Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca t£3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal: Hornyánszhy Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára 30 Jer. Keresztyén soeialismus. E lap f. évi 5-ik számában a külföldi rovatban egy rövidke cikk jelent meg, mely a németországi keresztyén socialismussal foglalkozik, s elmondja, hogy ez irány hivei bizonyos nehézségek közé jutottak. Megemlékszik Stöckerről és a socialdemokráciáról is. Nekünk úgy látszik, hogy az érintett közlemény írója nem értette át teljesen, miről van szó. Egyházi férfiú létére, úgy látszik, nem rokonszenvez azokkal a törekvésekkel, melyek a század legnagyobb problémájának, a socialismusnak, a keresztyén vallás elvei által való megoldását tűzték ki célul. Sokak szemében felötlő lehet, ele reánk nézve nem nagyon meglepő, nem pedig azért, mert szörnyű kevesen vannak széles e hazában, a kik azt az irányzatot, melyet e cikk címéül írtunk, ismernék ós még sokkal kevesebben olyanok, a kik méltányolnák. Pedig e tekintetben úttörőkül épen az egyházi férfiaknak ós azoknak a világi egyéneknek kell vállalkozni, a kiket még nem vont bűvös körébe az aranyos internationale, az anyagiak utáni vágy, a mindenható pénz hajhászása. Legyünk tisztában azzal, hogy az a gazdasági politika, melyet ecldig követtünk, a mely egyrészről a börzéknek, a pénzkirályoknak óriási hatalmát megteremte ós napról-napra neveli, válság előtt áll ós pedig egyszerűen azért, mert a sarkában ott van a soeialismus ós mindazon törekvések, a melyek a jelen társadalmi rend felforgatására irányulnak, s a melyeket ő maga teremtett meg. A franciáknak egyik legkitűnőbb közgazdája, Paul Leroy Beaulieu sokak meggyőződését fejezte ki, midőn azt mondá, hogy a soeialismus elterjedése munkás osztályok körében a vallás ós hit hanyatlásának tudható be. Ha csakis egy élet van, a földi, akkor a síron innen kell vágyainkat megvalósítani és pedig megvalósítani minél előbb, minél teljesebben, mert különben azok egyáltalában nem valósulnak meg: ez a socialisták evangeliuma. Ez a kiinduló pont, a melyből annyi baj fakad és azok az egyének, a kik Angliában, Németországban ós egyebütt vallásos alapokon igyekeznek a soeialismus ellen működni, tisztában vannak azzal, hogy a mit a francia közgazda mond, igaz. E mellett azonban, ha sikerülne a hit erejét újra visszaállítani, ha nem a törvény ós a mögötte álló polgári hatalom lesz az egyetlen eszköz, melyet a socialistákkal szembe állíthatunk, hanem a gazdaságilag hatalmasabbak finomabb vallási ós erkölcsi érzülete is tényező lesz a baj orvoslásában: akkor alaposabb lesz az orvoslás, mert mindenki igyekezni fog oda hatni, hogy a munkás ós munkaadó között kiélesülő ellentétek a jogos igények szerint oldassanak meg. A keresztyén sociális mozgalom az 1848-ki párisi harcok idejébe nyúlik vissza. Azok az angolok, kik közelebbről szemlélték a júliusi monarchia bukását, arra a következtetésre jutottak, hogy egy tisztán materialis alapokon nyugvó uralom előbb vagy utóbb, de mindenesetre bukni fog. E mellett látták a franciák törekvéseit a szövetkezeti eszme kifejtésére, melyeknek fenekén az a tudat feküdt, hogy a kis embereknek az együttműködés (cooperatio) segélyével, azaz szövetkezetek által kell bajaikon segíteni. Ludlow és Maarice, kik mihamar a mozgalom élére emelkedtek, megalapították a keresztyén socialisták iskoláját Angliában. Igyekeztek erkölcsileg növelni a munkás osztályt, bíztak az egyéni erólyben és annak eszközében, a szövetkezésben. Hazafiak ós enthuziaszták voltak. A mozgalom, melyet megindítottak, nagy mértékben előmozdította a humanisztikus törekvések elterjedését angol földön. Sokan támadták őket, mások nem értettek egyet törekvéseikkel, de az indító okok tisztaságát senki se vonta kétségbe.