Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-23 / 8. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI LÁP. IRODALOM. ** Az Istenházának építése. Egyházi beszéd elő-és utó-imádsággal melyet a tótvázsonvi reform', egyház templomának megújítása alkalmába írt és MDÖCCXCIV. szeptember 9-én elmondott Thury Etele, vámosi ref. lelkész. Emlékül kiadta a tótvázsonvi reform, egyház. Veszprém, 1896. 15 lap. — E csinos kiállítású füzet közbejött akadályok miatt csak most jelent meg, és pedig a tótvázsonvi ref, egyház híveinek költségén, a kik miután templomukba előbb diszes orgonát állítottak, majd azután lelkipásztoruknak kényelmes otthont, mondhatni palotát szereztek: 1894. év nyarán több ezer forintnyi áldozattal templomukat is egészen megújították s szept. 9-én ünnepélyes isteni tisztelettel adták át ismét a használatnak. A gyülekezet ez örömünnepe alkalmával Thury Etele, vámosi lelkész, ismert nevű egyházi író, tartotta a felszentelési beszédei és imákat, melyek most e füzetben a nyilvánosság elé jutnak. Az egyházi beszéd, Esdr. 6., 17. 22. alapján az Istenházának építéséről szól, elmélkedvén 1. a templom-szentelésben rejlő nagy örömről; 2. az életnek ama kenyeréről, mely mennyből jött alá, hogy így 3. erősek lehetnénk az Isten házának építésében. A felosztás egészen szövegszerű, a beszéd kidolgozása, nemesen egyszerű nyelvezetével, sikerültnek mondható, s kivált a bevezetés igen szép. Nevezetes, hogy az előima, alig valami változtatással, az I. kir. 8. részéből, a Salamon királynak templom-felszentelő beszédéből van véve. E kis füzetet, mely a tótvázsonyi ref. lelkészi hivatalnál 10 krért kapható, szívesen ajánljuk a t. lelkésztársaink figyelmébe és pártolásába. — L. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc történetéből most jelent meg az 53-ik füzet, melyben Gracza György a megszokott élénkséggel és elevenséggel adja elő a szegedi, sallói és váci útközetek eseményeit. Tartalom jó, illusztráció szépek. Képei a következők : Kossuth Lajos poharai. Részlet a szegedi ütközetből. Falragasz 1849-ből. Kossuth Lajos botja és esernyője számkivetése idejéből. A második váci csata térképe. Részlet a nagysallói ütközetből. Kossuth Lajos címeres pohara. Kossuth magán pecsétnyomója. Kossuth bevonulása Budapestre 1849. január 5-én. ** A Szalay-Baróti-féle magy nemzet történetébó'l most kaptuk a 32. füzetet, melyben II. László és II. Lajos korának tárgyalása folytatódik, a megszokott világossággal és alapossággal. A képek jegyzéke ismét gazdag és érdekes. Műmellékletül Székely Bertalan egyik legszebb képe (II. Lajos holttestének feltalálása) van reprodukálva,'a szövegképek pedig ezek: II. Ulászló követei Miksa császár előtt; Telegdi István, Kurucz zászlótartó, Telegdi István síremléke, Dósa György kivégzése, II. Ulászló találkozása Zsigmond lengyel királyival. Kettős eljegyzés a Habsburg és és Jagelló-család között. Reliefkép Miksa császár insbrucki síremlékéről. II. Lajos gyermekkori arcképe a znaimi városi jog codexének címlapjáról II. Lajos gyermekkori vértje. A füzetek 30 krjával kaphatók Lampel könyvkereskedésében Budapesten (Andrássy-út 21. sz.) ** 12 egyházi beszédre hirdet előfizetést Diószegi Mihály turkevei ev. ref. s.-lelkész. Egyszerű beszédek lesznek »egyszerű emberek számára, a kik a Krisztusban lett váltság igazságát és boldogságát sóvárogják«. A füzet előfizetési áí-a 60 kr., meiy máréius közepéig Túrkevibts küldendő; EGYHÁ z, A gyülekezetek köréből. Nagy-Igmándon az ezredik évforduló emlékére hatezer frt költséggel harmadik tanítói állást szervez, új iskolát és két új tanítólakást építtet az áldozatkész református egyház, mely az utóbbi évtizedben 16 ezer frt áldozatot hozott templomára, orgonájára és iskolájára. Mindezeket önerejéből, a hívekre birtok és személy arányában kivetett rendkívüli adó útján ezerkétszáz lélek után, kik négyezer holdon gazdálkodásból élnek. E mellett az önkénvtes jótéteményekben sem lankadnak. Előbbre vitték a szegényügyet, a mennyiben szegények gondnokát választottak, kí a mostanában tett alapítványokból^ a nöegyesűlettel egyetértve, rendszeres segedelemben részesíti a gyülekezet szegénveit. Van e gyülekezetben szegények perselye, kettő a templom két kijárójában, egy a lelkész hivatalos helyiségében. Pap Gábor püspök emlékét Pap Gábor-alap létesítésével örökítették meg, melyet az elhunyt halálának évfordulóján eszközlendő gyűjtésekkel minden évben gyarapítani fognak. — Valóban szép dolgok ezek és például, buzdításul és vigasztalásul szolgálhatnak a lankadozóknak s az eU maradozásra hajlandóknak! A kultuszügyi költségvetés tárgyalása f. hó 19-én befejeztetett. Egyházpolitikaiig csekély jelentőségű volt a tárgyalás. A miniszter által fölvetett kongrua és autonomia, továbbá az autonom egyházak állami dotációjának kérdése nagyon lanyha érdeklődést keltett. Az autonom iához Ugrón G., Eötvös, Hock J. szólottak, az állami dotáció kérdéséhez Rigó Lajos és Veress József. Ránk az egész tárgyalás azt a benyomást tette, hogy a kormány se egyiket, se másikat nem veszi komolyan, sőt magok a honatyák se foglalkoznak kellőleg ezekkel a vitális kérdésekkel. Autonomia és kongrua egyfelől, állami dotáció másfelől, csak csalétek és mézesmadzag a kormányzó párt kezében a felekezeti érzékenység csillapítására ; kidobott jelszavak, hangzatos szólamok a hiszékeny lelkek elaltatására. Adja Isten, hogy ne így legyen, hogy mi tévedjünk; de nagyon félünk, hogy igazunk lesz! A japánok a hittérítőkről. Tokimo Yokoi egy iskolázott japáni ember a legkedvezőbb bizonyságot tett a hittérítők munkásságáról. A misszionáriusok, mondja ő, tisztességes és jó életet folytatnak, ugyanaz átalán véve a keresztyénekről is elmondható. S tisztességes életükkel a népnek hatalmas tanítást adtak. Azon forradalmi időszak alatt pedig, a melyen a nemzet óriási változásokon ment át, a midőn a társadalom régi formái összetörtek, a midőn az ifjak nviltan hirdették, hogy a felvilágosodás igazi jele, ha az erkölcsiség minden igáját lerázzák magukról. A midőn átalános kelendőségnek örvendett az a hit, hogy az erkölcsiség sem Európában, sem Amerikában