Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
hívott magát kötelezhesse, nagyobb részint a presbytérium rendelésén áll. U. i. Az ekklézsiai jó rend ebben áll: hogy a midőn valamely ekklézsiának prédikátorra vagyon szüksége, az az ekklézsia jelentse szükségét vagy egynek a presbyterek közül, minemű már a senior, vagy annak idejében mikor mindnyájan együtt vannak, mindnyájuknak, és akit azok denominálnak s alkalmatosnak ítélnek, azt hívja prédikátorának, az a prédikátor pedig, mivel esküvés által kötelezte magát a törvényes engedelmességre a superiorinak. az ilyen rendelést acceptálni tartozik. És így e szerint, a leírt ekklézsiai jó rendtartás szerint, mind az, hogy valamely ekklézsia valakit hívhasson, mind a kit hivott, elmehessen, nagyobb részint a presbyteriumon áll. Hogy pedig ennek így kelijen lenni, megtetszik ezekbül: 1. mert az ekklézsiának nagyobb és nemesebb része a presbytérium. 2. Mert minden egyházi szolgának, míg szent hivatalát felvenné, meg kell próbáltatni mind tudományában, mind erkölcsében, már pedig ezt a hallgató község véghez nem viheti, mert arra alkalmatlan, hanem az erre alkalmatos presbytérium. 3. A kik e szent munk egyházi szolgákat kibocsáthatják és az apostoloknak rendtartások szerint, kezeiknek reájok vetésekkel felszentelhetik, azoknak lehet nagyobb részök a hivatalban és rendelésben; ezt pedig nem mások cselekedhetik, hanem a presbyterek; Errül a szent rendtartásokrul olvasunk az egyházi törvényekben. Szent Pál pedig errül így ír: I. Tim. V. 21. 22. mikor intené Timótheust: kényszerítelek tégedet Isten előtt és az Úr Jézus Krisztus előtt és a választott angyalok előtt, semmit ne cselekedjél részre hajolva, kezeidet hirtelen senkire ne vessed, és egyebeknek bűnökben részes ne légy. 4. Hiszen minden ekklézsiai törvények azt tartják, hogy senki is, míg nem rendeltetik és törvénytelen utakon módokon (minémű az idegenekhez és hatalmasokhoz való folyamodás) sem be nem mehet valamely ekklézsiába, sem onnét ki nem mehet, a mely ekklézsiai törvények régiek és az apostolok szokásaiktól vették eredetét. Ha úgy, rendeltetni kell hát az egyházi szolgáknak valakiktül. az a rendeltetés pedig nem illeti a hallgató községet, hanem azt, a kinek rendiből való a rendeltetendő vagy rendeltetett prédikátor, az pedig a presbytérium. Azért annak vagyon nagyobb jussa e dologban. Közli: Thury Etele. IRODALOM. ** Népiskolai magyar nyelvtan. Szerzője Deme Károly, kiadója Stampfel Károly Pozsonyban. Ára I. részé kötve 20 kr., II. részé 20 kr., III. részé 26 kr. Mikor megláttam e három füzetet, félve nyúltam hozzájuk, mert féltettem a csemetéket, kiknek egy liönyv helyett háromhói kell tanulni Árpád zengzetes nyelvét. Az első lapnál eloszlott a félelmem s végig lapozva e könyveket, kötelességemnek tartom nyilvánvalóvá tenni, hogy jobb népiskolai nyelvtan ez iclö szerint nem létezik hazánkban. Maga a nyelvtani rész gyönyörűséges kis beszélyek s történetkék függeléke gyanánt szerepel csak. E feladványokból még a leggyengébb tanuló is játszva sajátíthatja el a fogalmazást. Voltaképen e szabályok csak arra valók, hogy az elsajátított fogalmazási ismeretet öntudatossá tegyék. Szerző mély hálára és elismerésre tette magát érdemessé könyvei által a tanuló és gyermekvilág előtt. — A magyar nyelvtan, mely eddig réme volt a népiskolai növendékeknek, ezen könyvek által a legkedveltebb tantárgyak sorába emeltetett. Ugy a gyakorlati, mint a hazafias és erkölcsi életből vett példák klasszikus költőinkre emlékeztetnek, a kik ékesen tudtak zengeni a honi nyelven Szózatot, Hymnust és Trilógiát. Csak az a kár, hogy nevezett könyvek irója nem képezdei tanár, hogy módszerével egy nemzedéket nevelhetne. — Ajánlom e könyvek áttekintését az egyházi főhatóságok nagybecsű figyelmébe, különösen pedig a tanügyi bizottság szakértelmébe. A dunameiléki egyházkerület örvendetes dolgot cselekednék, ha e könyveket a ref. iskolák számára ajánlaná és azokba bevezettetné. Cs. J. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc történetéből, melyet a Lampel Róbert-féle cég ad ki, megjelent az 58-ik füzet. Ebben Graeza György könnyed, vonzó előadásban a dicsőség napjait, Bem apó erdélyi diadalait beszéli el, majd meg Guyon branyiszkói csatáját írja le. Szövegképek: gróf Bethlen Gergely, Czetz János arcképe, részlet a branyiszkói és a kápolnai csatából, a a kápolnai csata térképe. A két hetes füzetekben megjelenő munka ára 30 kr. ** Alkalmi ima és emlékbeszéd. A sárospataki főiskola által a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából 1896. május 9-én tartott ünnepélyen dr. Tüdős István theologiai tanár lendületes alkalmi imát, dr. Zsindely István jogtanár hosszabb emlékbeszédet tartott, melyek most egy 59 lapra terjedő csinos kiállítású füzetben nyomtatásban is megjelentek. Értékes dolgozatok: az imádság csinos, a beszéd tartalmas. A füzet ára 30 kr., tiszta jövedelme a »millenniumi alap* javára fordíttatik. ** A magyar nemzet története. Az »Athenaeum« kiadásában megjelenő ily című tíz kötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) 69., 70 és 71. füzete megjelent, melyek Fraknói Vilmos dr. »A Hunyadyak és Jagellók kora« nagyszabású monográfiájának, a vállalatban a negyedik kötetnek, folytatását képezik. Szerző Hunyady László kivégeztetésének és V. László halálának körülményeit nagy részletességgel írja le és kimutatja, hogy V. László a pestisszerű járványnak esett áldozatul három napi betegség után és nem méreg által ölték meg. Ezután »Hunyadi Mátyás király« dicsőséges uralkodásának történetét ismerteti, melyben Mátyás királylyá választatásától kezdve Mátyás királynak a pártütőkkel, a császárral és a törökökkel folytatott küzdelmeit írja le és a csehországi háborúkig halad. A 69. füzethez Schedel krónikájából »Róma középkori látképe* és a párisi Dreyíuss gyűjteményben őrzött eredeti »Beatrix királyné ifjúkori mellszobráénak fénynyomata; a 70-ik füzethez pedig Matejko Jánostól a Magyar Nemzeti Muzeum képtárában levő »A várnai csata« olajfestmény pompás színnyomata, valamint a velencei állami levéltárban őrzött eredeti után »Mátyás király 1478. okt. 28-án IV. Sixtus pápához intézett levelének* sikerült hasonmása van csatolva. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben.