittanhallgató az ottani theologiai belmissziói egylet munkálkodását rajzolja. Gáncs Jenő, székesfehérvári ev. lelkész, Illyés Endre mezöberényi, Csécsi Miklós makói ref. lelkészek, valamint Beák Sándor türkösi ev. lelkész az ifjúsági s nőegyesületek támogatásában értenek egyet. Végre a Lorántffy Zsuzsánna-egylet, a Budapesti ref. ifjúsági egylet, a »Kék kereszt« egylet s az Evangeliumi szövetség alapelveinek, illetőleg alapszabályainak bemutatása utan Szabó Aladár cikkét olvassuk, ki felhívja a világiak figyelmét arra, hogy járjanak utána a nép bajainak; gondoskodjanak arról, hogy a protestáns hívek számára minél több biztos keresetforrás nyittassék ott különösen, a hol népünk anyagilag pusztulófélben van; általában vezessék, oktassák őket, és a szívtelen uzsorások, meg az okszerűtlen gazdálkodás körmeiből szabadítsák ki; ha virágzó lesz a prot nép anyagi helyzete, akkor ez lesz a mindennél biztosabb alapja a lelkészek és tanítók anyagi jóllétének is. Szükségét látja egy belmissziói épületnek Budapesten, hol a ref. zsinat is helyet találna; óhajtana egy politikai napilapot, mely minden pártra hatást gyakorolhatna s minden pártban barátokat szerezne az evangeliumi szövetségnek, testvériségnek, szeretetnek és igazságnak. Szószólója egy evangeliumi belmissziói egylet felállításának, a mely egylet egy titkárt és segédeket tartana, a kik aztán lehetőleg az ország minden gyülekezetében alakítanának fiókegyesületeket, a mely célra mint legelői is említettem, szerinte 100.000 frt alaptőke volna szükséges. Sokat érne egy külmissziói társaság is ; hacsak egy embert küldhetnénk is ki — mondja — ha ez egyszer megtérne és bejárná az országot, többet tenne, mint ezer szép prédikáció. Szól továbbá a jövendő lelkipásztorok igazi keresztyén és gyakorlati szellemben való neveléséről is; szóba hozza a családi áhítatot is, a vasárnap megszentelését, a jótékonvcélu mulatságok, a dobzódás, káromkodás és kártyázás megszüntetését, az »ördögnek és fenének« kiküszöbölését szójárásunkból; sürgeti az okos mulatságokhoz való szokást, a milyenek pl. az úszás, kirándulás. torna zene s egy csomó tisztességes játék. Felszólítja általában a nőket, különösen a lelkészek és tanítók nejeit, hogy a Krisztus szeretetét s akaratát igyekezzenek érvényesíteni. Rendkívül sokat tehetnek. Mily sok kis gyermeket menthetnének meg a korai haláltól. Valóságos ragály a kis gyermekek elhanyagolása. A gondos testi ápolás mellett tanítsák meg az anyák gyermekeiket szép éneklésre, a Krisztusról szóló történetekre s imádkozzanak velők. Követeljék csak az anyák, hogy fiaik ne tartsanak előttük titkot, majd nem lépnek a gyalázatos bűnök utaira, Felkarolja a cselédek ügyét, a diakonissaképzést. Szövetségre szólítja fel a nőket, hogy egyszerű ruhában járjanak s hogy oly rengeteg ételt és italt ne adjanak az asztalra, mint eddig szoktak. Eszünkbe juttatja, hogy Krisztus ránk bizta a nyomorultakat, vakokat, süketeket, nyavalyatörőseket, hülyéket; s valósággal megborzad az ember, ha arra gondol, hogy a két evangeliumi egyház ezekért eddig jóformán semmit sem tett. Végezetül egy magyar katholikus és egy zsidó keresztyén egyház eszméjét veti fel; amazt a pápistákból s görögkeletiekből óhajtaná megalakítani, emezt pedig a zsidókból, evangeliumi tanokkal, némi tekintetben conservativebb egyházszervezettel és változatosabb isteni tisztelettel, és ezeket mint védbástyákat állítaná fel a prot. egyház elé egyfelől a vakhit, másfelől a Krisztus tagadó hitetlenség ellen. Hűségesen mondtam el az egésznek tartalmát. A mint láttuk, furcsaságok is vannak benne; de az egész sokkal komolyabb munka, sem minthogy a furcsaságokon akadjunk fenn s a mozgalmat megtámadjuk s nevetségessé tegyük. Azok a célok, melyeket benne látunk és azok az eszközök, melyeket rendre ismertettünk, megérdemlik, sőt felhívnak bennünket, hogy azok felett gondolkozzunk, és »a melyek igazak benne, a melyek tisztességesek, a melyek igaz cselekedetek, a melyek tiszták, a melyek szerelmetesek, a melyek jó hírűek és ha mi jóság és ha valami dicséret, cselekedjük is azokat, hogy a békességnek Istene legyen velünk (Phil. IV. 8. 9.). Pécel. György László.