Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

felejthetlen anyjuknak, nagyanyjuknak, dédanyjuknak, anyósuknak, illetve testvérének özvegy dr. Székács Jőzsefné, született Veöreös Júliának áldásdús jótékony életének 75-ik és gyászos özvegységének 20-ik évében, mai napon d. u. háromnegyed 4 órakor történt elhunytát, A megboldogultnak földi maradványai f. évi november hó 2-ik napján délután 3 órakor fognak az elhunyt lakásán (IX., Üllői-út 1. sz.) az ágostai evangelikus egyház szertartása szerint megáldatni és a kerepesi-úti sírkertben örök nyugalomra elhelyeztetni. Budapesten, 1896. évi október hó 31-én. Áldás és béke lengjen porai felett! — Gyermekei: Székács István, Székács Ferenc, Székács Etelka, özvegy Győrv Vilmosné, Székács Irma férj., dr. Kiss Jánosné és dr. Székács Béla*. — Temetése nagy részvéttel, óriási közönség jelenlétében november 2-án ment végbe. Érdemeit Horváth Sándor lelkész méltatta szép beszédben. Temetésén megjelent az árvaház férfi és női választmányának számos tagja s az intézet növendékserege is. Béke hamvaira, áldás emlékére! különfélék. Személyi hirek. A lwpácsi (Baranyamegye) ref. egyház mult vasárnap meghívás útján egyhangúlag Kurdi Béla budapesti segédlelkészt választotta lelkipásztorává; a jeles fiatal lelkésznek e helyről is melegen gratulálunk. — A karcagi ref. főgimnáziumhoz helyettes tanárrá Garzó György okleveles lelkészt és tanárjelöltet hívta meg az intézet fentartó testülete. — Hármas papi jubileumot ült okt. 31-én a vajdahunyadi reform, egyházmegye Bartha Lajos esperes, tordos-piskitelepi lelkész, Jánó Albert egyházmegyei főjegyző, hátszegi lelkész és Kiss Mózes egyházmegyei direktor, maros-németii lelkész tiszteletére, kik közelebbről töltötték be papi szolgálatuknak 25-ik évét s mint egyházmegyei tisztviselők is, immár 22 év óta mü ködnek anyaszentegyházunk és magyar nemzetünk ügyeinek előbbvitelén. A világiak nevében Pogány Károly gondnok és országgyűlési képviselő, a papok részéről pedig Gál Sámuel vajda-hunyadi lelkész, mint a hunyadmegyei reform, papság Nesztora üdvözölték a derék jubilánsokat, mely üdvözletekre az esperes, társai nevében is, mélyen megható beszédben válaszolt. Délben közebéd volt, számos felköszöntővel. A derék paptársakat mi is szivünkből üdvözöljük. — Barde genfi theol. professor és Fermaud titkár Genfből november 3-án Kolozsvárra utaztak s ott is buzdító beszédeket tartottak az ifjúsági egyesületek ügyében; gróf Bernstorf pedig ugyanakkor Bécsbe utazott az ottani ker. ifjúsági egyesület meglátogatására. * Aranykönyv. Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár ötvenéves fennállása örömére és emlékére 100 ezer forint alapítványt tett különböző közművelődési és jótékonysági célokra. A közművelődési alapítványokból a budapesti református és lutheránus főgimnáziumok 5 — 5 ezer koronát kaptak, hogy 2—2 száz koronás jutalmat adjanak egy-egy tanulónak ; a jótékonysági alapítványokból a Bethesda-kórház 4 ezer koronát kapott szabad ágyra; az. országos protestáns árvaház szintén 4 ezer koronát árvák föntartására; a budapesti egyetem Mensa-Akadémikája kétezer koronát szegény ifjak élelmezésére. * A reformáció emlékünnepélyét a pápai főiskola kebelében október 31-én d. e. 10 órakor tartották meg. Az ünnepélyt mint eddig, úgy most is a theologiai önképzőkör rendezte. Jelen voltak a theol. akadémiai és főgimn. tanárok, a helybeli ref. lelkész s néhány gyülekezeti tag, köztük nők is, és az egyházkerületi leány internátus tanítónői és növendékei. Az ünnepélyt a főiskolai énekkar nyitotta meg az »Erős várunk* eléneklésével. Ennek elhangzása után Bácz Elemér IV". éves papnövendék, önképzőköri alelnök alkalmi beszédet olvasott fel, rajzolva a reformácziónak szükséges és áldásos voltát. Majd Gsomasz Dezső II. éves pn. Szűcs József III. éves papnövendéknek , alkalmi költeményét szavalta lelkesen, gyújtva; ezután pedig Csiba Imre IV. éves pn. mondott szép alkalmi imát. Még az énekkar egyet énekelt s vége volt a szép alkalmi ünnepélynek. A főiskolai tanári kar elhatározta, hogy október 31-íkét jövőre mindenkor egészen a reformáció emlékének fogja szentelni, kifejezést adván ennek az által is, hogy e napon a tanítás szünetel. — Az eperjesi theologiai intézetben nagyszámú és díszes közönség előtt következő műsor szerint folyt le a reformáció emlékünnepe: 1. Luther diadaléneke. Énekelte a theol. énekkar. 2. Elnöki megnyitó. Tartotta Sarudy Gyula, test. elnök. 3. »Reformáció ünnepén*. Schöpflin Aladártól. Szavalta Bendik János. 4. »Maradj meg kegyelmeddel*. Énekelte a theol. énekkar. 5. Emlékbeszéd. Tartotta Beyer Fülöp. 6 »A régi vár« Gsengey Gusztávtól. Szavalta Kázsley Béla. 7. »Áldott az Ur«. Rudnics W.-tŐl. Énekelte négyszólamú női és férfi vegyes-kar, Szánik Ernő, theol. énektanár vezetése mellett. — Debrecenben okt. 31-én két iskolában is megünnepelték a reformáció emlékezetét, ú. m. a kollégiumban és a felsőbb leánynövelő intézetben. A főiskola dísztermében d. u. 4 órakor kezdte ünneplését a hittanszaki önképzőkör. A terem szépen megtelt ünneplő közönséggel, különösen nőkkel. Kiss Áron püspök, lelkészek, tanárok nagy számmal, s a város előkelőségei közzül is többen vettek részt a lélekemelő ünnepségben, mely — a megjelentek számát tekintve — sikeresebb volt a tavalyinál, noha Debrecenhez mérve, még mindig nagyon szűkkőrünek és nem eléggé látogatottnak mondható. A karzatokat csaknem egyedül a főiskolai ifjúság foglalta le. A hallgatóságot kiválóképen érdekelte Csiky Lajosnak, a hittanszéki önk. társulat ez idei felügyelő tanárának magvas felolvasása »az egyház és állam egymásközötti viszonyáról mely részlet egy nagyobb munkából, s melyben biválólag Kálvin és Erastus egyházpolitikai működésével foglalkozott. Felolvasást tartottak még; Veress István társ. elnök Laszky Jánosról, Szabó Antal III. éves th. Lorántffy Zsuzsánnáról, kinek életét ez alkalomra Kuthy Zsolt IV. éves 4 th. írta meg vonzó stylusban, de többnemü históriai botlással. Juhász Sándor II. éves th. ódáját szavalta Bagamery Károly III. évesth. Záróbeszédet tartott Nagy Sándor szénior. Közben a főiskolai énekkar zengedezett szebbnél-szebb alkalmi darabot, s azok között Luther hires énekét. Gyülekezeti énekkel (Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás) ért véget a magasztos ünnepély. A másik ünnepség a leányiskolában szintén számos közönség részvétele mellett emelkedett érzések között folyt le. Varga József zenetanár harmónium kísérete mellett énekelték, a 37. dics I. és XLVI. zsolt. I. versét. Nagy Gyula intézeti vallástanár lépett ezután a szószékre s rövid imát mondván lelkes prédikációt tartott Zsid. 13. 7. verse alapján. Végül a növendékek és a közönség Luther énekére zendítettek reá. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPKSTIiN.