Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

nak, Polyánnak, Norópnak, Kopnak Eöcsnek, Podragnak, Noszlópnak, C.söglének, Nvárádnak, Mezőlaknak, Bonos­győrnek, K.-Laknak, Dörögdnek == 23, kik közül ma, 162 év mnlva Szerecsen, Gyimót, Kovácsi, Noróp, Bonos­győr = öt leányegyház, kettő elenyészett, mint Pólyán és Dörögd (az utolsó református az idén halt ki belőle) 1 Eöcsöd a veszprémi egyházmegyéhez tétetett által. A mai anyák közül nem említtetik: Pápa, Adorján­háza, N.-Perét, Mibályháza, Dereske, Acsád, Görzsönv, Bödöge, Táp, Mezőörs, Pázmánd, Nyárád. Bizony csekély fizetése volt az 1733-iki prédikátor­nak, de tyúkja és kenyere az volt elég. Érdekes az idegenekkeli szabadalku az eskettetésnél, az elegendő fa, az öreg köböl, öreg fertály, öreg mérő, győri mérő, a 2—4 hold szántó csekélysége, a kender­vetés hangsúlyozása, a keresztelésbeli tyúk, kenyér és Takácsiban a jégverem. Bizony ma is szép lenne, ha épí­tene a nép. De 162 év előtt a díjlevélben ki volt kötve, hogy a jégvermet tartoznak tele hordatni! Szekeres Mihály, esperes. IRODALOM. ** Bibliai elbeszélések elemi és népiskolák szá­mára, írta dr. Bartók György ref. pap és vallástanár. I. rész ószövetségi elbeszélések, 86 lap, ára kötve 35 kr. II. rész újszövetségi elbeszélések. 66 lap ára kötve 35 kr. Nagy-Enyed, Cirner és Lingner kiadása. Évről-évie izmosodó vallási tankönyvirodalmunk­ban figyelemre méltó helyet foglalnak el a dr. Bartók György tankönyvei, melyek képzett lelkész tudásával és egy gyakorlott kadechetes paedagogiai tapasztalatával vannak szerkesztve. Szerző jelen műveiben is gondosan szem előtt tartja a vallásoktatásnak egyfelől azt. az érte­lemképző czélját, hogy a gyermekek a bibliai történe­tek főbb mozzanataival és kimagaslóbb alakjaival jól megismerkedjenek; másfelől a kedély és hitélet mélyíté­sére irányuló azt a célzatot, hogy a gyermeklélek az egész szenttörténetben, Istennek soha meg nem szakadó atyai vezetését és gondviselő működését szemlélhesse. Ezekből a tekintetekből a Bartók tankönyvei kifogástala­nok. Még nagyobb előnye az »ó- és újszövetségi elbeszé­lések »-nek a gyermek fejlettségéhez mért. egyszerű, vilá­gos nyelvezet, melyen a bibliai eseményeket elbeszéli. E tekintetben különösen azt tartjuk sikerültnek, hogy a történeteket a nehézkesebb bibliai stílusból a mai iro­dalmi nyelvre írja át s csak a jelmezőbb bibliai mondá­sokat és »szálló ige*-szerű szólásokat adja a biblia ódon zamatú nyelvén. Ezek a könyv jó oldalai. De vannak, szerintünk, árnyoldalai is. Első és leg­főbb az, hogy a Bartók-féle bibliai történetek igen nagy terjedelműek. 11,111. ellemosztályos tanulónak 86 + 66 lap sűrű nyomású szöveget városi iskolában sem lehet túlterhelés nélkül megtaníttatni. A szerző által javasolt kihagyások pedig hézagossá teszik a történetet. Másik kifogásunk az ellen a túlságos moderneskedés ellen van, mely a régi szép nevét is modernizálja a bibliai történeteknek s »szent­történeíek* vagy »bibliai történetek* helyett »bibliai elbe­szélések «-et használ. Megérhetjük még, hogy egy még modernebb theologus bibliai »regéknek«, »mondák«-nak vagy épen »mesék«-nek kereszteli el a kijelentés szent­történeteit. A könyv nyomása tiszta, kiállítása csinos, ára elég jutányos. ** Új Óramutató. Szerkesztette Szabó Aladár, a »Hajnal* szerkesztője, kiadja Hornyánszky Viktor, Buda­pest, 1896. 148 nagy nyolcadrétü lap, sűrű nyomással. Ára 50 kr. A tiszta jövedelem a »Hajnal* belmissziói alap nevelésére fordíttatik. Az »Uj Óramutató* 21 belmissziói értekezést és tanulmányt közöl, ugyanannyi szerzőtől. Az írók nem vala­mely új belmisszió szervezetet akarnak létesíteni a régi egyházi szervezet mellett, hanem az egyház holt tagjait meg akarják tölteni élő hittel, hogy aztán ezek is felser­kenvén, világosodjék meg bennök a Krisztus. Az érdekes, változatos, eszméitető és termékenyítő munkára előre is felhívjuk a figyelmet. Nemsokára érdemileg is méltatjuk, ** A szatmári egyházmegye husz éves törté­nete 1875 — 1894. Az egyházmegye megbízásából írta és szerkesztette F. Varga Lajos majtisi lelkész, egyházme­gyei főjegyző és tanácsbirő. Szatmár, 1896., a »Szabad­sajtó* nyomda nyomása, 313 lap, ára kebelbeli lelkészek­nek, tanítóknak s más tisztviselőknek 1 frt, másoknak 2 frt. — Ez egyházi monografia behatóbb ismertetésére visszatérünk, most csak jelezni kívántuk megjelenését. E G Y HÁ z. A dunamelléki egyházi értekezlet igazgatóvá­lasztmánya e hó 9-ikén Szilassy Aladár elnöklete alatt tartott ülésében határozati javaslatot fogadott el »a lel­készárvák szeretetháza* ügyében, megvizsgálta a titkár számadását, s megállapította az okt. 17-én d. u. 4 órakor a Lónyav-utcai főgimnázium nagytermében tartandó egy­házkerületi értekezletnek a programmját. Az értekezleti gyűlés énekkel és imával nyittatik meg ; Szilassy Aladár elnöki megnyitót mond, Szőts Farkas titkári jelentést olvas fel, Kecskeméthy István az egyház belső építésének apo­lógiájáról, Lécay Lajos a legsürgősebb hitápoló teendők­ről, György László a gyülekezeti evangélizációról, Fábián Dénes a vegyes házasság körüli lelkipásztori teendőkről tart felolvasást. Az értekezleti helyiség előtermében vallá­sos könyvek, lapok és folyóiratok lesznek közszemlére kitéve, melyekre előre is felhívjuk a közönség figyelmét. A reformáció évfordulója közeleg. Hendezzünk templomi és iskolai ünnepeket az emlékére. Lélektermé­kenyítő, eszméitető ünnepélyeket lehetőleg minden egyház­ban és minden gyülekezetben. Hálafohászaink, dicsérő énekeink, az evangélium diadalát hirdető prédikációink megannyi erőforrásai lehetnek a valláserkölcsi erősödés­nek és nemesülésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents