Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-07 / 6. szám
Látjuk, hogy iskolák dolgában legjobban áll Erdély s legkedvezőtlenebb helyzetben van Temesvár körül. Ez utóbbi vidéken kell a középiskolákat szaporítani s fel is említi a jelentés, hogy legközelebb Karánsebesen — melyet hibásan nevez megyei székhelynek — állít középiskolát. A jelentés nem említi, de minket érdekel, hogy menynyiben van része az iskolák ezen eltérő sűrűségében a protestáns (és unitárius) középiskolák elhelyezkedésének. Van ilyen: A Duna balpartján 3, jobbpartján 7, a Duna-Tisza közén 11, a Tisza jobbpartján 7, balpartján 10, a Tisza-Maros szögén 0, Erdélyben 17. Felsorolja a jelentés azokat a helységeket, lakosaik számát is jelezve, melyekben középiskola van. A legkisebb középiskolás hely Csik-Somlyó 715 lakossal. Igen feltűnő még Székely-Udvarhely 5438 lakossal és 3 középiskolával; Brassó 30,789 lakossal és 6 középiskolával. Általában hazánkban 37 középiskolával ellátott helv. nek van 5—10,000 lakosa; 19-nek 10—15,000; 8-nak 15—20.000; 14-nek 20—25,000; 8-nak 25—30,000; 17-nek 30.000-nél több lakosa. A történeti fejlődés, felekezeti viszonyok, magasabb műveltség, törvényhatósági székhely és más egyéb okok magyarázzák meg. hogy sok kisebb helységben is emelkedik egy, sőt több középiskola, míg igazán jelentékeny helységek is középiskola nélkül vannak. Ilyenek például: Makó 32,663 lakossal, megyei székhely. (Tárgyalás folyik gimnázium felállítására), Cegléd 27.549 lakossal. (Tervben van gimnázium felállítása), Újpest 23,521 lakossal, Gyula 19,991 lakossal, megyei székhely. (Tervben van). Csongrád 20,802 lakossal, Torda 11,079 lakossal, megyei székhely, Szegzárd 14,325 lakossal, megyei székhely. (Tárgyalás folyik). Zala-Egerszeg 7,811 lakossal, megyei székhely. (Tárgyalás folyik). Itt említsük fel, hogy a középiskolás helyek felsorolásában több igazán feltűnő hiba van. így például Zala-Egerszeget a 20—25,000 lakosú helyek, Nagv-Kanizsát az 5 — 10,000 lakosú helyek közt sorolja fel, holott a dolog megfordítva áll. Csurgót Fehérmegyébe teszi 1830 lakossal, holott a középiskolával bíró Csurgó Somogyban fekszik és 3672 lakosa van. Érdekes, hogy abban a középiskolás 128 helységben összesen 2.438.322 ember, a lakosság 16'10 / 0 -a lakik. A lakosság ezen része világos, hogy igen sok tekintetben kedvezőbb helyzetben van, mint a vidéki lakosok, mert fiait olcsóbban és saját felügyelete alatt iskoláztathatja, s különben is anyagi hasznot húz az iskola és a vidékről bejövő tanulók után. Ezért méltányosnak találhatjuk, ha az állam kormánya csak akkor állít valahol új középiskolát, ha az illető város is hajlandó arányos hozzájárulásra. Épen így a protestáns egyházak is méltán megvárhatják, hogy az illető városok, melyekben középiskoláik vannak, "segítségükre legyenek egyre súlyosbodó terheik el hordozásában. A középiskolás helyek lakossága kellőleg fel is használja kedvezőbb helyzetét, hisz ott 100,000 lakosból 890, míg a vidéken csak 206 tanuló jár iskolába. A 184 középiskolából 151 gimnázium (82-1%) és 33 reáliskola (17-9%). 1867-ben volt 164 középiskola; 143 gimnázium, 21 reáliskola. Ausztriában a 255 középiskolából 173 gimnázium, 82 reáliskola. Évek hosszú sora óta egyre folyik a csonka középiskolák teljessé való fejlesztése. Hisz ma már a középiskola egységes. A csonka középiskola nem láthatja a célt, melynek megvalósítását csak előkészíti. A kis számú tanári karban nem igen fejlődhetik élénkebb paedagogiai, tudományos és társadalmi közszellem. A csonka középiskola sem vonzza a szülőket, kik szivesebben adják gyermekeiket, oda, hol középiskolai tanulmányaikat teljesen befejezhetik. Jelenleg a 184 középiskolából 127 teljes vagy teljessé fejlődőben van. 1867-ben a 164-ból csak 72 volt teljes, sőt még az 1883-iki törvény meghozatalakor is csak 103 volt teljes. A jelentés nem említi, de minket érdekelhet, hogy a protestáns iskolafentartők is átértették a helyzetet és nagy buzgósággal fejlesztették s fejlesztik középiskoláikat. Csurgó. Rima-Szombat, Kis-Ujszállás, Mezőtúr, Szászváros, Sepsi-Szent-György, Zilah, Szathmár-Németi, Nyíregyháza a legközelebbi múltban fejlődtek, vagy épen most fejlődnek teljesekké. Jelenleg az 55 prot. (és unit.) középiskolából 39 teljes és 16 csonka. A 184 nyilv. középiskolából a kormány rendelkezése alatt áll 65, és pedig 48 állami és 17 kir. kath. középiskola, ezekből 23 állami reáliskola; az állam vezetése alatt áll 70 középiskola, és pedig 43 kath., 2 alapítványi, 16 községi, 3 magán gimnázium, 5 községi és 1 izraelita reáliskola; az állam felügyelete alatt és az autonóm felekezetek vezetése alatt van 59 középiskola, és pedig 3 gör. kel. gimnázium, 1 gör. kel. reáliskola, 22 ág. ev gimnázium, 3 ág. ev. reáliskola, 27 ev. ref. gimnázium, 1 egyesült. prot. gimnázium, 2 unit. gimnázium. Az iskolák közül 165 magyar, 1 olasz, 6 román, 11 német és 1 szerb tanítási nyelvű volt. A beiratkozott tanulók száma 51,228, 2164-gyel több mint egy évvel, 5967-tel több mint három évvel előbb és 14.659-cel több, mint 1867-ben volt. Ezek közül 41,873 gimnáziumi és 9355 reáliskolai tanuló. A tanulók száma évről-évre nagyobb arányban emelkedik, a mi örvendetes jelenség, ha tekintetbe veszszük, hogy úgy a hivatalnoki, mint a tudományos pályákon mindig több és több emberre van szükség. A reáliskolai tanulók száma a 70-es évek derekán már igen alacsonyra sülyedt, de azóta ismét emelkedik, különösen a legutolsó 10 évben. Ennek egyik oka az is lehet, hogy már a reáliskolában is szerepel a latin nyelv, mint fakultatív tárgy s így a reáliskolából is »minden* lehet. Latint csakugyan tanultak is minden állami és községi reáliskolának felső négy osztályában, még pedig 443-an, vagyis az illető osztályok létszámának 25 Ezer gimnáziumi tanulóra esik 223 reálista, holott 1880-ban még csak 142 esett. Nem egyik bizonysága-e ez is hazánk anyagi fellendülésének? Csak természetes, hogy még mindig hátrább vagyunk, mint az iparos nyugot. Ausztriában 1000 gimnázistára 362 realista Italiában 483 esik. Az 51,228 tanulóból az ág. ev. iskolába jár 6193, az ev. reformátusokhoz 7795, az unitáriusokhoz 423. Az évközben kimaradt tanulók száma 1000-ből 65, de az első osztályban 100. Ennek az a főoka. hogy nincs felvételi vizsga és így sok olyan tanuló is belép a középiskolába, a ki nem odavaló. Különben ugyanez a jelenség megvan nyugoti szomszédainknál is. Ezen a téren is feltűnik a javulás, a miben része lehet annak is, hogy az elemi iskolák színvonala folytonosan emelkedik. Érdekes, hogy 1000 tanulóból az I-sŐ osztályba jár 247, a VIII-ba 59. Itt is javul az arány mert 3 évvel ezelőtt még csak 57 volt a VIII. oszt. arányszáma.
