Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

IRODALOM. ** A budapesti protestáns országos árvaegyesület és árvaházainak története. 1859—1895. Hazánk ezeréves fennállásának emlékére az egyesület igazgató választmányának megbízásából írta Brocskó Lajos, az árvaház igazgatója. Budapest, 1896. Hornyánszky nyomdája, 160 lap, ára 20 kr. — Szép és jó munkát végzett árvaházunk választmánya és igazgatója azzal, hogy e derék egyesületünk és intézetünk mozgalmas történetét a millennium alkalmából megíratta, illetve megírta. Kimerítő részletességgel van itt feltüntetve az egyesület keletkezése, fejlődése és mai állapota. Az árvaház megalapítása, folytonos növekedése és jelenlegi helyzete. Az alapítók, továbbfejlesztők és mai intézők munkássága. Az intézet vagyoni gyarapodása és mostani helyzete. A férfi és női választmány tevékenysége. A tanítás- és nevelésügy s az árvák elhelyezése. Szóval mindaz le van itt írva, mi az intézet szellemi és anyagi életére, múltjára és jelenére vonatkozik. Gyönyörködve olvastuk a meleg szívvel, szerető gyöngédséggel írt történetet, mely a mustármag életéhez hasonló. Kicsiny kezdetből, hét árva nevelésével, kiket egy becsületes iparos gondozott, indult ez a szép intézményünk s ma 104 bennlakó és 34 olyan árvát gondoz, a kik családjoknál künnlaknak. 1859-ben volt 2520 frt 80 kr. vagyona, 1572 frt 31 kr. kiadása. 1895-ben pedig 338,623 frt 90 kr. vagyona, 21,146 frt 56 kr. kiadása. Az intézet legnagyobb jóltevői: Wagner János 167,239 frttal, Zsivora György 13,500 írttal, Jószív egyesület 12.490 frttal, Küttel Jozefa és Schneider József s neje 10—10 ezer frttal; Koppv Mária és Bésán József 5—5 ezer frttal; báró Laffert Antal, Langheinric-h Lenke, gróf Karácsonyi Guidó 4—4 ezer frttal; Peja Ödön, Paphegyi Katalin, Riedle Miksa, Schulek Vilmos, Haggenmacher Henrik, Pique-Dame-alapítvány 2—2 ezer frttal; 25 egyén 1—1 ezer, többen 2—3—4—5 száz forinttal s közel száz jóltevő 100—100 frtos alapítványnyal. Az intézet alapítói voltak: Bauhofer György, Hornyánszky Viktor, Hiberauer Tivadar, Palló Sándor stb., legérdemesebb elnökei és alelnökei: Palló Sándor, Székács József, Ballagi Mór, Kochmeister Frigyes báró; legrohamosabb volt a fejlődése Kochmeister Fr. idejében, ki alatt (1874—1891) az intézet új háza épült (1877) és vagyona 48 ezer frtról 325 ezer frtra emelkedett. Az árvaház körül Lapunknak az erkölcsi támogatás mellett az az érdeme is van. hogy 1861-től 1895-ig, azaz 35 év alatt 20,359 forint 59 krt gyűjtött krajcáros adományokból. — A rendkívül tanulságos könyvet, mely nagy gonddal és szépen van írva, a mellett csinos a kiállítása és olcsó az ára (20 kr.), melegen ajánljak olvasóink pártoló figyelmébe. A mü jövedelme az árvaházé, mely felülfizetéseket is szívesen fogad. ** A pap, a nő és a gyóntatószék. Irta Ghiniquy Károly amerikai pap, angolból fordítva, Il-ik magyar kiadás, Chiniquy arcképével, 152 lap, ára 1 frt. Karcag, 1896. Szodi S. kiadó tulajdona. — Ch. híres munkája, mely Amerikában 36, Angolországban pedig 30 kiadást ért s a többi művelt nemzetek nyelvén is száz és százezer példányban forog közkézen, úgy látszik, magyar nyelven is nagy kelendőségnek örvend. A nagy erővel írt, szenzációs részletekkel bővölködő s a gyóntatószékkel való visszaélés botrányait leplezetlenül föltáró érdekfeszítő könyvre most a Il-ik kiadás megjelenése alkalmából is felhívjuk az elfogulatlan magyar keresztyén világ figyelmét. Kapható Karcagon Sződi S. kiadónál. ** Az iglói ág. h. ev. főgimnázium története, írta Páích Károly tanár. Igló, 1896. Schmidt József könyvnyomdája, 128 lap, ára 1 korona. — Ez is a millennium alkalmából készült tanügyi monográfia, a szerényebb igényűek, de nem a csekélyebb értékűek közül való. Igló a Szepesség öt középiskolája között, mint teljes főgimnázium csak'három évtizedes, de mint latin iskola már a XVI. században fennállott. Jelenlegi alakjában tisztán az iglói egyházközség alkotása s ma is ez a fentartója, mely egyház kivált az utolsó száz év alatt élénk tevékenységet fejtett ki és rendkívüli áldozatokat hozott egyházi és kulturális intézményei fejlesztésére. Kultúrintézményei között legfontosabb a főgimnáziuma, melynek a kézalatti füzeiben vázolt történetét az intézet derék öreg tanára, Pákh Károly a következő öt szakaszban adja elő. I A régi latin iskola a XVI-dik és XVII. században. II. A progimnázium időszaka (1784 — 1854). 111. Az alreáliskolával egybekapcsolt algimnázium és a főgimnáziummá fejlődés időszaka (1854—1864). IV. A nyolc osztályú teljes főgimnázium első időszaka (1864— 1884). V. A főgimnázium története a középiskolai törvényéletbeléptetése óta (1884—1895). A gondosan készült monográfia érdekes adalékul szolgál a magyar pro'estáns közoktatás és köznevelés százados fejlődéséhez. Felhívjuk rá az érdeklődő közönség pártoló figyelmét. E G Y HÁ Z. Az ezredéves ünnep egyházainkban széles e hazában e hó 10-én tartatott meg. Az alkalmi imádságok, énekek ós beszédek ezreitől visszhangoztak templomaink falai, hitfeleink szivei. Lélekben egygyé forrva, vallásos és hazafias érzésektől megilletődve mondott hálát minden igaz magyar a kegyelem Istenének, ki tíz század vérzivatarja között s annyi balszerencse s oly sok viszály után Árpád nemzetét kegyelmesen megtartotta, a második évezred küszöbóhöz békésen eljuttatta; és egy szívből, egy lélekből szállott föl nemzetünk esdő imája, hogy a nagy Isten áldása áldja meg, segedelme erősítse meg e nemzetet dicső hivatása nehéz munkájában, mely a művelt nemzetek versenyében reá várakozik. Egyházaink az ezredéves kiállításon a május 2-iki megnyitás alkalmával a többi főhatóságok között szintén képviselve voltak. Mindenik protestáns egyházkerület