Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

különleges céljaikból, iskolákat állíthassanak és fentarthassanak; de azt elengedhetlenül meg kell követelnie, hogy a nem állami iskolafentartók biztosítékot nyújtsanak az állami érdekek megóvására. E biztosítékok közül legbecsesebb az, ha az állam teljes megnyugvást szerezhet a felől, hogy a különböző jellegű iskolákban működni hivatott tanítók képesítése az állam érdekeinek minden tekintetben megfelelő. A középiskoláknál ezen érdekek az 1883. évi XXX. t.-cikkben már meg vannak óva, midőn a középiskolákra nézve kizárólag az állami tanárképesítést teszi kötelezővé. Ugyanezt kell követelnünk az összes népoktatási tanítöképesítésre nézve. A népoktatási törvény részleges revíziójánál tehát első sorban kimondandó lenne, hogy bármely jellegű népoktatási tanintézetben csak oly tanító alkalmasható, a ki a tanképesítést az e végből kiküldendö állami vizsgálóbizottságoktól nyerte. Igen fontos állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy az államilag képesített tanító bármilyen jellegű iskolánál nyer is alkalmazást, egész működésében folyton híven és lelkiismeretesen gondozza az ifjúság hazafias nevelését. E tekintetben a legcsekélyebb visszaélés sem maradhat megtorlás nélkül. A megtorlás pedig egyedül és kizárólag az állam joga. Ez el van már ismerve az 1893. évi XXVI. t.-cikkben, a midőn az államilag segélyezett felekezeti iskoláknál működő tanítók ellen a közigazgatási bizottság van hivatva a fegyelmi eljárást foganatosítani akkor, ha bármily összeggel segélyezett felekezeti iskola tanítója államellenes irány követésével van vádolva s a miniszter a fegyelmi eljárást elrendeli. Minthogy pedig az államilag nem segélyezett felekezeti iskola tanítójának államellenes üzelmei megtorlását sem lehet az államtól elvitatni, a további részleges revíziónak az 1893. évi XXVI. t.-c. oly irányú módosításában kell állania, hogy a közigazgatási bizottság legyen hivatva minden esetben a fegyelmi eljárást foganatosítani, midőn bármely felekezeti népiskola tanítója (tekintet nélkül arra, részesül-e államsegélyben, avagy nem) államellenes irány követésével van vádolva s a miniszter a fegyelmi eljárást elrendeli. Sok keserű órának volt a szülő oka a népoktatási törvény azon fogyatékossága, hogy a hit felekezeti iskolákról rendelkező III. fejezetben, nincs hivatkozás a törvény 138. §-ára, a mely szerint a tanítók élethosszig választatnak és hivataluktól csupán súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás vagv polgári bűntény miatt mozdíthatók el; de az ily ítéletek megerősítés végett a közoktatási miniszter elé terjesztendők. A törvény reviziójánál e rendelkezés kifejezetten bármily jellegű iskoláknál működő tanítókra kiterjesztendő. Ilv módon biztosítva lenne az állam érdeke a tanítók képesítésénél, fegyelmezésénél ; biztosítva lenne a tanítók érdeke az élethosszig tartó választásban. De a tanítók érdekeinek biztosításában még tovább kell mennünk. Ma már nyilvánvaló, hogy tanítóhiány van országzjrt e. A 300 frtos tanítói állomásokra hirdetett pályázat a legtöbb esetben meddő maradt, mert e pálya nem kecsegtető, s a létező Janítóképző^népessége évről-évre gyérül. Ezen mindinkább égetővé váló bajon csak azzal lehet segíteni, ha az 1893: XXYI. ,tértek a tanítói fizetés minimumát megszahó szakasza a 16. §-al összbangzóan változást szenved; vagyis, ha a tanítói fiz<'t-és minimuma az egész-vonalon legalább 4.00 frtban állapiHaiik meg. Ettől óvakodtunk ideig-óráig;, de a iviszonyok.íikérlyszere elől egy iskolafentartó sem térhét.'; kií/i mert különben népoktatásügyünk csődbe jut. :'><? :;:4siís:

i

!< je^öíb A részleges revíziónál nern hagyhatjuk orvösolatlanul a tankötelezettség érvényesítései körül •felmerülő azon akadályt, a mely e bírságok behajthatatlansága" miatt lépten-nyomon felmerül. Népünk < művelődése érdekében nem szabad visszariadnunk attól sem, hogy, ha a mulasztás a szülő vétkes könnyenvevéséböl ered,, s rajta a pénzbírság vagyontalanság miatt be-ném hajtható:, áübírság esetleg fogságra legyen változtatható,*. < 5 ,b»xuióvlM Már fennebb kifejtettük, .hogy ámbár á népnevelés az államnak képezi elsőrendű feladatát, de azért bizonyos feltételek alatt más tényezők, .jelesén a hitfeleke&étek szintén meghagyhatok eddigi iskolatartási jogosultságukban. De a revíziónál a törvénynek egy helytelen^ mondjuk ki igazságtalan rendelkezése mulhatlanuL megszüntetendő. A törvény 25. §-a elismer ugyanis' felekezeti jellégűeküek oly iskolákat, a melyeket kizárólag a. politikai község a saját vagyonából, tehát közjövedelmekből, tart fenn. Eltekintve attól, hogy e szakasz első és második n része egymással homlokegyenest ellenkező rendelkezést tartalmaz;.-mert míg ez első rész határozottan kimondja, hogy s>általában nem tekintetnek ezentúl felekezeti iskoláknak az.on tanintézetek, a melyek községi vagyonból és -jötedelmekbőli a község összes tagjai által felekezeti különbség nélkül tatftatnak fenn*, addig ugyanezen szakasz második. része ezt . bizony os körülmények között mégis megengedi, a nélkül, hogy az ily községi vagyonból fentartott felekezeti iskolákra a polgári községeknek bármily befolyást, jögot biztosítana sianélkíil. hogy az ily iskolákban az állami érdekek hatékonyabb megóvására módot nyújtana; igazságtalan•e. ;

rendelkezéfe még azért is, mert sok esetben a polgári község:kevesebb megterheltetéssel gondoskodhatnék egy községi-jellegű; iskolájával a népnevelés ellátása felől, mint két-három, esetleg több különleges felekezeti iskola fentartása által, A népoktatási törvény 25. §-ának második bekezdése JtehátjtöHendő. Hogy mennyire fontos ez a kérdés^,.kitűnik még abból is, hogy a polgári községek felekezeti- iskolák fentartására nem kevesebb, mint 2.478,811 frtot 'fordítanak,l Ezekben gondoljuk a népoktatási-töryéníy,., részleges revízióját minden különösebb rázkódtatás nélkuLkeresztülvihetőnek, de ez azután a legkevesebb, a i;

piit-a-^épneveléshez fűződő fontos állami érdekek megóvása szempontjából meg kell tennünk. Jfivnd js q^xs ,,i10 Eddig a félhivatalos közlemény;-melynek a revízióra vonatkozó elveit részünkről ak&Qj? kixánjuk. érdemileg tárgyalni, mikor maga a munkálat if?íielőttünk!;;IqsZí • ••• aaliyflfií teömJd A