Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-07 / 6. szám

kisebb-nagyobb javítás alatt levő orgonáink jutányos áron eladók. Végre nagyszerű amerikai harmoniumaink nagv választékban vannak, melyek olcsó áron kaphatók. Úgv orgonákról, valamint harmoniumokról szóló képes árjegy­zékkel szíves készséggel szolgálunk. Budapesten, VI. ker. Szondy-utca 36. szám. Országh Sándor és fia. mű-orgona­készítők. (Beküldetett.) ISKOLA. Hitoktatók sztrájkja Szegszárdon. A mult évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy az iparos tanonciskolában is kell legalább heti egy órában a hittant tanítani. A különböző vallásfelekezetek lelkészei Szegszárdon a tanév elején meg is kezdették a hitokta­tást, természetesen abban a hiszemben, hogy ezért bizo­nyos díjazásban fognak részesülni. A tiszteletdíjra azon­ban hiába várakoztak, mert arról még maga a kir. tan­felügyelő sem tudott kellő felvilágosítást nyújtani s most elunva a várakozást, beszüntették a hitoktatást mindaddig, míg az iskolaszék nem intézkedik a remélt tiszteletdíj kiszolgáltatása iránt. — így írja a M—g. Az iparos tanonciskolák 1894-ben. Mártonffy Márton, az iparos és kereskedő tanulók iskoláinak orszá­gos felügyeletével megbízott tanfelügyelőnek a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztett jelentése szerint az országban fennálló összes ipari szakiskolák már végleges alakban megállapított tervezettel és tantervvel bírnak. Neve­zett iskolákban a rajzoktatás képezvén az alapot, a nagy szünidőben rajztanítói tanfolyamok szerveztettek. A tanítók száma, a kik itt kiképzést nyertek, már is meghaladja a százat. A miniszteri rendelethez képest a jelentés, illetve évkönyv második részében az ezen iskolákat érdeklő fontosabb miniszteri rendeletek vannak fölvéve; a harmadik rész az ezekre vonatkozó statisztikai adatokat öleli fel; a negyedik rész a tanoncokat iparáguk szerint csoportosítja; végül az ötödik részben az egyes iskolákra vonatkozó részletes ada­tok vannak fölvéve. Az iskolák száma az utóbbi két év alatt 39-el. az iskolázó tanulók száma pedig azon idő alatt 8755-el szaporodott. Tanítókban 202 tanerővel több volt alkalmazva. Ezekkel egyidejűleg a költségek is szapo­rodtak. A személyi kiadások, 56264 frttal. a dologi kiadások összege 8087 frttal emelkedett. A tanonciskolák föntartására az állampénztárból 44,194 frt, a törvényhatósági ipar­alapokból pedig 28,799 frt segély utalványoztatott. Tan­díjakból befolyt 62.433 frt. Ezen itt közölt adatok eléggé bizonyítják, hogy az iparos iskolák létesítésére égető szük­ség volt és az intézmény továbbfejlesztése minden esetre meghozza majd idővel a magyar iparnak az értelmes és hasznos munkásokat. A tanítóképző intézeti tanárok országos egye­sületének választmánya minap tárgyalta a tanítókép­zésre vonatkozó törvények módosítását. György Aladár előadó országos tanítóképző bizottságok létesítését kívánta és hogy a tanítói oklevél egyenlő értékű legyen a közép­iskolai érettségi bizonyítványnyal. Szükségesnek tartotta, hogy a tanítóképző iskolákba ezentúl a középiskoláknak nem a negyedik, hanem a 6-ik osztályából lehessen lépni. Nagy László második előadó szerint a tanítóképesítés feltétlenül államosítandó. A tanítóképző intézetek egysé­ges állami felügyelet alá helyezendők. A választmány a tárgyalás folyamán kimondotta a tanítóképzésre vonat­kozó törvények revíziójának sürgős voltát. Ezután meg­állapította azokat a kérdő pontokat, a melyeket a tanári testületekhez ki fognak küldeni tárgyalás végett. A harmadik egyetem kérdésében, melyet leg­utóbb Berzeviczy A. röpirata hozott ismét szőnyegre, a napokban két tekintélyes szakértő hallatta a szavát. Egyik Mihálkovics Géza egyet, tanár, ki külön röpiratban Berzeviczvvel polemizálva, sürgősebb feladatul a két meg­levő universitás továbbfejlesztését sürgeti; de ha mégis akarnak egy harmadik egyetemet, akkor annak legjobb helye Budán volna. E különös ötlet, azt hiszszük, halva született eszme. A másik Heinrich Gusztáv egyet, tanár, ki a »Magyar Paedagogia« című folyóirat januári füzeté­ben így nyilatkozik e kérdésben: »Nekünk mindenképen szükségünk van egyelőre egy harmadik egyetemre és ezt képesek is vagyunk fölállítani és tanerőkkel tisztességesen fölszerelni (!)« — A debreceni egyetemről következőleg nyilatkozik Heinrich: »A debreceni egyetem kérdése, né­zetem szerint, nem is annyira kérdés, mint inkább ön­ámítás. Ismeretes, hogy a protestánsok ma már teljesen képtelenek arra, hogy középiskoláikat tetemes állami se­gély nélkül tisztességesen fönt arthassák: sem anyagi esz­közeik. sem tanáraik nincsenek; ismeretes tény továbbá, hogy a szerényen dotált kolozsvári egyetem ez idő sze­rint évi háromszázezer forintba kerül, tehát nagyobb ösz­szegbe, mint a milyen a tervezett debreceni egyetem alap­tőkéje. Debrecenben (vagy másutt) prot. egyetem sohasem fog létesülni. — Az igenis lehetséges és ez magában véve igen örvendetes dolog, hogy az alföldi reformátusok a debreceni theologiai és jogi kart tetemesen javítani és tökéletesíteni, tanáraikat jobban fizetni, intézeteiket telje­sebben fölszerelni, eshetőleg a meglévő iskolákat egy közép­iskolai tanárképzővel kiegészíteni fogják. Ez mind igen helyes és igen örvendetes lesz; nemzeti művelődés szem­pontjából e törekvéseket meleg rokonszenvvel kell kisér­nünk, sőt anyagi áldozatokkal is előbbbre vinni; de e törekvések eredménye sohasem lesz egyetem, s így ez a harmadik állami egyetem problémájával nem áll benső kapcsolatban.«— Kemény beszéd bíz' ez, de úgy látszik, igaz! A sárospataki főiskola tanárainak fizetése sokat javult a folyó év első napjától kezdve. A tiszán­inneni egyházkerület közgyűlése, mint a főiskola legfőbb kormányzó testülete elhatározta, hogy az 1895. év január 1-től kezdve úgy az akadémiai, mint a gimnáziumi taná­rok részére folyóvá teszi a 100 forintos ötödéves korpót­lékot, még pedig az idősebb tanárok részére visszamenő­leg számítva egyszerre négy korpótlékig. Ilyen módon hat akadémiai és hat gimnáziumi tanár fizetése egyszerre emel­kedett 400—400 forinttal 2000, illetőleg 1800 forintra, két akadémiai és egy gimnáziumi tanáré 300—300 frttal, két akad. és egy gimn. tanáré 100—100 frttal, és az ének­tanáré 50 frttal. A főiskola pénztárának ez évi kiadása a tanárok fizetésének rendezése folytán 5550 frttal emelke­dett. Felemelték a jogigazgató fizetését is 1400 forintra s a pénztárnokét 1200 forintra, a gimnáziumi igazgató tisz­teletdíja már régebben 400 forintban állapíttatott meg. A főiskolának van külön orvosa is, 1000 forint évi díjjal s ez köteles a tanulókat, a tanárokat s azoknak csaladját

Next

/
Thumbnails
Contents