Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-28 / 48. szám

dosítás nem felekezeti kislelkűségből, hanem felekezeti óvatosságból származik. A szakasz elfogadtatik. A segélyezésről szóló szakasznál Szász Károly úgy a maga mint kerülete nevében ajánlja az osztalékrendszert. Széli Kálmán előadó azzal az indokolással, hogy az osztalékrendszer ezelőtt 10 évvel is általánosan kárhoztattatott, ajánlja a módosított szakaszt elfogadásra. A módosított szakasz elfogadtatik. A XV. szakaszból két pont töröltetik. A XVI. szakasz a módosított szöveggel elfogadtatik. A XVII. és XVIII. szakaszok töröltetvén a XIX. lesz a XVII., mely változtatás nélkül elfogadtatik. Úgyszintén a következő szakaszok is. A XXIX. szakaszban »az esperesek* »egyházmegyék*-kel cserélendő ki. A XXX. szakaszba betoldás: »a lelkészi jelleggel rendszeresített vallástanárok.* Az intézet vagyonának kezelési szabályzata a bizottság szövegezésében vita nélkül elfogadtatik, valamint Tisza Kálmán azon indítványa is, mely szerint a végrehajtó bizottságot megbízza a konvent, hogy járjon utána, vájjon a pesti hazai első takarékpénztár és a földhitelintézet közül melyik vállalja el előnyösebb feltételek mellett a gyámtár vagyonának kezelését. Felhatalmazza továbbá a konvent a végrehajtóbizottságot az előleges intézkedések megtételére s egyszersmind kimondja, hogy az egyetemes ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet 1896-ik január l-jével életbe lép. Végül köszönetét és elismerését fejezi ki a konvent a gyámintézeti bizottságnak lelkiismeretes és kitartó munkálatáért, s különösen Szász Domokos bizottsági elnöknek s Széli Kálmán előadónak. A gyámintézeti javaslat letárgyalása után Fejes István szólalt fel s szép szavakban tolmácsolta a lelkészi karnak köszönetét és háláját a világiak irányában a gyámintézet megalkotása alkalmából, általános helyeslés közben kiemelve azt, hogy a világiak többet tettek, mint a menynyit a lelkészek vártak, azáltal, hogy a rögtöni állandó segélyezést kimondották. Meg van győződve arról, hogy az egész lelkészi kar nézetét tolmácsolja, midőn a világiaknak s különösen Tisza Kálmánnak köszönetet és elismerést szavaz. — Tisza Kálmán válaszolva köszönetét fejezi ki Fejesnek az elismerő szavakért, s a prot. hitbuzgóságba vetett bizalma folytán nem félti a gyámintézet jövőjét. Viszont elismerését fejezi ki a lelkészi kar irányában. Az ünnepélyes nyilatkozatok Kun Bertalan indítványára jkönyvbe vétettek. Az idő előre haladván, a többi tárgyak a másnapi gyűlésre hagyattak. II. ülés november 22-én. A napirend előtt Kun Bertalan egyházi elnök meleg szavakban üdvözli Kiss Áron tiszántúli püspököt születésének 80. évfordulója alkalmából. Kiss Áron meghatottan mond köszönetet az elnök üdvözlő szavaiért. Majd a mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után tárgyalás alá került a bar sí esperesválasztás ügyében beterjesztett felebbezés. A felebbezést a konvent, többek hozzá szólása után, formai okokból elintézetlenül visszaküldi ; egyszersmind kimondja, minthogy az esperesválasztás felülvizsgálása a közigazgatási bíróság hatáskörének körvonalozásánál az egyházi törvényekben nincs megemlítve, s viszont, mivel az egyházi törvények 50. §-a világosan megmondja, hogy a mely tárgyak felsorolva nincsenek, azok az egyházkerületi közgyűlés elé tartoznak: az ezután netalán előforduló hasonló ügyekben határozathozatalra az egyházkerületi gyűlés illetékes. A közalapi végrehajtó bizottság jelentését, mely szerint a gyámintézeti állandó bizottságba: Hegedűs Sándor, Szász Károly és Molnár Béla, előadónak pedig Petri Elek ajánltatnak, a konvent elfogadja s az előadó részére 300 forint tiszteletdíjat s 100 forint irodai általányt szavaz meg. A gyűlés főtárgya, a lelkészek számára adandó utasítás az egyházpolitikai törvények folytán előállott új viszonyok. Szabó János előadó felolvassa az idevonatkozó javaslatot, mely pontonként tárgyalás alá vétetik. Az előleges hirdetésnél Beöthy Zsigmond ajánlja a bizottság javaslatát elfogadásra. Tisza Kálmán a következő módosítást ajánlja: az egyszeri előleges egyházi kihirdetés csak a felek óhajtására s annak igazolása mellett eszközöltetik, hogy a jegyesek az anyakönyvvezető által is szabályszerűen hirdettetnek; nehogy az egyházi hirdetést némelyek a szöveg hiányos értelmezése folytán az esketés a conditio sine qua nonjának tekintsék. Gr. Degenfeld József fölöslegesnek tartja az egyházi hirdetést s a szakasz törlését ajánlja. Br. Vay Béla ellenkező nézeten van s a vallásos érzület fejlesztése végett szükségesnek tartja, hogy a felek egyházi úton is hirdettessenek. Vályi Lajos püspökhelyettes, Gzike Lajos és Szabó János előadó hozzájárultak Tisza módosításához. Az utólagos bejelentésre vonatkozó részét a javaslatnak, mely szerint, ha a felek polgári kötés után nem mindjárt, hanem csak később kérik ki az egyházi áldást, ez esetben a legközelebbi vasárnapon a szószékből kihirdetendők. gr. Begenfeld József veszedelmesnek tartja, mivel a csak később kikért egyházi esketés megtörténtének a szószékről való bejelentése a házasfelekre kellemetlen hatást gyakorolván, nem hogy előmozdítaná a buzgóságot és egyház iránti szeretetet, de sőt inkább gyengíti azt. Br. Vay csatlakozik gr. Degenfeld véleményéhez. Tisza Kálmán mint az előbbi, úgy ebbe a szakaszba is betoldandónak véli >a felek óhajtására«. A konvent úgy az előleges hirdetésre nézve, mint az utólagos bejelentésre nézve vonatkozólag Tisza Kálmán módosítványát teszi magáévá. Az esketés idejére vonatkozólag Széli Kálmán kéri, hogy mondassék ki. az eddigi usussal szemben, hogy az esketés, valamint a hirdetés is bármely időben eszközölhető. Elfogadtatik. Felmerülvén a kérdés, hogy ha a felek polgárilag nem hirdettetnek, egyházilag hirdetendők-e ? Szász Károly a felek kívánságától óhajtja függővé tenni, míg Tisza K. azon indokolással, hogy ennek elfogadása esetén az állam iránti renitentiának nyitott kapu hagyatnék, a szakasz törlését indítványozza. A konvent kimondja a szakasz törlését. A gyermekek vallására vonatkozó szakasz tárgyalásánál gr. Dégenfeld József nem tartja kielégítőnek a bizottság szövegezését, mely szerint arra kell törekedni, hogy a felek legalább az 1868: LI1I. t.-cikk eddigi rendeleteit megtartsák. A következő módosítást ajánlja: törekedni kell, hogy a felek között egyházunkra nézve mentől előnyösebb szerződés jöjjön létre. Hosszabb vita után, melyben Szász Károly, br. Vay, Beöthy Zs., Körmendy Sándor, Vályi L. vettek részt, gr. Dégenfeld kipótolja módosítványát akkép: törekedni kell, hogy a gyermekek vallására nézve egyházunk érdekei mentől nagyobb mértékben biztosíttassanak. Megtörténvén a szavazás, a konvent gr. Dégenfeld indítványát fogadja el. A javaslat azon részénél, mely a lelkészeknek kötelességévé teszi a sérelmes szerződéseknek a presbyteriumban való bejelentését s jegyzőkönyvbe foglalását. Széli Kálmán a presbyterium helyett az egyházmegyei hatóságot ajánlja. Elfogadtatik.