Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-29 / 13. szám

tebb jelzett elemekből kerültek ki, a szent Ferencrencli hazafias szerzetesek belvárosi templomában, hol az átellenes királyi Curia is a rendes törvénykezési évszakok megnyíltával hálaadó isteni tiszteleteit megülte, csak ritkábban hallgathattak magyar hitszónoklatot, hármas lóvén a szerzet egyházi hivatalos nyelve, t. i. magyar, német és tót; a pesti evangelikus magyar egyház pedig, a közös templom megtartásával csak a harmincas években vált ki az eredetileg német egyházból, s csak ekkor kezdhette meg kizárólag magyar nyelvű isteni tiszteletét. A kezdetben — mint érinténk — csak 150 főt számláló 1796. évi gyenge magyar ref. egyház volt a fentiek szerint sz. kir. Pest városa magyarságának magva és csirája, mely azonban csakhamar megerősödvén, a templomépítés szüksége beállott s így a szónatéri imaház és paplak mellett, illetőleg szintén ennek telkén országos adakozásból ós segélygyűjtésből felépült a mostani díszes templom, melynek alapkövét országunk nádorispánjának, József cs. és kir. főhercegnek második neje Ilermine, született Anhalt-Bernburg-Schaumburgi fejedelmi hercegnő, mint a pesti ref. egyház hitbuzgó pártfogója tette le 1816 ban, ele fájdalom! már a következett 1817. évben gyermekszülés következtében elhalván és saját kívánságához képest az épülő félben volt egyház sírboltjában eltemettetvén, a tőle remélt építkezési segély elmaradt, s így a templom építése elegendő költség hiányában csak lassan haladt s a felszentelés nem elébb, mint 1830. évi augusztus hó 29-ikén történt meg. Szolgált ugyan a pesti ref. egyházban a Ilermine cs. kir. főhercegnó kedvéért 1816-ban Bécsből hozott Cleymann Károly, mint a más felekezetű pesti németek által is nagy érdekeltséggel hallgatott híres német hitszónok 18J3-ig, de az ő halálával a német hitszónoki állás megszűnt, s ezentúl csak hónapokként egyszer tartatott német nyelvű isteni tisztelet, az akkor 50—60 németajkú egyháztagokra való tekintetből, kik, illetőleg utódaik utóbb a magyar egyházba nagyobb részt beolvadtak, a többiek pedig a később beköltözött németajkú reformátusokkal az ötvenes években külön német ref. leányegyházat alkotván, a Lipótvárosban díszes templomot építettek; ezen leányegyház tagjai azonban mai napig is csaknem mindnyájan külföldi, jelesül németországi ós svájci illetőségűek, s így mint nem magyar honpolgárok, a magyar anyaegyház tagjaihoz nem is tartoznak. A pesti ref. anyaegyház híveinek száma már 1842-ben 1644 főre, a budai fiókegyházé pedig 185-re, 1818 évben 2111 ós 265-re felszaporodott, az alkotmányosságnak 1867-ben történt visszaállítása után pedig a vidéki ref. magyarság tömeges beözönlése által oly bámulatos rohamossággal emelkedett, hogy a második, s legközelebb már a harmadik rendes lelkészség szervezése nélkülözhetlenné lett, az utóbbinak állandó székhelyéül a budai városrész jelöltetvén ki, mivel a folyó 1896. évben a budapest-pesti ref. anyaegyház népessége, a vele egy testet alkotó budai egyházrószszel (az ó-budai második anyaegyház nélkül) 42,000 lélekszámra bízvást számítható s így ezen anyaegyház hazánkban már szinte a legelső helyet foglalja el, s jóllehet a nagy ünnepek alkalmával kettős isteni tisztelet tartatik, a jelenlegi különben elég tágas Calvin-téri anyatemplom már is oly szűk, hogy zsúfolásig megtelő helyiségéből hívei az ajtók elébe s az udvarra is kiszorulnak. Sz. kir. Pest város, s az egyesülés óta Budapest székes főváros törvényhatóságának hazafias intézkedései, a magyar elemnek ós szellemnek az egyesületi és társadalmi téren is minden irányban működő lelkes ápolása s terjesztése, ele főleg a magyar közoktatási nyelvnek a nagy áldozattal tetemes mennyiségben felállított s folyvást szaporított új népiskolákba s nevelő intézetekbe behozatala s különböző hitfelekezetek egyházaiban is mind nagyobb mérvű érvényesülése, másfelől pedig a vidéki magyarságnak betódulása által a fővárosi lakosság magyarosodása, illetőleg visszamagyarosodása — főleg a Dunabalparti részen — a legutóbbi 25 óv alatt az összes népességnek szintén páratlan gyarapodásával párhuzamos haladásban van; de mégis a többi keresztyén felekezetek közt a magyar ref anyaegyház tagjainak fentebb jelzett emelkedése lóvén legmagasb százalékú, ily helyzetben szükségesnek találta az egyháztanács a főváros Dunabalparti távolabb fekvő részeiben is új imaházak építését, hogy az ide behelyezett segécllelkószek az anyatemplomtól elzárt s a nagy távolság miatt oda kellő időben be nem érkezhető, de különben be sem férhető híveket lakhelyökhöz közelebb részesíthessék az isteni tiszteletben. így épült már fel nagy áldozattal a toronynyal ellátott zuglói csinos imaház és segédlelkészi lakás, s Kőbányán, vagyis a főváros X. kerületében, továbbá a Pestmegye területén fekvő, ele egyházilag a pesti anyaegyházhoz tartozó Kispesten is megszerezvék már a templomtelkek, melyeknek — de főleg a kőbányainak — beépítése munkába is van véve. E mellett a székes főváros elemi és polgári iskoláiban 44 csoportban 2493-ra, s az anyaegyház saját VIII. párhuzamos osztályú főgimnáziumában tanuló ifjakon kívül, az állami és más hitfelekezeti középiskolákbeli növendékekkel és az iparostanoncokkal együtt