Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-12 / 2. szám

felsorolt reformok keresztülvitelére, nevezetesen a kegy­uraság, a párbér, a stőla-díjak és a görög szertartású katb. lelkészségek rendezésére, 3. hogy a hatósági köze­gek közreműködése mellett megállapított és hitelesített összeírások által a jövőben a lelkészi jövedelmek behajt­hatósága biztosíttassék. Csak ezen három cél elérése és biztosítása mellett tekinthető a kongrua-rendezés nagy munkája befejezettnek és véglegesnek. Ehhez képest min­den jövedelmi és kiadási tételnél úgy a jogalap, mint a jövedelmi, illetve kiadási tétel összege valamely közható­sági közeg által kiállított, illetve hitelesített okmány által igazolandó. Ezen alapelv következetes keresztülvitele azt eredményezi, hogy a jövedelmi összeírás tulajdonképeni alapját nem az önbevallás, hanem a bevallott tételek va­lódiságát, helyességét igazoló okmányok képezik. A lelkész nem maga állapítja meg jövedelmét és kiadását saját becslése szerint, hanem az összeírási mintákon beírja azo­kat úgy, a mint a hiteles okmányokban megállapítva van­nak. — A római és görög kath. papság kongrua-ügve lassan bár, de csak halad előre, ám a prot. papság fize­téséhez való állami hozzájárulás kérdésében még teljes homály uralkodik. Konventjeink felterjesztették a fizetési kimutatásokat, de azóta semmi hír róluk. ISKOLA. A magyar tanítók országos kaszinója, mely a mult évfolyamán alakult a székes fővárosban, január 6-án tartotta első rendes közgyűlését, melyen mintegy három­százan vettek részt. Az egyesületnek eddig 600 tagja van, évi bevétele 5000 frt volt, miből 2500 frtot a »tanítók háza* alapjára fordítanak. A kaszinó igazgatóivá meg­választották Senyei Ferenc, Klement Alajos, Hajnal Adolf és Fálber Béla tanítókat. Az 1896. évi költségvetést ak­ként állapították meg, hogy 10.000 frt bevételnél mintegy 8000 frt vagyonszaporulatot remélnek. — A tanítók eme szép társas körére, melynek helyiségei Vili. József-kőrúton (2. sz. a.) vannak, felhívjuk a vidéki tanítók és tanügy­barátok figyelmét. Középiskola nők számára. Az országos nőképző egyesület alkalmat ad nemsokára növendékeinek, hogy képzettségüket az érettségi vizsgálathoz hasonló színvo­nalra emelhessék. Az egyesület elhatározta, hogy a ta­nítónői tanfolyamát fokozatosan beszünteti és helyébe nyolc osztályú középiskolát létesít, a melyben a latin nyelvet is tanítják. Középiskolai tanulók tudományos versenye. Klamarik János miniszteri tanácsos az ezredéves ünne­pély alkalmából a középiskolákat jelesen végzett ifjak tu­dományos versenyét tervezi. Az eszmét nemrég pendítette meg és a tanári körökben mindenütt nagy tetszéssel fo­gadták e tervet. A napokban előterjesztést fog tenni a terv részleteiről a közoktatásügyi miniszternek, ki a javas­latot rövid idő múlva egy e végett összehívandó bizottság elé terjeszti a közoktatási minisztériumban. A terv szerint a versenynek két főtárgya volna: a magyar irodalom és a történelem. A mérkőzés írásbeli és szóbeli lesz. Szóbeli versenyre csak azokat bocsátják majd, kiknek írásbeli dolgozatuk kiválóan sikerül. A versenyben csak a közép­iskolák legfelsőbb osztályának jeles növendékei vehetnek részt a tanári kar ajánlata alapján. A kormány a részt­vevőknek mérsékelt árú vasúti jegyet engedélyez, azon­kívül ingyen lakást és olcsó élelmezést biztosít a verseny idejére. Tanulók az ezredéves kiállításon A közokta­tásügyi miniszter az ország összes tanulóinak módot akar nyújtani, hogy az ezredéves kiállítást csekély anyagi áldo­zatok árán meglátogassák; felhívta tehát az országos középiskolai tanáregyesületet, hogy a látogatás módjára nézve tegyen javaslatot. Az egyesület e felszólításnak meg­felelt és megtette javaslatait; e szerint a tanulók nem egyszerre, hanem csoportonkint szemlélik meg a kiállítást még pedig minden héten négy-öt középiskola növendékei egyszerre. A közoktatásügyi miniszter ez előterjesztést elfogadta. A kolozsvári theologiai akadémia tanári kara érdekes Sylvester-estélyt rendezett az intézet ifjúsága ré­szére az intézet éttermében, dec. 31-én. Teljesen intim, családias jellegű estély volt, ez, mely a tanári kar s ifjú­ság között levő bizalmas, családias összeköttetést még szorosabbra fűzte, s a melynek fényét Szász Domokos püs­pök jelenléte is igen nagy mértékben növelte. Az intézet tanárai nejökkel együtt jelentek meg az estélyen, helye­sebben banketten, mely esti 9 órakor vette kezdetét. Az első felköszöntőt Kenessey Béla igazgató mondotta Szász Domokos püspökre, meleg szavakkal adózván érdemeinek. Majd a püspök magvas beszéd kíséretében a tanári kart s a tanárnékat köszöntötte fel. Kecskeméthy István theol. tanár az ifjúságra, Molnár Albert theol. tanár szintén az ifjúságra emelték poharaikat. A növendékek közül Zombory Andor bh. a tanári karra, ifj. Zsoldos Benő Kenessey Béla igazgatóra mondottak felköszöntőket. — Az estély folya­mán a hangulat emelése végett Kenessey Béla Tóth K.: >Mit végzett az Isten Magyarország felől« c. szép költe­ményét, Zombory A. pedig egy márc. 15-iki ódáját olvasta fel. Éjféli 12 órakor, mialatt a városi harangok zúgása hirdette az új ezredév beálltát: a társaság felállva a »Hym­nusz«-t énekelte el, Kenessey Béla pedig rövid alkalmi beszédet mondott, s aztán az estély véget ért. — Az ilyen társas és családias összejövetelek kitűnő alkalmul szolgál­nak a tanári kar és az ifjúság közötti bensőbb viszony ápolására és emelésére. A példa követésre méltó. Nők a tudományos pályákon. Németországban, hol a nők főiskolai tanulmányainak ügye még mindig függő kérdés, nagy rokonszenvvel fogadják Wlassics mi­niszter ismeretes reformját. A Münchenben megjelenő »Akademische Revue* decemberi száma hosszabb cikk­ben ismerteti a magyar közoktatási miniszter által e tárgy­ban kieszközölt legfelsőbb elhatározást s különösen kiemeli azt a nagy tapintatot, a melylyel dr. Wlassics Gyula miniszter elejét vette női proletariátus keletkezésének, midőn az egyetemet csak kellő tudományos készültségü, kiváló nők előtt nyitotta meg s az egyetemre léphetést minden egyes esetben külön megadandó miniszteri enge­délytől tette függővé.

Next

/
Thumbnails
Contents