Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-19 / 3. szám

másokat is hasonlóra buzdítana! Fogadja stb. Debrecen. 1896. jan. 9. tisztelettel Zoltai Lajos, városi s.-levéltáros és újságíró.« E szép levélhez nem is kell nagy kommentár. írójának nemes felbuzdulása kétszeresen sarkalhatja az első sorban érdekelt prot. lelkészi kart, de serkentő példaképen szolgálhat a világiaknak is. Hiszem, hogy fog is szolgálni. Bús szózatom megjelenése óta Szász Domokos erdélyi püspök úr is érdeklődve tudakozódott a reliquiák ügye felől s így ismert hathatós pártfogása bizonyosan nem fog elmaradni. Én egyelőre abban a boldog reményben ringatom magamat, hogy exempla bona trahunt. Szabó József. ** A Pallas Nagy Lexikona 139—142 füzetei az összes ismereteknek Kápolnai—Kerman címszavak közé eső anyagát magyarázzák. A szöveg rajzokkal különben is gazdagon tarkított füzeteket ezúttal igen sok és becses külön melléklet is diszíti. Mindjárt 139. füzet elején találjuk a Kárpátok nagy abroszát, mely egyformán hasznos lehet a laikusra, a turistára és a földrajzi tudományok kedvelőire nézve is, oly pontosan és nagy arányokban van feltüntetve e nevezetes hegység minden kiágazása; a keményítő gyártás készülékeit tanulmányozva, mindenki egyszerre tisztában van e fontos iparcikk előállításának módjával; a szintén ezen füzetben adott Keselyük fametszete pedig gyönyörű csoportozatban mutatja be ezen érdekes állatok különféle fajait. A 140. füzet legszebb melléklete egy pompás színnyomat, mely a Majolika-ipar legkiválóbb külföldi remekeit mutatja be, s tiszta nyomás, izlés és színpompa tekintetében ritkítja párját; egy térkép déli Európa állapotát tünteti föl az első három keresztes háború idejében; a két szárnyúak melléklete pedig az e csoportba tartozó állatokat ábrázolja. A 141. füzet elején adott térképben ismét déli Európa politikai felosztását kapjuk a negyedik keresztes háború óta; a Kézszárnyuak fametszete pedig a denevérek számos példányát tünteti fel tiszta és jól sikerült képekben, míg a harmadik mellékleten Khina térképét látjuk. A 142. füzethez a Kigyók cikkének első képmelléklete van csatolva, s a szép fametszet a Pallas nyomdából került ki; az utána következő Kis-Kükü'lő vármegye térképén meglátszik az a lelkiismeretes gond és pontosság, melylyel a Nagy Lexikon szerkesztősége főleg a hazánkra vonatkozó ismereteket tárgyalja: a Kolibrik pompás színnyomatú képén végül festői csoportozatokban látjuk e ragyogó tollú exotikus madarak ritkább példányait. E páratlan bőkezűséggel nyújtott illusztrációkhoz méltóképen sorakozik a füzetek magas színvonalon álló magyarázó szövege is, a melyet ez idő szerint több mint 300 kiváló tudós és szakíró tollából állít össze a főszerkesztő dr. Bokor József. ** *A magyar nemzet története* című tiz kötetes nagv munkának (millenniumi kiadás) 49. és 50. füzete most került a könyvpiacra az Athenaeum kiadásában. A 49-ik füzet a második kötethez (»Az Árpádok kora*), az 50-ik füzet pedig a harmadik kötethez (»A luxemburgi ház*) tartozik. Ez a két kötet ekként, váltakozva kiadott füzetekkel fog befejeztetni néhány hét alatt. A 49-ik füzetben Marczali Henrik egyet, tanár folytatja II. Endre király uralkodásának ismertetését, különösen a pénzügyi helyzettel. az arany bulla kiadásának körülményeivel foglalkozik és főként erre a magyar »magna carthára« vonatkozólag sok és igen becses jogtörténelmi adatot hoz fel, melyeket eddig a kézi könyvekből nem ismerhettünk. Ehhez a füzethez két szép műmelléklet van csatolva. Az egyik a gelencei ősrégi róm. kath. templom »Cserhalmi ütközet* középkori freskó-festményének színes másolatát tünteti fel Huszka János vázlata után; a másik kép pedig »A budavári helyőrségi templom, III. Endre temetkezési helyének* pompás fénynyomata Dörre Tivadar eredeti rajza után. Szépek a szövegképek is. Az 50-ik füzetet nagyszerű, színpompás műmelléklet nyitja meg »Hasonmás a gyulafehérvári Batthyányi-könyvtár Missalejának címképéről. 1377.* Ugyancsak ehhez a füzethez van csatolva egy igen ritka kép, mely »Hervoja spalatói herceget* ábrázolja a konstantinápolyi glagol mise-könyv eredeti képe után. Ebben a füzetben Schönherr Gyula tovább folytatja a luxemburgi ház történetét, a második könyvben Magyarország és a német birodalom közötti viszonyról szólva. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés egy negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr, félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. ** Időszaki egyházi sajtónk gyarapodásáról mult számunkban emlékeztünk. Kifelejtettük a mult év egyik legfontosabb új egyházi lapját. Ez az »Evangelikus Egyházi Szemle«, melyet Steberényi Lajos békés-csabai ev. lelkész szerkeszt és ad ki, havonként, megjelenő füzetekben, 2 frt előfizetéssel. A lapnak van íze, szíve és ereje, már t. i. a maga nemében. Hittani álláspontja confessionalis, egyházpolitikája anti-liberális, s cikkeinek nemcsak ereje és temparamentuma, de »foga és körme* is van, a mit. mi rendesen többre becsülünk a szürke színtelenségnél. ** »A magyar nemzet története« című szép történeti munkának (millenniumi kiadás) harmadik kötetéből (»Az Anjouk kora és a luxemburgi ház«) az Athenaeum kiadásában megjelent az 51. és 52. füzet, melyek folytatását képezik Schönherr Gyula magas színvonalon álló tanulmányának »A luxemburgi házból*. Ezekben a füzetekben Zsigmond magyar király és német császár 50 évet meghaladó hosszú uralkodásának legnevezetesebb mozzanatai vannak leírva. így szereplése a világtörténelmi jelentőségű konstanci zsinaton, mely a száz év múlva fellépő vallásreformátorok előzőjét, Huss Jánost máglyára küldötte. Ezzel kapcsolatban leírja a szerző az első husszita háborúkat, megelőzőleg Magyarország állapotát ismerteti Zsigmond távollétében, majd tüzetesen kifejti Zsigmond olasz politikáját, császárrá koronázásának körülményeit. Ezzel a luxemburgi ház történetének második könyve be lévén fejezve, áttér a szerző a harmadik könyvre, mely a török és hussziták ellen Zsigmond király és császár alatt folytatott védelmi harcok történetét foglalja magában, előzőleg ismertetvén a törökök terjeszkedését az aldunai tartományokban, valamint a hussziták betörését hazánkba. Ezekből a nagyon mozgalmas korszakokból számos nagybecsű történeti emlék maradt ránk, a melyek közül több most van először közölve magyar nyelvű munkában. Az 51. füzethez műmellékletként van csatolva a »Zsigmond korat