Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

ISKOLAÜGY. Az ezredév az iskolákban. Protestáns fő-, közép- és elemi iskoláink teljes szívvel és lélekkel vesznek részt nemcsak az ezredévi ünnepségekben, hanem az ezredév rájok váró munkájában is. E héten az ünnepségek járták országszerte. Minden fokozatú és minden fajta iskolánkban ünnepi hangulat és ünnepi zaj uralkodott ezekben a napokban. Gyönyörű programmok szerint, melyekből egész collectio halmozódott össze szerkesztőségünkben, az érdeklődő szülők és hatóságok élénk érdeklődése mellett folytak le az iskolai ezredéves ünnepségek. Két fővonás domborodik ki belőlök. A hazafias és a vallásos vonás. Az előbbi, vagy háromszáz éven keresztül, csaknem kizárólagos sajátsága volt a protestáns, kivált a nyelvekben is kizárólag magyar református iskoláknak. Ez ma, hála Isten, a többi iskolákban is így van. Közép- és főiskoláink ma már csekély kivétellel, nyelvben és lélekben mind jó magyarok. Magyar nemzeti nyelv, hazafias magyar szellem uralkodik ma az egész felsőbb oktatás terén Magyarországon. E tekintetben bámulatos nagyot haladtunk s teljes elégedettséggel szemlélheti közművelődésünk ezredéves állapotát a nemzetlét felett őrködő magyar géniusz. A valláserkölcsi vonás, mely egykor szintén jellemző sajátsága volt a protestáns nevelésnek, manapság, sajnos, nagyon meghalványult, elerőtlenült. Az egyházi iskolákban úgy a hogy még csak megtartattak az egyházias nevelés külső formái, de a lélek, a szív már itt is szín-és erőtelen. Csak a neve, a szine egyházi és evangeliumi az iskolának, a lelke, a belseje azonban kevésbbé. A hiternyedés és erkölcsi lazulás tünetei, korunknak e fő-fő bajai az iskolákban is aggasztólag mutatkoznak. Az állam felekezetnélküli iskolái után indulnak az egyházi iskolák is, azok hitbeli szintelenségét és vallási közönyösségét kezdik magukra ölteni ezek is. Tanítanak, túlterhelnek egész a csömörlésig, egész a szellemi butításig, de a nevelő erők. az ethikai fejlesztés, a valláserkölcsi szellem ápolásáról megfelejtkeznek Oktatásügyünk millenniumi ünnepi zajába ez a komoly tény, ez a komor jelenség aggasztólag, zavarólag hat minden előretekintő, komoly szemlélőre. Iskolai ünnepségeink és örvendezéseink közepette ne felejtkezzünk el a meggyengült keresztyén nevelés megerősítéséről', a meglazult evangeliumi közszellem fokozásáról, az iskola evangelisatiojáról! A protestáns iskoláknak Magyarországon csak úgy van és lesz létjogosultságuk, ha bennök a helyes oktatás végzése és az okos hazafiság ápolása mellett, a magyar ifjúság evangeliumi keresztyén neveléséről el nem felejtkezünk, öntudatos és erőteljes evangeliumi nevelés nélkül középiskolát nem érdemes fentartani a protestáns egyházaknak. A reform, egyetemes tanügyi bizottság, melynek újjászervezése épen az ezredik évre esik, az evangeliumi valláserkölcsi nevelő erők restauralásával iskoláinkat pár évtized alatt ismét arra a népszerűségre és magas színvonalra emelheti, melyen azok a század elején a nemzeti nevelés kultiválása folytán állottak. Az ezredév nevelő munkájából iskoláinkra hatalmas és dicsőséges rész jutott. Elég e tekintetben a prot. iskolák millennáris évkönyveire és történeteire hivatkoznunk. Valóságos templomai voltak ezek az iskolák űgy a nemzeti közművelődésnek, mint a keresztyén valláserkölcsi életnek. Annak a 25—30 iskolának, most megjelent története igazi mestere lehet a jövő iskolájának. Az egyházi iskolák történetének azok a legmegragadóbb fejezetei, melyekben a hit géniusza a, tudomány géniuszával kezet fogva együtt munkálkodtak, s azok a leggyászosabbak, melyekben a szellemi haladás e két nemtője egymással meghasonlásban élt. Vigyázzunk, merítsünk tanulságot a multakból s igyekezzünk azokból a forrásokból venni fejlesztő erőket, melyek a mi valódi békességünkre és igazi haladásunkra valók. Azt követeli minden intézmény természete, hogy a mely erők megalapították, azok a legtermészetesebb fentartói is Hit és tudás, keresztyén erkölcsiség és nemzeti közművelődés teremtették meg a múltban, ezek fogják fentartani a jövőben is egyházi iskoláinkat. Ezeknek az alapító és fentartó erőknek öntudatos ápolása és továbbfejlesztése volt az első ezredév tanulsága s ez legyen a második ezredév vezéreszméje a protestáns iskolaügyben. E jelben győztünk a múltban, e jelben győzelemre segít Isten kegyelme a jövőben is. Csak a megizmosodott valláserkölcsi erővel felfegyverkezve lehetnek iskoláink hivatott és hatásos tényezői a nemzet-élet amaz erkölcsi megújításának, mely a legközelebbi jövő elodázhatlan feladata, s a magyar nemzetnek életkérdése. Művelt ifjúságában és ifjúságából születik újra a nemzet, az idősebi) nemzedék, mint a vén fa, se beoltás, se átültetés által nem képes a megújulásra. Váradi F. TÁRCA. Hozsánna! Imádság az ezredéves ünnepre. Népeknek atyja, világokat teremtő, országokat fentartó nagy Isten! Legyen áldva a Te szent neved e mai nagy ünnepnapján a magyar nemzetnek. Ki ezer év előtt népünket ismeretlen hazából ez áldott földre elvezetted s ezt nekünk örökségül adtad. Ki e rokontalan nemzetet a népek tengerében fentartottad: idegenné elmúlni nem engedted. Ki megvilágítottad előtte az utat a földi boldogsághoz s a mennyei üdvösséghez. Ki csodatételeiddel hazánkat romjaiból, nemzetünket sírjából annyiszor feltámasztottad. Legyen Neked hála a kincsekért, melyekkel földeket