Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-27 / 39. szám

nagy fontosságánál fogva egész terjedelmében ide iktatok, * három pontból áll: 1. A dunamelléki helv. hitv. egyházkerület theologiai intézetet állíthat Pesten. 2. A Pesten szervezett protestáns egyetemre e superintendentiából gyűlt pénzek s az egyházkerületnek más e célra meglevő s megszerzendő alapjai az intézetre fordíthatók. 3. Az intézet külső és belső berendezése az 1791. évi XXVI. t.-c. 5. §-sának rendelkezéséhez képest az egyházkerületre bizatik. Szőts Farkas. KÖNYVISMERTETÉS. Előadások a keresztyénség erkölcstanáról. Áz 1872-ik év telén Lipcsében tartotta dr. Luthardt K. E. theologiai tanár. Az eredeti német szöveg IV-ik kiadása után fordította Csiky Lajos debreceni theol. tanár, felülvizsgálta Szőts Farkas budapesti theol. tanár. Budapest, Hornyánszky Viktor nyomása. 1896. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványa. Nagy 8-adrétű 866 tap. Ára 1 frt 50 krajcár. Csakugyan »korszerű és hézagpótló« munkát végzett a fordító s Irodalmi Tarsaságunk, a midőn Luthardt klasszikus apologétikai előadásai III. kötetének átültetésére és kiadására vállalkozott. »A jelen kort mozgató nagy erkölcsi kérdések* vannak itt tárgyalva szilárd evangeliumi és tudományos alapon, és pedig azzal a meleg érdeklődéssel, mely ma a morál iránt a német rendszeres theologusok körében általános. Mind a tíz előadásnak állandó vezérgondolata az, hogy bár a morál eredete az egyéni erkölcsi tudatban keresendő, de hatásában, mint azt újabban a morálstatisztika is igazolja, egészen társadalmi, az ember egész társas lényére irányuló. A mellett napnál világosabban igazolják be ez előadások azt az igazságot, hogy »a keresztyénség erkölcsi igazságai a hit igazságaival a legszorosabban összefüggenek*, illetve, hogy »vallás és erkölcsiség elválaszthatatlanul ''össze vannak kötve egy-* An den Herrn Stellvertreter des Superintendenten in dem ev. Kirchendistricte helv. Conf. an der Donau, Gábriel Báthory, Hochwürden. In vollkommen zustimmender Billigung jener Beweggründe, welche zufolge der von Euer Hochwürden unter dem 12. Október 1854 Super Zahl 297—1854 hieher unterlegten Vorstellung die Kirchengemeinden und Senioren der reformirten Superintendenzen an der Donau für die Errichtung einer evangelisch-theologischen Lehranstalt in Pest, vom Standpuncte der Wissenschaft geltend machen, und welche von Pester Senior Paul Török in einer Eingabe vom 26. Juni 1. J. náher erláutert worden sind, wird hiemit erwidert: 1. Die evangelische Superintendenz helv. Confession an der Donau kann eine theologische Lehranstalt in Pest errichten. 2. Zu diesem Zwecke können jene Gelder, welche an dieser Superintendenz zum Zwecke der Errichtung einer protestantischen Universitát in Pest gesammelt worden sind, ausser anderen — ihr zustehenden und zugánglichen Fonden gleichfalls verwendet werden. 3. Die áussere und Innere Einrichtung dieser Lehr-Anstalt bleibt nach Massgabe des 5. § im 26. Artikel vom Jahre 1791. der Superintendenz überlassen. Wien, am 29. Juni 1855. Thun. mással*. Ez igazolja egyszersmind e III. kötetnek az előző két kötettel való természetes apologétikai összefüggését, mert a keresztyén morál lényegében véve »a keresztyénség alap- és üdvigazságain« alapul. Mint a fordító előszava is jelzi, az előadások írója, Luthardt, ^jellegzetes lutheránus és német theologus.* Hasonlítsa csak össze valaki a negyedik és nyolcadik előadást, s azonnal látja az író részén az erős luth. felekezeti dogmatikai hithüséget s az önérzetes német nemzeti öntudatot. De ez nem bántó az előadásokban, sőt inkább bizonyos közvetlenséget, s »vonzó szint és ízt* kölcsönöz Luthardt fejtegetéseinek. S a mint erős luth. jellege mellett is méltányolni tudja (p. o. a negyedik előadás végén) a többi ker. egyházfelekezeteket, úgy ugyancsak szépen és meggyőzően fejtegeti erős német nemzeti öntudata mellett is a hazaszeretet erkölcsi feladatait s a nemzeti szellem különbözőségét az egész vonalon. Nem rendszeres tudományos munka. Hisz ethikája rendszerét a minap megjelent s e lapokban is méltatott »ethikai kompendiumában* adta meg. A morált' az ő erejében és velejében ismerteti »tudományos alapon, de nem a szaktudomány tudós nyelvén, hanem bármely művelt ember által is élvezhető népszerű modorban.* Célja volt hatni az előadásokkal a nagyobb műveltebb közönségre, a mint hogy ma már majd minden művelt európai nyelvre le vannak azok fordítva. Gondolom, hogy írod. Társaságunkat is ez indította azok átültetésére és közrebocsátására. Bárcsak sokat forgatnák lelkészi s világi köreinkben egyaránt! Élvezetes, építő és tanulságos olvasmányok egytől egyig. így mindjárt az első előadás »a ker. morál lényegéről* szól, mely nem más, mint hogy »az erkölcsiség a vallással benső összefüggésben áll,* s »hogy a keresztyénség okozta vallási haladás, erkölcsi haladást is jelent.* Itt természetesen minden attól függ, »természettani« avagy > erkölcsi* alapon tekintjük-e az embert. Az első csak a szükségképeniség, a második az erkölcsi szabadság törvényét is ismeri. De a keresztyén morál előfeltétele — így következtet egészen helyesen Luthardt — a keresztyén ember s a keresztyén embernek előföltétele az ember. Az ember és a keresztyén képezi tehát a második és harmadik előadás tárgyát. Az ember természeti és erkölcsi lényegében összetartozik a világgal s összetartozik az Istennel. A világ a maga céljában és befejezésében az emberben tetőződik be. Más oldalról meg Isten az emberben, mint az ő képmásában tükröződik vissza. Ezt a két oldalát ismerteti már most közelebbről a második előadás. A keresztyén az igazi ember. Ez a tárgya a harmadik előadásnak a szeretet és bűn ellentéteivel. A keresztyén ember élete »folytonos megtérés és tökéletesedés« és soha sem »bevégzettség*. Folytonos fejlődésében a ker. embert »az imádság s az Isten igéje« segíti, a miért is a következő előadás tárgya »a ker. ember vallásos és egyházi élete*. Ez teszi az ember specifikus ker. hivatását és életfejlődését. Vallásos