Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-28 / 48. szám

~ Iskolai aranykönyv. Basa Bálint h.-bagosi ev. ref. lelkész és neje Qymyi Krisztina 22 ezer koronás alapítványt tettek a debreceni kollégiumban, melyről az alapító-levelet e hó 22-én nyújtották be a püspöki hiva­talba. Az alapítvány kamatai ösztöndíjakul szolgálnak, még pedig 4^4 ezer koronáé a theologia, jogakadémia, gimnázium, tanítóképezde és a konviktus, két ezer ko­ronáé pedig a felállítandó philosophiai fakultás növen­dékei számára-Budapesti ifjúsági egyesületünk következő hó­napi munkaprogrammjából kiemeljük a következő pon­tokat; Minden csütörtökön este hat órakor bibliai óra a theol. intézet nagyobb termében, a hol Jakab levelének II. és. III. részét fogják magyarázni Szabó Aladár theol. tanár vezetése alatt,; Minden, hétfőn este Vs'8 órakor fel­olvasás és szavaló este a theol. nagyobb termeben; fel­olvas nov. 25-én ér. Hegedűs István egyetemi tanár: A hanyatlás irodalmáról; dec. : 2-kán szabad előadást tart Vásárhelyi József valiástanár ily címmel: Mire tanítanak a növények ? dec. 9-én felolvas Kurdi Béla s.-lelkész egy régi költőről, dec, 16-án Fábián Zoltán a harminc éves háborúról. Mind a négy alkalommal egy-egy szavalat is lesz, és pedig szavalnak Katona Ernő joghallgató, Dobos Dezső theologus, Hajdú Gyula joghallgató és Szakács Imre theologus. December 5-én este 63 /4 órakor felolvasó és zene-estély a Deák-téri díszteremben, következő pro­grammal: 1. Részlet Haydn Teremtés-oratoriumából. Elő­adja a nők és férfiak kara Kovács Lajos vallástanár vezetése alatt. Zongorán kiséri: ifj. Tóth József joghall­gató. A tenor-solot Lénárd Ede theologus énekli. 2. A Jézus eljövetele (Advent). Irta és felolvassa Szabó Aladár theol. tanár. 3. a) Pablo Sarassate: Malaguena; b) Wie­niawky: Mazurka. Hegedűn előadja: Farkas János. Zon­gorán kiséri: Szánthó Tivadar. 4. Jehova. Irta : Kiss Jó­zsef. Szavalja Katona Ernő szigorló jogász. 5. Bach-Taussig »Toccata et Fuge«. Zongorán előadja: Szánthó Tivadar. 6. Isten, kit a bölcs lángesze fel nem ér. Kar­ének. Előadja a ref. theologusok kara Székely József theologus vezetése alatt. A zongorát a Chmel és Fia cég szívességből engedte át. Belépti díjak, tekintettel az estély bizalmas és családias jellegére, nincsenek. A millenniumi iskolák létesítése egyik kiváló tárgyát képezi a közoktatási miniszter tevékenységének. Ámde az ország kedvezőtlen anyagi helyzete nagyon kor­látozza a tanügyi kormányzatot. A törvény azt rendeli, hogy az állam tisztán államköltségen állíthat föl népok­tatási intézeteket, de a közoktatási kormány, tekintettel az ország pénzügyi helyzetére, az egyes községekkel oly irányú tárgyalásokat folytat, hogy azok a szükséges épü­letet vagy legalább építési telket lehetőleg magok szol­gáltassák, az iskolaépítéshez kézi vagy igás napszámot adjának s az öt százalékos pótadót és a tanerőnkénti nyugdíjjárulékot megajánlják. Az ily tárgyalások befeje­zése természetes hosszabb időt vesz igénybe, minek foly­tán az ezredéves fönnállás emlékére tervezett iskolák tényleges fölállítása és nagyobb számban való megnyitása csak a legutóbbi időben vehette kezdetét. A népoktatási intézetek államosításáról sokat beszélnek és írnak hazánkban. A rosszul fizetett tanítók és az állami omnipotentia tanügypolitikusai egy szívvel­lélekkel sürgetik, az iskolafentartás terhei alatt görnyedező egyházak sem bánnák, ha az állam levenné vagy legalább megkönnyítené ezt a helyenként aránytalanul nagy terhet. Tisztán elvi szempontból igaz, hogy a tanügy első sorban állami kérdés. Ámde a mi sajátos viszonyaink között a népiskolaügy teljes államosítása pénzügyileg kivihetetlen mondhatni, teljes lehetetlenség. Wlassics Gy. közoktatási miniszter minap Temesvárott kereken ki is mondta, hogy az a hír, mintha a kormány az összes népoktatási inté­zetek államosításával foglalkoznék, teljességgel nem igaz, mert az államosítas nem is lehetséges. = Jól van. De akkor miért zugják-kürtölik épen az >állami« tanférfiak között oly sokszor a népiskolák államosítását? Nem lát­ják, vagy nem akarják látni, hogy e hirlelések hatása mennyire kedvetleníti. mennyire bénítja az iskolafentartó egyházak és községek áldozatKészségét ? Tanárok a közoktatási miniszternél. Wlassics közoktatásügyi miniszternél a középiskolai tanárok két küldöttsége járt a napokban. Az egyik, melyet Beöthy Zsolt, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke kép­viselt. terjedelmes memorandumot terjesztett a miniszter elé, azt a memoradumot, melyet a középiskolai tanárok nyári közgyűlése készíttetett. A memorandumnak főbb pontjai ezek: Az állami középiskolai tanárok fele a 8-ik fizetési osztályba soroztassék; az ötödéves korpótléknak 100 írtról 200 frtra való emelése; az előléptetésnek érdem szerint való biztosítása; az igazgatók és főigazgatók mél­tányosabb fizetési osztályba való beosztása; a fővárosi pótlék arányos és kielégítő szabályozása; a felekezeti és líözségi tanárok helyzetének javítása; a tanárság szolgálati viszonyainak pragmatikával való szabályozása. Valószínű, hogy a miniszter a küszöbön álló költségvetés tárgyalása alkalmával fog válaszolni a tanárok memorandumára. — A másik tanári küldöttség, melyet Mauritz Rezső igaz­gató vezetett, tiz fővárosi tanárból állt, kik arra kérték a minisztert, hogy vonja vissza azt a minap kiadott ren­deletét, hogy a fővárosban alkalmazott tanároknak a dél­előtti órákban más intézetben nem szabad tanítani, hanem csak abban az intézetben, melyben az iiletők hivatalosan alkalmazva vannak. A miniszter kijelentette, hogy a föl­panaszolt rendelet, melyet utólag látott, csak konkrét esetre vonatkozott s a minisztériumnak nem is volt szándékában általános tilalmat adni ki a tanárság ellen. Csupán admi­nisztracionális tévedés történt, mely a konkrét rendelke­zést általánosította. Ő együtt érez a tanársággal s tudja, hogy a tanárság érdeke szorosan összefügg a kultura ér­dekével. Maga is az egyéniség felelősség hive s a korlá­tozást csak ott tarthatja megteendőnek, a hol szüksége mutatkozik. Elve, hogy meg kell bízni a tanárokban és igazgatókban. Tágítani a jogot és határkört, de szigorítani a felelősséget. Jól meg kell választani az igazgatót és az­tán bizalommal lenni iránta. Ezt fogja gyakorolni ő s kéri a tanárságot, hogy viszont legyenek bizalommal ő iránta, és bajaikban egyenesen hozzá forduljanak máskor is. Végül a küldöttség azzal a megnyugvással távozott, hogy a kér­dés a tanárság óhajtása szerint fog megoldatni s hogy a félreértés tisztázva van.

Next

/
Thumbnails
Contents