Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-07 / 6. szám
KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Schneller István pozsonyi theol. igazgató tanárnak Kolozsvárra történt eltávozása folytán a pozsonyi theologiai akadémia igazgatásával ideiglenesen dr. Masznyik Endre theol. tanárt bízta meg az akadémiai kisbizottság; az eltávozott tanár tantárgyait az iskolai év végéig a tanári kar tagjai osztották be maguk között. — Dr. Kecskeméthy István paksi volt lelkész február 3-án költözött át Nagv-Enyedre, mint a kolozsvári theol. fakultás N.-Enyedre kirendelt tanára: Kolozsvárra a f. iskolai év végén fog átköltözni. — Ritóok István kahai református tanítónak a gyümölcstermelés és faiskolák létesítése körül kifejtett sikeres működéséért a földművelésügyi minisztérium elismerő oklevelet és 100 frt jutalmat adott. — Az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsa az ördögkúti körlelkészségre Kusztós Gyula volt dézsi segédlelkészt, az oláhújfalusi körlelkészségre pedig Bogdán József gyalakutai rendes lelkészt nevezte ki. — A dunamelléki egyházkerület püspöke Kovács Lajos okleveles segédlelkészt, ki éveken át a herceg Odeschalchv-családban nevelősködött, budapesti hitoktatóvá nevezte ki. * A vallások statisztikája még nagyon kezdetleges állapotban van. A hány forrásból merít az ember, annyiféle az eredmény. Minap (1. 2. sz.) két eltérő számsorozatot közöltünk erre vonatkozólag, most ide írhatjuk a harmadikat. Az Alig. Ev. Luth. Krztg. szerint a föld lakosainak összes száma 1500 millió 600 ezer, miből Európára 381 millió 200 ezer. Ázsiára 854 millió, Afrikára 127 millió Ausztráliára 4 millió 730 ezer és Amerikára 133 millió 670 ezer lélek esik. A keresztyének számát ez a forrás 500 millió 600 ezerre, a nem-keresztyénekét 1000 miliióra teszi. A keresztyének között van 200 millió protestáns, 195 millió 600 ezer római és gör. katholikus, 105 millió görög keleti keresztyén. A nem-keresztyének közül a zsidók száma 8 millió, a mohamedánusoké 180 millió, a pogányoké 812 millió. — Ebben a statisztikában, mely prot. kézből származik, az bír különös érdekkel, hogy az eddig 140, legfölebb 150 millióra becsült protestánsok száma itt 200 millióra van téve. E szerint a még négyszáz évet sem élt protestantizmus immár számbeli erejével is elébe vágott a római katholicizmusnak! * A papság anyagi helyzete Württembergben jelentékenyen javult a mult évi országos zsinat ama három törvényével, melyek 1894. december 17-én nyertek szentesítést. Ezek elseje a lelkészek özvegyeinek és árváinak gyámolításáról, második a beteg lelkészek segélyezéséről, harmadika a lelkészek korpótlékáról intézkedik. A lelkészi özvegy-árva intézetből minden lelkész özvegye kap évenként 500 márka (300 frt) általános penziót és 50 márkától 400 márkáig emelkedhető külön kegydíjat, a szerint. a mint a férje lelkész, dékán vagy superintendens volt. ezen kívül félárvákért 50—00 márkát az özvegyi penzió és kegydíj ötödrészéig emelkedhetőleg, az egész árvákért 60—1.00 márkát az özvegyi penzió és kegydíj negyedrészeig emelkedőleg. — A beteg lelkészek segélyezése akként szabályoztatott, hogy ideiglenes állású lelkészek 90 napig terjedő betegségök idején teljes fizetésök erejéig, segédlelkészek szintén annyi ideig naponként három márkával segélveztetnek a lelkészi gyámalapból. — A lelkészek korpótléka pedig akként szabályoztatott, hogy a gyámalapból minden rendes lelkész annyi pótlékot kap, hogy évi fizetése 50 éves korában 2300 márkára (1380 forint), 55 éves korában 2500 m. (1500 frt), 60 éves korában 2700 m. (1620 frt), 65 éves korában 2900 márkára (1720 frt) emelkedjék. Megszorítás csak annyi, hogy maga a közgyámalapból járó korpótlék 900 márkánál többre nem emelkedhetik. A lelkészi fizetés minimuma különben 2000 márka 1200 frt). — Eme törvények méltányos intézkedései által régi óhajtása teljesedett a württembergi lelkészi karnak. De ha más németországi egyházakkal hasonlítjuk össze, akkor a württenbergi papság anyagi helyzete még mindig nagyon szerénynek mondható. — Istenem, mikor lesz meg nálunk, a korpótlékot nem is említve, az 1200 vagy 1000, avagy bárcsak a 7 - 800 forintos kongrua és 3 — 400 frtos özvegyi penzió! * Irodalmunk a külföldön alig ismeretes, még kevésbbé részesül méltánylásban. A »Literarisches Centralblatt« egyik legutóbbi számában Sétáld Emil, a nálunk is megfordult helsingforsi egyetemi professzor hosszabb bírálatot közöl Simonyi és Szarvas Nyelvtörténeti Szótáráról, melynek nagy elismeréssel adózik. Magyar munkának külföldön való ismertetése oly ritka dolog, hogy ezt érdemesnek tartjuk külön is megemlíteni. És egy füst alatt kifejezzük azt az óhajtásunkat, hogy az Akadémia gondoskodjék az ily bírálatok sűrűbbé tételéről. A külföldi tudósok nem tudnak magyarul és így nekünk magunknak kellene utána látnunk, hogy odakünn tudomást szerezzenek a mi kulturális tevékenységünkről. Minden jó könyv, melvlyel részt veszünk az európai tudományos haladás processzusában, egy-egy csorbát ejt ellenségeink fegyverein ! — Az egyházi irodalmat Németországon dr. Szlávik Mátyás, Angolországban Balogh Ferenc szokták ismertetni. Ezt a nemzetközi közvetítést a szakirodalmak más ágaiban is érdemes gondosan művelni. * Az öngyilkosságok száma Mattheus W. statisztikus számítása szerint az egész földön évenként most már 180 ezer. Ez a szám azonban évről-évre növekedik és pedig legnagyobb mértékben a legcivilizáltabb országokban. Az öngyilkossági statisztikából Mattheus következő tételeket állít fel. Az egyszerű hegyilakók M. szerint nem lesznek öngyilkosokká, a mocsaras vidékek lakosai is nagyon ritkán. A nagyobb folyamok mentén élő lakosság a legnagyobb arányokban követ el öngyilkosságot. A legtöbb öngyilkosság junius hónapra esik, a legkevesebb decemberre és pedig a hónap tíz első napjára stb. * A németországi református szövetség, mely pár éve alakult, ez évi nagygyűlését augusztus 27—29-ik napjain Siegenben fogja tartani. Főtárgya az egyházi hitvallások értékének és használatának megvitatása, továbbá a megszentelődésről szóló tan megbeszélése lesz. A nagygyűlés elé, melynek részletes programmját később állapítják meg, nagy érdeklődéssel néznek Németországnak Isten igéje szerint, reformált lakói és gyülekezetei. H0RNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.