Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-07 / 45. szám

Az értekezletet ünnepies istentisztelettel kezdték meg a renovált újvárosi templomban. A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség. A vendégek között voltak: a nagyváradi egyház teljes presbitériuma, valamennyi esperes, élükön Kiss Áron püspökkel, továbbá Ritoók táblai elnök, egyházmegyei gondnok, Németh Károly, Simonffy Imre, Szamos táblabíró, György Endre és Kiss Albert országos képviselők és óriási hölgyközönség. A »Jövel szentlélek Úristen« ének után Szabó János békés-bánáti esperes mondott hatásos egyházi szónoklatot, melyben a hithűséget, kitartást és hazafias munkálkodást kötötte a hallgatók lelkére. Maga az értekezlet 11 órakor nyilt meg Biharmegye székházának nagy termében, hol 300-nál többen jelentek meg LuMcs Ödön egyházi elnök tartalmas megnyitóban ismertette a mult közgyűlés óta felmerült nevezetesebb mozzanatokat. Az elhunyt Kovács Ferenc elnök helyét a jövő közgyűlésen töltik be. Jegyzőnek Bartha Béla dr. és Sulyok Istvánt választották meg. A mai egyházi beszédet és az elnök megnyitóját kinyomatni rendelték. Ezután a felolvasások és előadások következtek. Csilcy Lajos, debreceni theol. tanár javaslatát a belmisszióról egyhangúlag elfogadták. Javasolja a valláserkölcsi iratok és népies olvasmányok terjesztését megbízható kolportőrök által, a szegények és árvák istápolását, vasárnapi gyermek-istentiszteletek tartását, munkásszállások létesítését, nőegyesületek alakítását. Az egyház anyagi rendezéséről és az egyházföntartási alapról Ferenczy Gyula krassói lelkész értekezett. Ismertette a ref. egyház anyagi viszonyait. Indítványozta, hogy a belhivatalnokok anyagi ügyei rendeztessenek és méltányos fizetésben részesíttessenek, egységes adózási rendszer létesíttessék, föntartási alapok teremtessenek és a zsinat útján az 1848. XX. törvénycikk végrehajtására a kormány fölkéressék. Az indítványhoz hozzá szólottak: György Endre és Kiss Albert, kik hozzájárultak az indítványhoz. Délután öt órakor folytatták a közgyűlést. Garzó Gyula értekezését a diakoni intézményről a jövő közgyűlésre halasztották. A lelkészképzésről Gulyás Lajos kisújszállási lelkész értekezett. Munkáját, melyben a lelkészi pályára lépők elméleti és gyakorlati kiképzésére vonatkozó elveket hangsúlyozta, elfogadták és hattagú bizottságnak adták ki. A bizottság elnöke Szabó János, tagjai Lukács Ödön, Gulyás Lajos, Szabó Károly, Csiky Lajos, Erdős József, Balogh Ferenc. Végül elnök a ref. egyháznak, városnak és megyének a szives vendégszeretetért, valamint Szabó Jánosnak egyházi beszédeért és az értekezőknek is köszönetet mondott. Délután két órakor 250 terítékű ebéd volt a Sasban, melyen Kiss Áron a királyért mondott áldomást. Szabó Károly Kiss Áront, a püspök Sal Ferencet, Ritoók Zsigmond nagy hatással a ref. papokat éltette. KÜLFÖLD. Külföldi egyházpolitikai szemle. A németországi positiv irányú köröket kínosan érinthette a »Kreutzzeitung< főszerkesztőjének, Hammerstein bárónak ismeretes erkölcsi bukása. Váltóhamisítónak és egyebekben is ledér erkölcsűnek bizonyult az a férfi, ki néhány évvel azelőtt valóságos diktátori hangon hirdette lapjában, mint a positiv iránynak főorganumában, »az egyház nagyobb szabadságát, az akad. tanszabadság megszorítását s az állami befolyás megrövidítését« az ismeretes Hammerstein—Kleist féle javaslatokban, a melyeknek többi között az újabban erősen komprommittált Stöcker is annak idején erősen szekundált. A Kreutzzeitung türelmetlen magatartása s erősen kidomborodott egyházpolitikai iránya az Apostolicum kérdéseiben többet ártott a németországi prot. keresztyénségnek, mint a legszélsőbb negatív kritika összesen és együtt véve, s az a férfi, ki mint agitátor és morálprédikátor ugyancsak dörögtette mennyköveit a liberálisokra, ma az erkölcsi tönk szélére jutott, s »gonosz szolga« módjára a birói karhatalom elől megfutamodni volt kénytelen. Sic transit glória mundi! Hogy a berlini positiv körökre felette kellemetlen e szituáció, a melybe Hammerstein botrányos esetével jutottak, sajnosan értjük és átérezzük, s csak azt nem értjük, hogy oly kevés emberismeretök volt politikai pártfőnökük morális értékének a megítélése tekintetében. Ezzel szemben a németországi pápás Jeatholicismus ugyancsak ujong a müncheni kath. nagygyűlés lefolyása feletti örömében, a melyen tudvalevőleg a Windthorst szerepét játszó magyar néppárti lovagunk: »Zichy Nándor is megjelent. Fel Münchenbe!« így hangzott augusztus utolsó napjaiban a felhívás a német pápás lapokban, a melyeknek hangja oly élénken emlékeztet a »fel a szent harcra!«-féle középkori keresztes felhívásra, s a melynek befejező ámenje: »Isten akarja!« Hát bizony kevés újat hallottunk a müncheni kath. nagygyűlésen, pedig ugyancsak deklamált a pápás sajtó Münchennek, mint »a német katholicismus elővárának« kedvező auspiciumairól. Még az ultramontán Sigl is bevallotta, hogy a müncheni nagygyűlésen »a szellemi közepesség, sőt szegénység és unalmasság* nyomai voltak észlelhetők. »A tudomány és az iskola felforgatása«, »az egyház és püspökök nagyobb befolyása«, »a sociáldemokratia pápás legyőzetése«, »a szerzetrendek visszahívása«, s »a pápa világi hatalmának helyreállítása* lehetőleg osztrák vagy francia bajonettek segítségével: im ez volt a müncheni deklamátiók már annyiszor hangoztatott s untig ismert tárgya. így többi között egy Danner nevű salzburgi kanonok >veszedelmeseknek találta a modern egyetemeket*; Gröber tanár küzdelemre hív föl »az állam keresztyén alapjai* érdekében s végül a mi aranygyapjas Zichynk «óriási tetszések között* hívja föl közös küzdelemre az összes német pápistákat a modern törvényhozás legújabb magyar alkotásai,