Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-31 / 5. szám

szempontjából helyeseljük. Azt azonban különösen hangsúlyozni kivánjuk, hogy az internátus kétélű paedagogiai eszköz: jó szellemmel és jó szervezettel áldásos intézmény, lazán szervezve nagy erkölcsi és paedagogiai veszélyekkel jár. A felsőbb oktatás során a miniszter az izolált iskolák úgynevezett francia rendszerével szemben a koncentrált fakultások, tehát a német egyetemi rendszer hivének vallja magát. Ebből aztán azt a gyakorlati iskolapolitikai elvet vonta le, hogy új jogakadémiák felállítását támogatni nem fogja, a meglévők közül az életképeseket filozofiai fakultások állításával az egyetem színvonalához közelebb kívánja hozni, az életképteleneket azonban nem tartja pártolásra méltóknak. — Ezeket az elveket mi is helyeseknek tartjuk, csak arra vagyunk bátrak figyelmeztetni a tanügyi kormányzatot, hogy az elvek alkalmazásánál ne a rendeleti, hanem a törvényhozási utat kövesse, úgy a mint azt az autonom egyházak iskolajoga, de meg a dolog természete is megköveteli, s a mint ezt pl. a református egyház legutóbbi zsinatja is sürgette egy felterjesztésében, melyben a felsőbb oktatás törvényhozási szervezését nyomós tan ügypolitikai érvekkel javasolja. Az egyetemi oktatásról nyilatkozva, a miniszter nem tartja aktuálisnak a harmadik egyetem felállítását. Sürgősebb aktualitással bír szerinte a kolozsvári egyetem fejlesztése és a budapesti egyetem épület hiányainak pótlása. A kolozsvári egyetem továbbfejlesztésénél szerettük volna hallani a továbbfejlesztés tervét és módját is, azt például, hogy szándékozik-e a kormány, a viszonosság elvéből kifolyólag is, a kolozsvári csonka egyetemet egy protestáns theologiai fakultással kiegészíteni ? E kérdés most, mikor Kolozsvárott egy nagy theologiai internátus épül. sürgősen aktuális. A tanulmányi rendszer és a vizsgálati rendszer »organikus kapcsának gyökeres megállapításán-ról is szólott a miniszter, de hogy azt miként akarja eszközölni, arra nézve pozitív tervet nem említett. Ezt a hiányos pontot azzal az ismert általánossággal ütötte el, hogy a jó tanár és tudós teszi a jó egyetemet és nem a rendszer. íme ezek főbb vonalai az új közoktatási kormány iskolaprogrammjának. Elvitázhatlanul sokra kiterjeszkedő, itt-ott talán túlságosan is részletező programm. de azért korántsem teljes. Teljesen kimerítő közoktatási programmot adni Magyarországon, ebben a sok felekezetű és nemzetiségű országban nem is könnyű dolog. Veterán tanügypolitikusnak sem megy az oly könnyen, újoncnak csaknem lehetetlen. De azt a tanügyi kormányzat új fejétől is joggal elvárjuk, hogy a mit a beszéd terén nem eléggé domborított ki, azt a tettek mezején annál inkább kultiválja. Értjük a nemzeti iskolapolitikát. Ennek hiánya a mi kultúrpolitikánk legfőbb baja. A míg ez ország hétezer népiskolájában, számos középiskolájában, nem egy tanító- és lelkész-nevelő intézetében oláh, szerb, tót és német nyelveken idegen kultura erő- és kútforrásaiból milliók táplálkoznak : addig ez az ország szivében-lelkében nem lesz magyar, kulturája nem lesz nemzeti. Magyar nyelvet és magyar szellemet, kell bevinni és meggyökereztetni az ország minden rendű iskolájába, csak akkor lesz igazán magyar iskolapolitikánk! S ehhez nem anvnyira provokatív organizáció vagy reorganizáció, mint inkább öntudatos, következetes tanügyi adminisztráció szükséges. Sz. F. Hazánk népoktatási állapota, (Vége.) 7. A tan ít ók ép ezdékről. A tanítóképzés állapota az 1892/93-ik tanévben lényeges változást nem mutat. A felekezeti tanítóképző-intézetek csekély kivétellel — a jelentés szerint — nem állanak azon a magaslaton, a hol az államiak. Hiányuk az, hogy nem mindenik felekezeti tanítóképző-intézet szerveztetett teljesen Önálló iskolává. Ilyenek a római kath. zárdai tanítónőképezdéknek majdnem mindenike, a nagyváradi g. kath., a nagyenyedi evang. ref., a felső-lövői, selmeci, szarvasi ág. hitv. ev. Az erdélyrészi evangélikusok a »paedagogisch-theologische semináriumokat* megszüntették s helyettük Nagy-Szebenben időszerű tanítóképző-intézet szervezését mondották ki. Ezt a mi szász hitrokonaink igen bölcsen cselekedték. Hát mi Királyhágón inneni evangélikusok nem cselekedhetnénk hasonlóképen ? Hiba az is továbbá, hogy a legtöbb felekezeti tanítóképző-intézetnek nincs önálló gyakorló iskolája. Az olyan hospitálásra átengedett. felekezeti fenbatóság alatt álló gyakorló iskolák, nem felelnek s nem is felelhetnek meg a kivánt célnak. A felekezeti tanítóképző-intézetek tanárainak nagy része kisegítő, óraadó. A rendes tanárok túl vannak halmozva órákkal, e mellett, hogy tisztességesen feltarthassák magokat, még mellékkereset után is szerezniük kell valamicskét, mert igen kevés a javadalmazás. Teljesen törvényellenes állapot van Zomborban a g. keleti szerbeknél, hol a tanítóképezdében a nők s férfiak (15—20 évesek!) vegyesen oktattatnak. A 25 állami jellegű tanítóképző-intézet között 18-ban férfi, 7-ben nőtanítókat képeztek. Egy állami polgári tanárképző van a férfiak, egy a nők részére. Róm kath. tanítóképző-intézet van, elemi férfi 14, elemi nő 9, 1 polgáriskolai. Gör. kath. 4, gör. keleti 1, ev. ref. 3, ág. ev. 9. A sz unra kétszer annyi evang. ref vallásnak elég három tanítóképző-intézet az evangélikusnak 9 kell. Ehhez nagyon sok szó fér, hagyjuk hát a bővebb fejtegetést jobb időre! A tanítóképző-intézetekben összesen 4529 növendék volt, a múlt évi jelentés 4915-öt tüntet fel, tehát a különbség 386, ez erős apadás, pedig még mindig nagy a tanítóhiány. A 4529 növendék közül 2<^76 részesült jótéteményben, a jótétemények összege 246.596 frtra rúg, így egy-egy növendék 85-7 frtnyi segélyben részesült. A 70 tanítóképzőben volt 259 tanfolyam, melyekben 722 tanár foglalkozott, kik közül 395 rendes, 82 segéd, 124 óraadó és 121 hittan tanár volt. A tanári létszám 10-el emelkedett. A jelentés ezután a tanítóképző-intézetek tanfolyamait és tantermeit hasonlítja össze. Legnagyobb hiány a felekezeteknél mutatkozik. Külön zeneterem, természetrajzi szertár stb. a legtöbbjénél nincs meg. Egy különös megjegyzése van a jelentésnek, t. i. az, hogy míg az állami intézetek a zenére, sőt az egyházi lithurgikus részeli fejlesztésére kiváló gondot fordítanak, addig a felekezeteknél az oktatási disciplina. a szakképzés ezen ága csak elvétve részesül észrevehető gondozásban. Különös.; a felekezetekre