Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-04 / 40. szám
szavaival s a gyülekezet énekével, e második egyházmegyei egyházi értekezletünk. A templom kijáratainál elhelyezett »szeretet-perselyek«-ben ez alkalommal 12 forint 50 kr. szeretet-adomány gyűlt össze. Délben a nagyvendéglőben tartott közebéden esperesünk az egyházkerület vezérférfiaira mondott éljenzéstől kísért pohárköszöntőt, melyről azonnal távirati értesítést küldöttünk Halasra, Szász Károly püspök úr ő méltóságának. Majd alantírt éltette az »örök-ifjú«, de azért már a 75 év mesgyéjéhez ért esperesünket, Koncz Imre urat, ki két év múlva esperességének immár 25 ik évét jubilálhatja. Báthory Dániel Haszár Ágostonra, Fehérmegye alispánjára, Forgács Endre a világi urakra ürítette poharát. Délután a különféle bizottságok ülézestek. Az egyházmegyei közgyűlés másnap, szeptemb. 9-én reggeli 8 óra tájban vette kezdetét a templomban. A Jövel szentlélek eléneklése s esperesünk buzgó imája után gróf Dégenfeld Lajos gondnokunk nyitotta meg pár szóval a tanácskozást, a melynek első tárgya a szavazatbontó bizottság jelentése volt, a mely szerint helyettes esperessé Báthory Dániel, baracskai lelkész s egyházmegyei s kerületi tanácsbiró, egyházmegyei tanácsbirővá Urházy Lajos lovasberényi lelkész s egyházmegyei aljegyző, vil. tanácsbíróvá Végh János bicskei ügyvéd választatott meg. Minthogy pedig a helyettes esperesség egyházkerületünkben ez időszerint olyan új tisztség, a melynek jog- és munkaköre még körülírva nincs és így az iránt is tájékozatlanok vagyunk, vájjon a helyettes esperes hivatali eskü letételére felhívandó-e, vagy sem : egyházmegyei közgyűlésünk megelégedett ezúttal annak egyszerű kijelentésével, hogy Báthory Dániel, egyházmegyénk legidősb tanácsbirája, helyettes esperessé választatott, a kiről azonban ez alkalommal hivatali esküt nem kivánt. A másik két tanácsbiró azonban a törvény értelmében hivatali esküt tőn s megválasztatásukért meleg köszönetet mondva a gyűlés éljenzése közt foglalták el helyöket a tanácskozás asztalánál. Eztuán Koncz Imre esperes úr olvasta fel esperesi évi jelentését, a melyben mindenekelőtt hazánk ezeréves fennállásának ünnepéről emlékezett meg. Felhíva a gyűlést, hogy »adjon kifejezést honfiúi érzelmeinek. Áldjuk a gondviselő Isten jóságát az ezeréves múltért. Kérjük áldását, vezérlését a második ezerévre is*. A második helyen az egyházpolitikai törvények életbeléptetéséről emlékezik meg az esperesi jelentés, annak elismerésével, hogy ezen törvényekre állami érdek szempontjából szükség volt, nálunk, reformátusoknál azonban — hogy egyebet ne említsek — a lelkészek fizetését lejebb szállította. A gyermekek vallásáról szóló törvények hatása már is abban nyilvánul, hogy »a szórványokon nem egy eset fordult elő, miszerint más vallásra ajánlották fel a vegyes házasok gyermekeiket. Magokban az egyházakban nagyobb mozgalmat nem idézett elő törvény. Híveink valami különös lelkesedést nem mutattak; a házasok esketésénél az egyházi áldás kikérését megtartották; egy pár eset fordult elő, a hol ez mellőztetett.« Az év eseményeinek harmadik kimagasló pontja gyanánt az országos ref. gyámintézet felállítását említette az esperesi jelentés. Ez intézményt egyházmegyénk örömmel fogadta, de egyszersmind aggodalommal gondolunk arra, hogy három év alatt a belépti díj és évi járulék címén 5550 frt 99 krnyi összeget kell egyházmegyénk lelkészi karának letörleszteni. »Nem kis összeg ez, mely a már különben is megcsonkított és többféleképen igénybe vett lelkészi konvenciókra nehezül, melyeket még az alacsony gabonaár is kevesbít*. Ez indította esperes urat arra, hogy e teher könnyítéséhez egy tervezetet nyújtson be, a melyről majd alább szólandunk. Ezután az egyes gyülekezetekben található hiányok bajok felsorolására tért át az esperesi jelentés. Sajnálattal említjük meg itt a biai gyülekezet szerencsétlen esetét, mely szerint most már harmadízben volt kénytelen templomát nagyobb költséggel javíttatni. Ez évben ugyanis a templom falain és tornyán oly mérvű repedés mutatkozott, hogy a miatt az államépítészeti hivatal a templomot közveszélyesnek nyilvánította és bezáratta. így hát az egyébként is meglehetős adósság terhe alatt, nyögő, de törekvő egyház ismét kölcsönhöz volt kénytelen folyamodni, a melyből aztán mintegy 2800 frt költséggel még ez év folytán kijavíthatta s a használatnak átadhatta. Sárhere ztúrt viszont az a szerencsétlenség érte, hogy a rektor laka melléképületeivel együtt a tűzvész martaléka lett. Az újonnan való építés 1300 forintjába került a gyülekezetnek. A szegény-ügyben egyházmegyénk örvendetes buzgóságot fejt ki. Á zámolyi egyház a szegények gondnoka útján gyűjtéseket rendez, a tehetetlenek házát gondozza s a házzal bíró szegényeknél helyezi el a többieket, a kik amazoknak az élelmét összehordják. A szegény iskolákat könyvvel, ruhával látja el. A tabajdi egyház szegényalapját már 100 írtra növelte s a kamatokból az idén már megkezdi, ha csekély mértékben is, a segélyezést. Sárkereszturon az év elején, egyszerű földmíves nőkből, református nőegyesület alakult, a melynek elnöke a lelkész és neje, pénztárnoka a szegények gondnoka. A tagok száma 60. A szegények istápolását a mult télen már meg is kezdette. Sárbogárdon ugyanez év első napján úri nőkből ^keresztyén jótékony nőegylet* létesült. A lelkész által gyűjtött adományokból 13 iskolás gyermeket ruháztak fel. Szentpéteren a Végh Mária-féle alapítvány kamataiból segélyeztetnek a szegények. Bián szintén alakult, még a mult évben, nőegyesület. mely az idén 35 forintot adott össze, a községtől pedig 10 frt segélyt nyert. Szerény ugyan a kezdet e téren, de elismerésre méltó. »Halad az, a ki megindult*. Az egyházi és iskolai ügyelt clöbbvitelére igen szép áldozatok és adományok tétettek. Aba 120 frt, Tinnye 215, Lovasberénv 230, Velencze 250, Zámoly 320, Bodmér 932 frt erejéig építkezett. Iváncsán a paplak zsindely eztetett, Mányon a templom és a paplak újonnan tetőztetett. Vereb tornyát újonnan építve, rézzel fedette be, templomát, lelkészlakát kijavította, kerítéssel látta el, háromezer frtnyi költséggel. Bián Szántó Mihály és neje »az ezredév emlékéül* carrarai márványból készült díszes úrasztalát állítottak fel 140 frt értékben. Bicske 100 éves alapítványát ez évben is 100 frttal növelte. Takarékmagtárában 223 hektoliter buza, 1646 hl. zab van. A dobozi egyháznak József főherceg ö Fensége 300 frtot ajándékozott. Gárdony és Nyék az alapítványok kamataiból az idén is mint más években 4—400 frtot fordított iskolájára és a szegény iskolások felruházására. A szentpéteri egyháznak a község 150 frt segélyt adományozott. Pátkán a millennium alkalmából 500 frt erejéig adóztatták meg magokat a hívek, mely összeggel az egyház adóságát törlesztették. Ugyanitt özv. Csók Lajosné 200 frtot adományozott az egyháznak. Báty 950 frt értékű harangot, vett egyesek önkéntes adakozásából, mely harang az ezredéves ünnep alkalmával, május 10-én, szólalt meg először. Sárkereszturon egyesek 148 frtot adakoztak. Tabajd orgonaalapját 763 frtra gyarapította. Lovasberényben Hajnal Ferencz végrendeletileg 50 frtot hagyományozott az egyháznak, egyesek 165 frtot adakoztak. Tinnye a tanítói fizetést 300 frtról 500 frtra emelte fel. Tökön a község 450 frtot adott az egyháznak; a földmunka-váltság alapjául pedig a gazdaközönség ezer frt tőkét adott. Nem