Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI LÁP. IRODALOM. ** Az Istenházának építése. Egyházi beszéd elő-és utó-imádsággal melyet a tótvázsonvi reform', egyház templomának megújítása alkalmába írt és MDÖCCXCIV. szeptember 9-én elmondott Thury Etele, vámosi ref. lel­kész. Emlékül kiadta a tótvázsonvi reform, egyház. Vesz­prém, 1896. 15 lap. — E csinos kiállítású füzet közbejött akadályok miatt csak most jelent meg, és pedig a tótvá­zsonvi ref, egyház híveinek költségén, a kik miután tem­plomukba előbb diszes orgonát állítottak, majd azután lelkipásztoruknak kényelmes otthont, mondhatni palotát szereztek: 1894. év nyarán több ezer forintnyi áldozattal templomukat is egészen megújították s szept. 9-én ünne­pélyes isteni tisztelettel adták át ismét a használatnak. A gyülekezet ez örömünnepe alkalmával Thury Etele, vámosi lelkész, ismert nevű egyházi író, tartotta a felszentelési beszédei és imákat, melyek most e füzetben a nyilvános­ság elé jutnak. Az egyházi beszéd, Esdr. 6., 17. 22. alap­ján az Istenházának építéséről szól, elmélkedvén 1. a tem­plom-szentelésben rejlő nagy örömről; 2. az életnek ama kenyeréről, mely mennyből jött alá, hogy így 3. erősek lehetnénk az Isten házának építésében. A felosztás egé­szen szövegszerű, a beszéd kidolgozása, nemesen egyszerű nyelvezetével, sikerültnek mondható, s kivált a bevezetés igen szép. Nevezetes, hogy az előima, alig valami változ­tatással, az I. kir. 8. részéből, a Salamon királynak tem­plom-felszentelő beszédéből van véve. E kis füzetet, mely a tótvázsonyi ref. lelkészi hivatalnál 10 krért kapható, szívesen ajánljuk a t. lelkésztársaink figyelmébe és pár­tolásába. — L. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténetéből most jelent meg az 53-ik füzet, melyben Gracza György a megszokott élénkséggel és elevenséggel adja elő a szegedi, sallói és váci útközetek eseményeit. Tartalom jó, illusztráció szépek. Képei a következők : Kossuth Lajos poharai. Részlet a szegedi ütközetből. Falragasz 1849-ből. Kossuth Lajos botja és esernyője számkivetése idejéből. A második váci csata térképe. Részlet a nagysallói ütkö­zetből. Kossuth Lajos címeres pohara. Kossuth magán pecsétnyomója. Kossuth bevonulása Budapestre 1849. ja­nuár 5-én. ** A Szalay-Baróti-féle magy nemzet történeté­bó'l most kaptuk a 32. füzetet, melyben II. László és II. Lajos korának tárgyalása folytatódik, a megszokott világossággal és alapossággal. A képek jegyzéke ismét gazdag és érde­kes. Műmellékletül Székely Bertalan egyik legszebb képe (II. Lajos holttestének feltalálása) van reprodukálva,'a szöveg­képek pedig ezek: II. Ulászló követei Miksa császár előtt; Telegdi István, Kurucz zászlótartó, Telegdi István sírem­léke, Dósa György kivégzése, II. Ulászló találkozása Zsig­mond lengyel királyival. Kettős eljegyzés a Habsburg és és Jagelló-család között. Reliefkép Miksa császár insbrucki síremlékéről. II. Lajos gyermekkori arcképe a znaimi városi jog codexének címlapjáról II. Lajos gyermekkori vértje. A füzetek 30 krjával kaphatók Lampel könyvkereskedésében Budapesten (Andrássy-út 21. sz.) ** 12 egyházi beszédre hirdet előfizetést Diószegi Mihály turkevei ev. ref. s.-lelkész. Egyszerű beszédek lesz­nek »egyszerű emberek számára, a kik a Krisztusban lett váltság igazságát és boldogságát sóvárogják«. A füzet előfizetési áí-a 60 kr., meiy máréius közepéig Túrkevibts küldendő; EGYHÁ z, A gyülekezetek köréből. Nagy-Igmándon az ezredik évforduló emlékére hatezer frt költséggel harma­dik tanítói állást szervez, új iskolát és két új tanítólakást építtet az áldozatkész református egyház, mely az utóbbi évtizedben 16 ezer frt áldozatot hozott templomára, or­gonájára és iskolájára. Mindezeket önerejéből, a hívekre birtok és személy arányában kivetett rendkívüli adó útján ezerkétszáz lélek után, kik négyezer holdon gazdálkodás­ból élnek. E mellett az önkénvtes jótéteményekben sem lankadnak. Előbbre vitték a szegényügyet, a mennyiben szegények gondnokát választottak, kí a mostanában tett alapítványokból^ a nöegyesűlettel egyetértve, rendszeres segedelemben részesíti a gyülekezet szegénveit. Van e gyülekezetben szegények perselye, kettő a templom két kijárójában, egy a lelkész hivatalos helyiségében. Pap Gábor püspök emlékét Pap Gábor-alap létesítésével örö­kítették meg, melyet az elhunyt halálának évfordulóján eszközlendő gyűjtésekkel minden évben gyarapítani fog­nak. — Valóban szép dolgok ezek és például, buzdításul és vigasztalásul szolgálhatnak a lankadozóknak s az eU maradozásra hajlandóknak! A kultuszügyi költségvetés tárgyalása f. hó 19-én befejeztetett. Egyházpolitikaiig csekély jelentőségű volt a tárgyalás. A miniszter által fölvetett kongrua és autonomia, továbbá az autonom egyházak állami dotáció­jának kérdése nagyon lanyha érdeklődést keltett. Az auto­nom iához Ugrón G., Eötvös, Hock J. szólottak, az állami dotáció kérdéséhez Rigó Lajos és Veress József. Ránk az egész tárgyalás azt a benyomást tette, hogy a kormány se egyiket, se másikat nem veszi komolyan, sőt magok a hon­atyák se foglalkoznak kellőleg ezekkel a vitális kérdésekkel. Autonomia és kongrua egyfelől, állami dotáció másfelől, csak csalétek és mézesmadzag a kormányzó párt kezében a felekezeti érzékenység csillapítására ; kidobott jelszavak, hangzatos szólamok a hiszékeny lelkek elaltatására. Adja Isten, hogy ne így legyen, hogy mi tévedjünk; de nagyon félünk, hogy igazunk lesz! A japánok a hittérítőkről. Tokimo Yokoi egy iskolázott japáni ember a legkedvezőbb bizonyságot tett a hittérítők munkásságáról. A misszionáriusok, mondja ő, tisztességes és jó életet folytatnak, ugyanaz átalán véve a keresztyénekről is elmondható. S tisztességes életükkel a népnek hatalmas tanítást adtak. Azon forradalmi idő­szak alatt pedig, a melyen a nemzet óriási változásokon ment át, a midőn a társadalom régi formái összetörtek, a midőn az ifjak nviltan hirdették, hogy a felvilágosodás igazi jele, ha az erkölcsiség minden igáját lerázzák ma­gukról. A midőn átalános kelendőségnek örvendett az a hit, hogy az erkölcsiség sem Európában, sem Amerikában

Next

/
Thumbnails
Contents