Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

közelít. Pásztoroknak kell lennünk; azután pedig első sorban a vallástanítást kell kezünkbe venni nekünk lelkészeknek. Nem szoktuk meg, elődeink nem tették, nehezünkre esik, belátom. Az evangeliumi hitet kell félébresztenünk a gyermekek szivében, lelkében ezt ápolni. Hatással lesz ez is a felnőttekre, de így a jövőt biztosítjuk egyházunk számára. Ezt egy lelkész, kinek gyülekezete 2000 lelket számlál, megteheti maga, ezenfelül szükséges beállítani lelkészjellegü vallástanítókat, erre van ma égető szükségünk ; ha a lángoló hit melege felébred, munkás lesz az s begyógyítja a sebeket, ellenkező esetben legyünk készen arra. hogy a felekezetnélküliség réme ajtónk előtt áll és pusztulás lesz sorsunk. Alföldi S. KÜLFÖLD. A prot. magyarság mozgalmai Amerikában. E tisztelt lap mult évfolyamának, ha jól emlékszem, valamelyik novemberi számában megkezdettem volt tüzetes leírását ama mozgalmaknak, melyek különösebben az utóbbi években a lelkesedés előtörő erejével megindultak körünkben. s melyek oda irányzódtak, hogy a magyar reformátusság ide szétszórt csontjait összeszedegessük, s hitünknek csarnokait alkalmas pontokon az élő lelkesedés kihasználása mellett minél több helyen fölépítsük. Sajnos, azon ígéretem kivitelében, hogy az ismertetést folytatni fogom, megakadályozott sokféle teendőim, különösen az a nagy utazás, melyet legutóbbi időkben megtenni kénytelen voltam. Az adventi és karácsonyi, ó- és újévi ünnepekre vonatkozó- előkészületek megtétele, számadások lezárása s a mellett a vidéki hívek lelki érdekeinek gondozása jó időre sokkal inkább igénybe vettek s lekötötték minden időmet, fizikai és szellemi erőmet, semhogy még csak kísérletet is tehettem volna megkezdett cikksorozatom folytatására. így csak most vehetem föl a fonalat, ott, hol azt a rég múltban elejtettem. Említettem volt, hogy az angol református misszióhatóság, az ú. n. Board of Home Mission valóban nagylelkű pártfogása tette lehetővé az amerikai magyar reformátusságra nézve azt, hogy ma már hat, ha nem is teljesen önálló, de mindenesetre teljesen szilárd alapokon nyugvó egyházközséggel rendelkezünk. Kezdetben egy, majd két kihívott misszionáriussal indult meg a munka és pedig oly eredménynyel. mondhatnám, oly várakozáson felül való sikerrel, a mi úgy a misszióhatóságot, mint a működő lelkészeket a legszebb reményekre jogosította fel a magyar reformátusságnak gyülekezetekbe való tömörítését illetőleg. A belföldi missziótársaság előtt egy új, eddig teljesen elhanyagolt mező mutatkozott, mely munkaerőket kiván, s a mely mező megmunkálásába fektetett tevékenység, áldozat, semmi esetre sem látszott elveszettnek. Első pont, hova misszionárius alkalmazása üdvösnek és eredménynyel járónak mutatkozott, Cleveland volt. Clevelandban a német református elem 11, ha nem is nagy, de évek folyamán megerősödött gyülekezettel és ugyanannyi templommal rendelkezik. E gyülekezetek lelkipásztorai, ép úgy mint az angol ref. lelkészek, gyakran tapasztalták, hogy itteni magyar hitrokonaik által különböző egyházi funkciók, mint keresztelés, esketés, temetés végzésére felkéretnek. Ez a körülmény figyelmessé tette őket arra, hogy Amerikában, s közelebbről Cleveland városában is meglehetős nagy számmal vannak reform, magyarok, kik nem csakhogy vallásosak, hanem Isten igéje után valósággal szomjúhoznak, de e mellett külön nemzeti egyházukhoz, annak speciális szokásaihoz erősen ragaszkodnak. E magyar ref. híveket az amerikai angol és német ref. lelkészek szívesen felvették volna saját gyülekezeteikbe, de nem tudtak velők beszélni, s másrészt a református magyarok sem lettek volna hajlandók saját nemzetiségük feláldozásával akár egy angol, akár egy német gyülekezet tagjaivá lenni. így csakhamar, t. i. az 1890-ik év nyarán az a gondolat ébredt föl több clevelandi ref. lelkészben, hogy az Amerikában élő magyar reformátusok számára azoknak nyelvén beszélő, nemzetükhöz tartozó lelkészeket kellene hivatni, más szóval: magyar missziót létesíteni Amerikában. Ezen eszmének sikerrel és eredménynyel járó megvalósítását támogatta az Egyesült-Államok 1880—1890-ig kiadott bevándorlási statisztikai kimutatása is, mely föltüntette, hogy az utóbbi tíz év folyamán jelentékeny számarányú protestáns magyarság keresett magának új hazát ez új világrészen. A clevelandi ref. lelkészi kar idevonatkozó nézete és tapasztalata tolmácsoltatván az amerikai reformált belmissziói bizottságnak (Board of Home missions of the Reformed Church in the U. S.), e bizottság, még sok más helyről érkezvén hír a magyar reformátusokról, magáévá tette a magyar misszió tervét, s azonnal utána is nézett, hogy Magyarországról egy alkalmas, magát a helyzetbe beletaláló, a kezdet nehézségeivel szemben megfelelő akaraterővel. kitartással rendelkező lelkipásztort hozasson, még pedig legelőbb a clevelandi magyar reformátusok számára. Egy hamburgi ref. lelkész figyelmeztette a bizottságot Moodv András budapesti skót misszionárius úrra, mint a ki legjobban közvetíthetne ebben az ügyben s a bizottság titkára levelet intézett nt. Moody úrhoz, előadván az egész ügy mibenlétét, s egyben fölkérvén őt, szerezne nekik egy mindenképen alkalmas magyar misszionáriust, kinek tisztességes eltartásáról a misszióhatóság részéről 1500 frtban igéret tétetett. Az isteni gondviselés úgy akarta, hogy épen azon időben, midőn a levél megérkezett Budapestre, tisztel. Jurányi Gusztáv úr, a ki már sok helyütt volt ref. segédlelkész, legutóbb pedig pápai gimn. tanár, Moody úrnál időzött, s ettől ajánlatot nyervén az amerikai missziói állásra, ez ajánlatot, mely terveivel amúgy is megegyezett, azonnal elfögadá. Az útiköltséget a misszió folyósítván, Jurányi úr az 1890. év szept. 15-én elindult az újvilág felé, s szerencsés, bár nagyon terhes utazással 15 nap múlva, vagyis épen okt. hó 1-én megérkezett Cleveland városába. Rögtön a helyzet megismeréséhez fogván, első kötelességének tartotta fölkeresni a német ref. kartársakat, kiknek szives segélynyújtása, támogatása a megkezdett szent ügy sikerére elkerülhetlen szükséges volt. A ref. német lelkészek havonként tartatni szokott konferenciáján a lelkészi kar mindenik tagjával megismerkedvén, az általok nyújtott információk beszerzése után fölkereste az ú n. magyar negyedet Cleveland keleti oldalán és isteni tisztelet hirdetése mellett a reformátusokat, a mennyire az idő rövidsége engedte, összeszedte. Az első magyar nyelvű prot. isteni tisztelet nemcsak Cleveland városában, hanem New-Yorkot kivéve (hol már, mint említettük volt, évekkel korábban Kecskeméthy Ferenc misszionárius tett kísérletet egyházközség alapítására) egész Amerikában, megtartatott 1890. év okt. 12-én