Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

3. Azt mondja Szabó, hogy a fordított dicséretek száma 12, nem pedig négy, mint én állítom. Ha nagyobb figyelemmel olvasta volna át cikkemet, e kifogással nem állott volna elő, mert azonnal észrevette volna, hogy én nem az összes 238 dicséret közt, de a 176 új ének közt számlálok négy fordítottat. Ezek közt pedig bizonyára Szabó sem ismer többet. 4. Szabó az összes ismert forrásokkal szemben Balogh Falnak tulajdonítja a 204., Lukács Istvánnak pedig a 8. dicséretet. Tessék állítását bebizonyítani, mert Tóth Ferenc, Révész 1. és Kálmán F. sem a 204., sem a 8. dicséret szerzőjét nem ismerik. Annyit azonban előre is mondhatok, hogy nehéz lesz Szabónak a bizonyítás, mert a 8. dicséretet, mely a többek közt egy 1752. évi énekes könyvemben is megvan, Lukács István, ki 1755-ben született. bajosan írhatta. 5. Szabó azt állítja, hogy a 22. dicséretet nem Bátori István serkei pap és gömöri esperes, hanem néhai jó Báthori István országbíró, »a fejedelmekkel egyenlő (?) főúr* írta prózában, aztán az ő prózáját valaki versbe szedte. Tessék közölni a Báthori prózáját; addig azonban az öreg Tóth Ferencnek kell hinnünk, ki a 22. dicséretről szórói-szóra így ír: *Irta Bátori István, serkei prédikátor és gömöri esperest, bizonyítja löri F. Gábor«. 6. Hogy a 143. dicséretet miért soroltam fel az új énekek közt s miért a szerző, Németi neve alatt, a jegyzetben indokoltam. Hogy eljárásom Szabónak nem tetszik, nem tehetek róla; felfogás dolga. Az előadottakban, azt hiszem, teljesen megvédtem megtámadott adataim hitelességét. Mindazonáltal én fogok legjobban örülni, ha S. Szabó Józsefnek sikerülni fog a saját, állításait kétségtelen történelmi adatokkal hitelesekül bebizonyítani. Kassa. Révész Kálmán. A vitát ezzel befejezettnek nyilvánítjuk. Most már inkább csak énekelgessék t. munkatársaink azokat a szép énekeket! A kollégium Rákóezyanum. Részlet »Az eperjesi ev. ker. kollégium történetei- című nemsokára megjelenendő műből. (Folytatás.) Melczel M. krónikája e helyütt első sorban közli a VI. sz. k. város lelkészi küldötteinek, a M. Zabler Jakab Superintendens és bártfai német. M. Schvartz János eperjesi német, M. Sárossy János kassai magyar lelkésznek adott »lstructiót« = megbízást. Ebben a 15-ik pont alatt az foglaltatik miszerint vigyék keresztül, hogy az eperjesi kollégium, mint az ev. rendek és a haza kincse fentartassék s a lelkészek köteleztessenek a szószékről hívni fel nemes és nem nemes hallgatóikat az adakozásra. Majd közli a sz. k. városok három világi (polgári) követének ú. m. a Brokoff János György lőcsei, Frankenstein János György bártfai és Haydenreich János eperjesi polgároknak adott utasítást, melynek ugyancsak 15-ik pontja alatt felhivatnak azok, hogy eszközöljék ki, miszerint az eperjesi kollégium tanárainak fizetése biztosítására alap gyűjtessék. Ezen két rendbeli utasítás kelt 1707. márc. 30-án. A kollégium is küldött három követet a rózsahegyi zsinat)a, nevezetesen: Szirmay Miklóst, Brezinay Jánost és Haydenreich Jánost a kollégium inspektorai közül és azoknak a következő 10 pontból álló utasítást adta az 1707. márc. 21-dikén tartott pártfogósági ülésből. 1. Üdvözölvén a kollégium nevében a zsinatot s annak érdemes tagjait, vigyék keresztül, hogy a zsinat legtekintélyesebb egyházi és világi tagjai választassanak meg inspektoraivá, a kik azután a kollégium alapjainak növeléséről, a tanárok megfelelő díjazásáról és az ifjak segélyezéséről gondoskodjanak. 2. Mivel sz. k. Eperjes városa most is segélyezi a kollégiumot, nemcsak tanárait fizetvén, de az ifjúság javára cantatiót is megengedvén, vigyék keresztül, hogy az 1667. apr. 16-iki szerződéshez képest Eperjes bírája, ha evangelikus és más ilyen vallású városi tisztviselők a kollégium helyi felügyelőinek tekintessenek, a gyűlésekre meghivassanak, azokon szavazati joggal bírjanak. 3. Részletezzék, mire kell a segély és miért sürgősen? Mert az épület javítást, a tanárok buzgalma elismerést, a koll. szőlők művelése költséget s a convictus felállítása nagyobb összeget igényel. Ezt lehetne talán gyűjtés útján beszedni, »de ezüst pénzben*. 4. Mivel a gyöngyösi és rimaszombati jövedelmet felemésztik a kiállítandó lovaskatonák, kérjék a rendek a fejedelmet, hogy ezen katonaállítási kötelezettség alól a kollégium fölmentessék. 5. Tanácskozzanak: mikép lehetne a Hídvégi-féle hagyományt, a birtokot, a kollégium tényleges birtokába juttatni. 6. A Tárkányi-féle hagyományt hasonlóan igyekezzenek a kollégiumnak kiadatni. 7. Mivel a kollégium épülete s más épületei, de különösen azoknak fedele rongyos, gondoskodjanak róla, — Liptóban lévén — hogy néhány ezer zsindelyt kapjon a kollégium ajándékul. 8. A würtembergi herceg több évvvel ezelőtt alapítványt tett magyar ifjak számára, gondoskodjanak róla, hogy ezen tübingeni egyetemi alapítvány a magyar ifjak javára visszaszereztessék. 9. Hasonlóképen gondoskodjanak róla, hogy a svéd kiály által a grafswaldi egyetemen alapított s négy magyar ifjúnak szóló ösztöndíj biztosíttassák, s a király ő felsége által igért támogatás, segélyezés testet öltsön. 10. Mivel a jelenleg professori ranggal működő egyetlen tanár kevésnek bizonyult s a magasabb tudományok előadására okvetlenül még legalább egy szükséges, gondoskodjanak még egy magasabb rangú tanári állás szervezéséről, de egyúttal annak alkalmas egyénnel való betöltéséről is. Ha ezeken kívül még más úton módon is tudják a kollégium javát előmozdítani, tegyék. A többi bölcs belátásukra s ügyszeretetökre bizatik. A követek megjelentek e rózsahegyi zsinaton és jól vihették dolgukat. A zsinat behatólag foglalkozott a kollégium ügyeivel, mert midőn a megválasztott négy superintendenst megbízta az ötödik cikk az iskolák feletti felügyelettel. különösen az eperjesi kollégiumot ajánlotta figyelműkbe s annak felügyelőiül tette őket, majd meg a 24-ik cikkben úgy intézkedett, hogy a kollégium javára ezen egyetemes ev. nemzeti zsinat rendeletéből országul gyűjtések rendeztessenek. Ezen 24. cikk szóról szóra ekképen hangzik: »Nota est etiam cuilibet, Collegii status