Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-14 / 24. szám

Tiszteknek, hogy semmi testamentum végbe ne menjen, ha csak az Uraság azt meg nem erősíti; a ki pedig ez ellen cselekedne, 46 pálca büntetést el nem kerüli. Az említett testamentumokat fiskálisunk fogja megfontolni, s ha az uraság sérelmét látná, tartozik azt a Praepostnak jelenteni; a confirmatio pedig meglevén, inprotocoláltassék a testamentum mind a fiskálisnál mind a tisztnél. 14-szer. Midőn az árvák maguk az jószágokat által venni fogják, és azért osztályt tenni akarnak, az legyen meg az uraság Tisztje előtt, a ki ezt fiskálisunknak pro revisione et improtocoltatione be fogja küldeni in originali, a Tiszt is fogja azt arra tartandó könyvbe beirattatni; úgy azért ez árvák dolgaiban kinek-kinek a Tisztek közül legyen protocolluma, a melyben az árvák nevei, inventariumi s irántok tett rendelések beirattassanak. Eger 9-a maji 1776. Groff Batthányi Ignácz m pr. egri nagy-Praepost. Közli: Földváry László. IRODALOM. ** Az ezredévi tanügyi monográfiák ismét szaporodtak néhány becses darabbal. Fináczy Ernő : A magyarországi középiskolák midtja és jelene, az ezredéves ünnep alkalmára, 210 lap, ára 1 frt 50 kr. — A Bethlen kollégium legújabb története, az ezredéves ünnepre kiadta a főiskolai elöljáróság, 268 1. — A marosvásárhelyi kollégium múltja (az 1894/95-ik évi értesítőben) hazánk ezer éves fennállásának emlékére írta Konez József, 756 1. — A nagykörösi ev. ref. tanítóképző intézet monográfiája, írta II. Kiss Kálmán 41 1. — Az iglói ev. elemi és polgári leányiskola története, összeállította Dobó Adolf igazgató. — Fináczy könyvére, továbbá a n.-enyedi és marosvásárhelyi kollégiumok monográfiáira nem sokára még visszatérünk. ** Comenius Ámos János Nagy Oktatástana. Latinból fordította Dezső Lajos. Sárospatak, 1896. Steinfeld Jenő kiadása, 274 kis nyolcadrétfí lap, ára három korona. — Dezső Lajos sárospataki tanítóképző tanár, ki Comeniusról eddig megjelent tanulmányaival is sokat használt paedagogiai irodalmunknak, a »Didacta Magna* magyarra fordításával épen nagy szolgálatot tett tanügyi irodalmunknak. Mert a Nagy Oktatásban azok közé a régi művek közé tartozik, melyek teljesen soha meg nem avulnak, melyek mint az igaz gyöngy, mindig becsesek és újak maradnak. Kiapadhatatlan ősforrása e könyv a tanítói bölcseségnek és ügyességnek. S aztán milyen tanítói bölcseségnek ? Annak a keresztyén, bibliai bölcseségnek, mely a nevelés és tanítás alapjává a valláserkölcsi életet teszi, mely valóban hiszi és vallja, hogy minden bölcseség kezdete az Ürnak félelme. A jelenkori paedagogia mesterkélt útain kifáradva, oly jól esik lelkünknek Comenius keresztyén vallásos és erkölcsi erejéből, természetességéből és bensőségéből felüdülnünk, erőt merítenünk. Az evangeliomi keresztyén paedagogia örök igazságai vannak e könyvben letéve. A világhírű mű lefordításával különösen a tanítóknak, tanítónőknek és tanítójelölteknek tett Dezső nagy szolgálatot, kik nem lesznek többé tökéletlen kivonatokra vagy német tolmácsokra kényszerülve, ha Comeniust olvasni akarják. Maga a fordítás nagyon derék; világos, folyékony és annyira magyaros, hogy teljességgel nem érzik meg rajta, hogy idegenből van átültetve. Melegen ajánljuk a neveléstan e kincses bányájának megszerzését mind a tanügy szakférfiainak, mind a tanügy barátjainak pártoló figyelmébe. Az ilyen paedagogiai klasszikus műnek egyetlen tanférfiú könyvtárából sem szabad hiányoznia. Nocturna versate manu, versate diurna — éjjel-nappal forgatni kell azt. ** A nagykőrösi és dunamelléki tanítóképzőintézet monographiája. Irta H. Kiss Kálmán ev. ref. tanítóképezdei igazgató, kiadta a két fentartó testület. Nagy-Kőrös, 1896. 41 nagy nyolcadrétü lap. Ára? — Ezt az érdekes kis monográfiát is az ezredévi ünnepies alkalomnak köszönhetjük. H. Kiss Kálmán ismeretes szorgalma és pontossága felkutatott és felhasznált minden adatot, a melylyel az intézet múltját világosíthatta és jelenét feltárhatta. A nagykőrösi intézet 1839-ben alapíttatott s 1850-ig kettős minőségben működött, mint tanítóképző és gazdasági intézet. Néhány évi szünetelés után 1855-ben a tanítóképző a dunamelléki egyházkerület támogatásával visszaállíttatott, de a gazdasági intézet végleg megszűnt. Ez idő óta a nagykőrösi egyház és a dunamelléki egyházkerület áldozatkészségéből évről-évre fejlődik és szépen emelkedik. A füzet érdekesen mondja el az intézet fejlődésének történetét és csinosan rajzolja mai állapotját. A négy első fejezet a történet, a többi hat a jelen helyzet ismertetésének van szentelve. Ismertetve vannak a fentartási, tápintézeti, ösztöndíj és könyvtári alapítványok, a fentartó, felügyelő és kormányzó hatóságok, a tanári testület, a növendékek (létszám, megélhetés, egyesületek, kibocsátás), a gyakorló-iskola s végül a tanítóképesítés. Az intézet alapítványai között legtekintélyesebbek: az »Erdőgyülés« (városi tanács és közbirtokosság) 500 holdas alapítványa és Kalocsa Balázs hagyatéka (még csak várományban); az évi járulékok között a nagy-kőrösi és a dunamelléki egyházkerület járuléka. Az intézet tanári karában több országos nevű tanférfiú nevével találkozunk, ú. m. Szigeti Warga János, Nagy László, H. Kiss Áron, Király Fal, Ballagi Károly, H. Kiss Kálmán stb. A tanulságos monográfia megírásával és kiadásával hasznos szolgálatot tettek szerző és kiadók a hazai tanügyi irodalomnak. E G Y HÁ Z. * Ezredévi királyi kitüntetések. Király Ő felsége hazánk ezredéves ünnepe alkalmából a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseül papságunk köréből következőket tüntetett ki: dr. Szász Károly dunamelléki püspököt a Lipót-rend középkeresztjével, Baltik Frigyes dunáninneni, Müller Frigyes erdélyi ág. h. evangélikus és Ferencz József unitárius püspököt a Il-od osztályú