Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

tanács június 30-án kereken kijelenti, hogy a theologiára nem adhat pénzt, a kollégiumot pedig super. gyűlési végzések biztosítják számára. Ezt megelőzőleg június 25-éről keltezve a cs. kormány rendeletet küldött a folyton ingadozó püspökhöz, egyházkerületi intézkedést sürgetvén nála az iránt, hogy az egyházkerület theologicum seminariuma és praeparandiája még ezen iskolai év folyamán okvetlenül rendezve legyen és rendszeres működését a jövő 1852/53-ik tanév első napján haladéktalanul megkezdje, lia szinte, eltekintve a régi viszonyoktól, melyekben az egyházkerület és Kecskemét, iskoláikra nézve, eddig állottak, máshová, pl. Nagy-Kőrösre kellene is a nemzeit intézetet áttenni.* Az >Iskolai bizottmány«, melyhez mindezek az itt említett ügyiratok beterjesztettek, 1852. júl. 1.-én gr. Teleki Sámuel főgondnok elnöklete alatt az egész esperesi kar (a bács-baranyai esperest kivéve) és gróf Ráday Gedeon, Sárközy Kázmér, Magyari Kossá Sámuel jelenléte mellett tartott ülésében gondosan átvizsgálván az elmérgesedett ügy elejét és velejét, számbavévén a kecskeméti presbyteriumnak kapkodó felterjesztéseit, valamint a dunamelléki lelkészképzésnek évről-évre rohamos hanyatlását; a beterjesztett ügyiratokból meggyőződvén arról, hogy a kecskeméti egyháztanács nemcsak határozottan megtagad és elvon minden segélyt a gimnázium fölötti intézettől, mely a theologicum collegiumból és a praeparandiából áll, hanem a kollégiumi épületet, a könyvtárt, természettani, pénz- és ásványtani gyűjteményt is kizárólag magának tulajdonítja, sőt mindazon pénzösszegeket, melyek az egyetemes iskolaügy gyámolítására s a szükséges tanintézetek fentartására folytak be, magának igényli s követeli; meggyőződvén egyszersmind arról is, hogy az a kiegyenlítési s egyesítési terv, melyet a kecskeméti egyháztanács az egyházkerületi s a kecskeméti iskolára nézve beadott, teljesen lehetetlen; valamint arról is, hogy az egyesülés nem sikerülvén, a gimnáziumi és theologiai tanulók közötti feszültség s idegenkedés, melyről a kecskeméti egyháztanács már előbb jelentést tőn, ezentúl csak növekednék s mindig veszélyesebb alakban tűnnék föl: miután a cs. kir. Pest-kerületi tanhatóság intézvényére is mind e pillanatig s egész határozottsággal megtagadja a főiskolára évenként igért pénzsegélyt: mindezeknél fogva mind az egyházkerület önhatóságának, mind az adakozók alapítói jogának, mind a közcsendnek s békének fentartása végett az iskolai bizottmány tagjai mind hivatalukból folyó joguk s egyházi önhatóságuk erejénél, mind a cs. kir. tanhatóság utasításánál fogva elhatározták annak javallását és eszközöltetését, hogy a theologiai kollégium s praeparandia Kecskemetröl más helyre szállűtassék át** A helyre nézve beható indokolás után elhatározta az iskolai bizottmány, hogy a praeparandia Nagy-Körösre helyeztessék át, annyival is inkább, mert Nagy-Kőrösön az oktatásügyi minisztérium által elismert (1851. * L. a rendeletet egész terjedelmében Török P. Korrajzok 49-51. 1. ** Lásd Iskolai bizottmány aktái, 5. k. idézve Török Pál: Korrajzok 27. 1. márc. 9-éről kelt 1584/179.-sz. rendelet) teljes nyilvános főgimnázium van, melyet az egyházkerület sajátjának fogadott.* A theologiai kollégiumra nézve pedig »közmeggyőződéssel* az lön a bizottság részletesen indokolt határozata. hogy az meg Pestre, egyedül csak Pestre helyeztessék át. Az egyházkerület »Iskolai bizottmány*-a nemcsak tervezetet csinált, hanem az ügy sürgősségére való tekintettel az áthelyezés kivitelébe is belefogott. Egy »Szózat* készítését határozta el, melyben az egész kérdés történeti előzményeit feltárta, az áthelyezés iránti javaslatait részletesen megokolta s miután rendes egyházkerületi gyűlés abban az időben nem volt tartható, felhívó »Szózat*-ával egyenesen magokhoz az egyházakhoz kivánt fordulni, hogy mint adakozók, ők magok nyilatkoztassák ki, hogy az előző évben megajánlott iskolai segélyt hova és miként kívánják fordíttatni és hogy a lelkészképző intézetet Pesten vagy Kecskeméten akarják-e fentartani ? Továbbá, hogy a kérdés megoldását gyorsítsa, a bizottmány a maga kebeléből egyfelől albizottságot küldött ki gr. Teleki Sámuel elnöklete alatt (tagjai voltak: gr. Ráday Gedeon gondnok, Báthory Gábor egyházkerületi főjegyző és Török Pál pesti esperes), hogy az a terv kivitelében Polgár M. püspöknek segédkezet nyújtson; másfelől felkérte a püspököt, hogy az Iskolai bizottmány javaslatait tegye magáévá s kihirdetés végett késedelem nélkül küldje meg az espereseknek, ezek pedig mind a javaslatokat, mind a Szózatot haladék nélkül közöljék a gyülekezetekkel s tőlök rövid határidőre hiteles alakban nyilatkozatot vegyenek s az eredményről mind a püspököt, mind a gr. Teleki Sámuel iskolai bizottsági elnököt rögtön értesítsék. Az Iskolai bizottmánynak a szent gyülekezetekhez szánt nyilatkozatkérő »Szózat*-a nyomban elkészült s 1852. július 2-ikáról keltezve a püspöki hivatalhoz szabályszerű köröztetés végett felterjesztetett. A Török Pál tollából származott hatalmas Szózat, miután világos áttekintésben elmondja az iskolaügy s közelebbről a theol. kollégium ügye rendezésének 1850. óta lefolyt előzményeit, a Bizottmány javaslatát ekként terjeszti elő: 1. Az iskolaügy gyámolítására a gyülekezetektől s egyesektől eddig befolyt s befolyandó adományokból fordíttassák évenként 500 forint a gyönki gimnázium segélyezésére; 2. évi 1500 frt a teljes főgimnáziummal szoros kapcsolatban Nagy-Körösön szervezendő pracparandiára; 3. a kétezer frton felül maradó összeg a Pestre átteendŐ theologicum kollégiumra. — Az áthelyezési indítvány indokai a következők: a) A theologicum kollégium növendékei philosopbiai tanulmányok nélkül kellő képzettségre nem juthatnak, sőt félszeg irányba tereltetnének, honunkban pedig a philosophiai tudományok egész kiterjedésben csak a pesti egyetemen taníttatnak s a cs. minisztérium rendelkezése szerint csakis egyetemen adhatók elő. Ezért a philosophiát nem nélkülözhető theol. intézet, ha rendeltetésének meg akar felelni, csak Pesten helyezhető el. * Lásd Iskolai bizottmány aktái 6 sz.