Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

hívott magát kötelezhesse, nagyobb részint a presbytérium rendelésén áll. U. i. Az ekklézsiai jó rend ebben áll: hogy a midőn vala­mely ekklézsiának prédikátorra vagyon szüksége, az az ekklézsia jelentse szükségét vagy egynek a presbyterek közül, minemű már a senior, vagy annak idejében mikor mindnyájan együtt vannak, mindnyájuknak, és akit azok denominálnak s alkalmatosnak ítélnek, azt hívja prédiká­torának, az a prédikátor pedig, mivel esküvés által köte­lezte magát a törvényes engedelmességre a superiorinak. az ilyen rendelést acceptálni tartozik. És így e szerint, a leírt ekklézsiai jó rendtartás szerint, mind az, hogy vala­mely ekklézsia valakit hívhasson, mind a kit hivott, elme­hessen, nagyobb részint a presbyteriumon áll. Hogy pedig ennek így kelijen lenni, megtetszik ezekbül: 1. mert az ekklézsiának nagyobb és nemesebb része a presbytérium. 2. Mert minden egyházi szolgának, míg szent hivatalát felvenné, meg kell próbáltatni mind tudományában, mind erkölcsében, már pedig ezt a hallgató község véghez nem viheti, mert arra alkalmatlan, hanem az erre alkalmatos presbytérium. 3. A kik e szent munk egyházi szol­gákat kibocsáthatják és az apostoloknak rendtartások sze­rint, kezeiknek reájok vetésekkel felszentelhetik, azoknak lehet nagyobb részök a hivatalban és rendelésben; ezt pedig nem mások cselekedhetik, hanem a presbyterek; Errül a szent rendtartásokrul olvasunk az egyházi törvé­nyekben. Szent Pál pedig errül így ír: I. Tim. V. 21. 22. mikor intené Timótheust: kényszerítelek tégedet Isten előtt és az Úr Jézus Krisztus előtt és a választott angyalok előtt, semmit ne cselekedjél részre hajolva, kezeidet hir­telen senkire ne vessed, és egyebeknek bűnökben részes ne légy. 4. Hiszen minden ekklézsiai törvények azt tart­ják, hogy senki is, míg nem rendeltetik és törvénytelen utakon módokon (minémű az idegenekhez és hatalmasok­hoz való folyamodás) sem be nem mehet valamely ekklé­zsiába, sem onnét ki nem mehet, a mely ekklézsiai tör­vények régiek és az apostolok szokásaiktól vették eredetét. Ha úgy, rendeltetni kell hát az egyházi szolgáknak vala­kiktül. az a rendeltetés pedig nem illeti a hallgató köz­séget, hanem azt, a kinek rendiből való a rendeltetendő vagy rendeltetett prédikátor, az pedig a presbytérium. Azért annak vagyon nagyobb jussa e dologban. Közli: Thury Etele. IRODALOM. ** Népiskolai magyar nyelvtan. Szerzője Deme Károly, kiadója Stampfel Károly Pozsonyban. Ára I. részé kötve 20 kr., II. részé 20 kr., III. részé 26 kr. Mikor meglát­tam e három füzetet, félve nyúltam hozzájuk, mert féltettem a csemetéket, kiknek egy liönyv helyett háromhói kell ta­nulni Árpád zengzetes nyelvét. Az első lapnál eloszlott a félelmem s végig lapozva e könyveket, kötelességemnek tartom nyilvánvalóvá tenni, hogy jobb népiskolai nyelvtan ez iclö szerint nem létezik hazánkban. Maga a nyelvtani rész gyönyörűséges kis beszélyek s történetkék függeléke gyanánt szerepel csak. E feladványokból még a leggyen­gébb tanuló is játszva sajátíthatja el a fogalmazást. Volta­képen e szabályok csak arra valók, hogy az elsajátított fogalmazási ismeretet öntudatossá tegyék. Szerző mély hálára és elismerésre tette magát érdemessé könyvei által a tanuló és gyermekvilág előtt. — A magyar nyelvtan, mely eddig réme volt a népiskolai növendékeknek, ezen köny­vek által a legkedveltebb tantárgyak sorába emeltetett. Ugy a gyakorlati, mint a hazafias és erkölcsi életből vett példák klasszikus költőinkre emlékeztetnek, a kik ékesen tudtak zengeni a honi nyelven Szózatot, Hymnust és Trilógiát. Csak az a kár, hogy nevezett könyvek irója nem képezdei tanár, hogy módszerével egy nemzedéket nevelhetne. — Ajánlom e könyvek áttekintését az egyházi főhatóságok nagybecsű figyelmébe, különösen pedig a tan­ügyi bizottság szakértelmébe. A dunameiléki egyházkerület örvendetes dolgot cselekednék, ha e könyveket a ref. isko­lák számára ajánlaná és azokba bevezettetné. Cs. J. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténetéből, melyet a Lampel Róbert-féle cég ad ki, meg­jelent az 58-ik füzet. Ebben Graeza György könnyed, vonzó előadásban a dicsőség napjait, Bem apó erdélyi diadalait beszéli el, majd meg Guyon branyiszkói csatáját írja le. Szövegképek: gróf Bethlen Gergely, Czetz János arcképe, részlet a branyiszkói és a kápolnai csatából, a a kápolnai csata térképe. A két hetes füzetekben megje­lenő munka ára 30 kr. ** Alkalmi ima és emlékbeszéd. A sárospataki főiskola által a magyar állam ezeréves fennállása alkal­mából 1896. május 9-én tartott ünnepélyen dr. Tüdős István theologiai tanár lendületes alkalmi imát, dr. Zsin­dely István jogtanár hosszabb emlékbeszédet tartott, melyek most egy 59 lapra terjedő csinos kiállítású füzetben nyom­tatásban is megjelentek. Értékes dolgozatok: az imádság csinos, a beszéd tartalmas. A füzet ára 30 kr., tiszta jöve­delme a »millenniumi alap* javára fordíttatik. ** A magyar nemzet története. Az »Athenaeum« kiadásában megjelenő ily című tíz kötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) 69., 70 és 71. füzete megjelent, melyek Fraknói Vilmos dr. »A Hunyadyak és Jagellók kora« nagyszabású monográfiájának, a vállalatban a negyedik kötetnek, folytatását képezik. Szerző Hunyady László ki­végeztetésének és V. László halálának körülményeit nagy részletességgel írja le és kimutatja, hogy V. László a pestis­szerű járványnak esett áldozatul három napi betegség után és nem méreg által ölték meg. Ezután »Hunyadi Mátyás király« dicsőséges uralkodásának történetét ismerteti, mely­ben Mátyás királylyá választatásától kezdve Mátyás király­nak a pártütőkkel, a császárral és a törökökkel folytatott küzdelmeit írja le és a csehországi háborúkig halad. A 69. füzethez Schedel krónikájából »Róma középkori lát­képe* és a párisi Dreyíuss gyűjteményben őrzött eredeti »Beatrix királyné ifjúkori mellszobráénak fénynyomata; a 70-ik füzethez pedig Matejko Jánostól a Magyar Nem­zeti Muzeum képtárában levő »A várnai csata« olajfest­mény pompás színnyomata, valamint a velencei állami levéltárban őrzött eredeti után »Mátyás király 1478. okt. 28-án IV. Sixtus pápához intézett levelének* sikerült hasonmása van csatolva. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents