Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-07 / 6. szám
kisebb-nagyobb javítás alatt levő orgonáink jutányos áron eladók. Végre nagyszerű amerikai harmoniumaink nagv választékban vannak, melyek olcsó áron kaphatók. Úgv orgonákról, valamint harmoniumokról szóló képes árjegyzékkel szíves készséggel szolgálunk. Budapesten, VI. ker. Szondy-utca 36. szám. Országh Sándor és fia. mű-orgonakészítők. (Beküldetett.) ISKOLA. Hitoktatók sztrájkja Szegszárdon. A mult évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az iparos tanonciskolában is kell legalább heti egy órában a hittant tanítani. A különböző vallásfelekezetek lelkészei Szegszárdon a tanév elején meg is kezdették a hitoktatást, természetesen abban a hiszemben, hogy ezért bizonyos díjazásban fognak részesülni. A tiszteletdíjra azonban hiába várakoztak, mert arról még maga a kir. tanfelügyelő sem tudott kellő felvilágosítást nyújtani s most elunva a várakozást, beszüntették a hitoktatást mindaddig, míg az iskolaszék nem intézkedik a remélt tiszteletdíj kiszolgáltatása iránt. — így írja a M—g. Az iparos tanonciskolák 1894-ben. Mártonffy Márton, az iparos és kereskedő tanulók iskoláinak országos felügyeletével megbízott tanfelügyelőnek a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztett jelentése szerint az országban fennálló összes ipari szakiskolák már végleges alakban megállapított tervezettel és tantervvel bírnak. Nevezett iskolákban a rajzoktatás képezvén az alapot, a nagy szünidőben rajztanítói tanfolyamok szerveztettek. A tanítók száma, a kik itt kiképzést nyertek, már is meghaladja a százat. A miniszteri rendelethez képest a jelentés, illetve évkönyv második részében az ezen iskolákat érdeklő fontosabb miniszteri rendeletek vannak fölvéve; a harmadik rész az ezekre vonatkozó statisztikai adatokat öleli fel; a negyedik rész a tanoncokat iparáguk szerint csoportosítja; végül az ötödik részben az egyes iskolákra vonatkozó részletes adatok vannak fölvéve. Az iskolák száma az utóbbi két év alatt 39-el. az iskolázó tanulók száma pedig azon idő alatt 8755-el szaporodott. Tanítókban 202 tanerővel több volt alkalmazva. Ezekkel egyidejűleg a költségek is szaporodtak. A személyi kiadások, 56264 frttal. a dologi kiadások összege 8087 frttal emelkedett. A tanonciskolák föntartására az állampénztárból 44,194 frt, a törvényhatósági iparalapokból pedig 28,799 frt segély utalványoztatott. Tandíjakból befolyt 62.433 frt. Ezen itt közölt adatok eléggé bizonyítják, hogy az iparos iskolák létesítésére égető szükség volt és az intézmény továbbfejlesztése minden esetre meghozza majd idővel a magyar iparnak az értelmes és hasznos munkásokat. A tanítóképző intézeti tanárok országos egyesületének választmánya minap tárgyalta a tanítóképzésre vonatkozó törvények módosítását. György Aladár előadó országos tanítóképző bizottságok létesítését kívánta és hogy a tanítói oklevél egyenlő értékű legyen a középiskolai érettségi bizonyítványnyal. Szükségesnek tartotta, hogy a tanítóképző iskolákba ezentúl a középiskoláknak nem a negyedik, hanem a 6-ik osztályából lehessen lépni. Nagy László második előadó szerint a tanítóképesítés feltétlenül államosítandó. A tanítóképző intézetek egységes állami felügyelet alá helyezendők. A választmány a tárgyalás folyamán kimondotta a tanítóképzésre vonatkozó törvények revíziójának sürgős voltát. Ezután megállapította azokat a kérdő pontokat, a melyeket a tanári testületekhez ki fognak küldeni tárgyalás végett. A harmadik egyetem kérdésében, melyet legutóbb Berzeviczy A. röpirata hozott ismét szőnyegre, a napokban két tekintélyes szakértő hallatta a szavát. Egyik Mihálkovics Géza egyet, tanár, ki külön röpiratban Berzeviczvvel polemizálva, sürgősebb feladatul a két meglevő universitás továbbfejlesztését sürgeti; de ha mégis akarnak egy harmadik egyetemet, akkor annak legjobb helye Budán volna. E különös ötlet, azt hiszszük, halva született eszme. A másik Heinrich Gusztáv egyet, tanár, ki a »Magyar Paedagogia« című folyóirat januári füzetében így nyilatkozik e kérdésben: »Nekünk mindenképen szükségünk van egyelőre egy harmadik egyetemre és ezt képesek is vagyunk fölállítani és tanerőkkel tisztességesen fölszerelni (!)« — A debreceni egyetemről következőleg nyilatkozik Heinrich: »A debreceni egyetem kérdése, nézetem szerint, nem is annyira kérdés, mint inkább önámítás. Ismeretes, hogy a protestánsok ma már teljesen képtelenek arra, hogy középiskoláikat tetemes állami segély nélkül tisztességesen fönt arthassák: sem anyagi eszközeik. sem tanáraik nincsenek; ismeretes tény továbbá, hogy a szerényen dotált kolozsvári egyetem ez idő szerint évi háromszázezer forintba kerül, tehát nagyobb öszszegbe, mint a milyen a tervezett debreceni egyetem alaptőkéje. Debrecenben (vagy másutt) prot. egyetem sohasem fog létesülni. — Az igenis lehetséges és ez magában véve igen örvendetes dolog, hogy az alföldi reformátusok a debreceni theologiai és jogi kart tetemesen javítani és tökéletesíteni, tanáraikat jobban fizetni, intézeteiket teljesebben fölszerelni, eshetőleg a meglévő iskolákat egy középiskolai tanárképzővel kiegészíteni fogják. Ez mind igen helyes és igen örvendetes lesz; nemzeti művelődés szempontjából e törekvéseket meleg rokonszenvvel kell kisérnünk, sőt anyagi áldozatokkal is előbbbre vinni; de e törekvések eredménye sohasem lesz egyetem, s így ez a harmadik állami egyetem problémájával nem áll benső kapcsolatban.«— Kemény beszéd bíz' ez, de úgy látszik, igaz! A sárospataki főiskola tanárainak fizetése sokat javult a folyó év első napjától kezdve. A tiszáninneni egyházkerület közgyűlése, mint a főiskola legfőbb kormányzó testülete elhatározta, hogy az 1895. év január 1-től kezdve úgy az akadémiai, mint a gimnáziumi tanárok részére folyóvá teszi a 100 forintos ötödéves korpótlékot, még pedig az idősebb tanárok részére visszamenőleg számítva egyszerre négy korpótlékig. Ilyen módon hat akadémiai és hat gimnáziumi tanár fizetése egyszerre emelkedett 400—400 forinttal 2000, illetőleg 1800 forintra, két akadémiai és egy gimnáziumi tanáré 300—300 frttal, két akad. és egy gimn. tanáré 100—100 frttal, és az énektanáré 50 frttal. A főiskola pénztárának ez évi kiadása a tanárok fizetésének rendezése folytán 5550 frttal emelkedett. Felemelték a jogigazgató fizetését is 1400 forintra s a pénztárnokét 1200 forintra, a gimnáziumi igazgató tiszteletdíja már régebben 400 forintban állapíttatott meg. A főiskolának van külön orvosa is, 1000 forint évi díjjal s ez köteles a tanulókat, a tanárokat s azoknak csaladját