Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-10 / 41. szám

e tárgyban javaslatot, s terjeszsze azt a legközelebbi elnöki ülés elé. Most következett az ülés legérdekesebb része. Dr. Beke Manó első titkár, lelkes beszéd kíséretében előterjesztette a kongresszus tételeit. A tételek megválasztásában az a főelv vezérelte, bogy a kitűzött kérdések a nagy közönséget is érdekeljék s így általános érdeküek legyenek. A kongresszust 5—6 napra tervezi. Délelőtt folynának az Összes-ülések, míg délután a szakosztályok tanácskoznának. Az első nap tárgyai volnának: a megnyitó, az üdvözlések és egy nagyjelentőségű tétel megbeszélése: Az egységes nemzeti közoktatás szervezete. A mennyiben ez a tétel az első napon nem volna letárgyalható: a második nap tárgysorozatába is felveendő. Ezenkívül a 2-ik nap tétele a következő: »Az erkölcsi és hazafias nevelés az iskolában*. A 3-ik nap tétele: Az iskolai administració kérdése és 2. A tanárság és tanítóság társadalmi állásának ügye. A 4-ik nap tételei: A leányok oktatásának reformja és 2. A közoktatás kiterjesztése a nép minden rétegére. Az 5-ik nap tételei: 1. Az emberbaráti intézetekügye és 2. A kongresszus maradandó emlékei. (Tanítóház, a magyarországi tanítóegyletek szövetsége.) Az előterjesztés után az elnök mindenekelőtt az ülés nevében köszönetet mondott az előadónak szép munkálatáért, azután vita alá bocsátotta a tervezetet. Péterfii Sándor azt hiszi, hogy első hallásra nem lehet ilyen dologban végleges határozatot hozni. Hozzuk a tételeket nyilvánosságra. Hadd szóljanak mentől többen a dologhoz. Ügy veszi észre, hogy a kongresszus iránti lelkesedés sem nagy. Eddig még nagyon kevesen jelentkeztek, azért szükséges a lapokban e részben mozgalmat indítani. Dr. Szigetvári Iván a kongresszus első tételével nincsen megelégedve. Azt hiszi, a kongresszus egyik főfeladata. hogy az iskolák államosítása mellett foglaljon állást. Hálátlanok lennénk az ősök iránt, ha nem szólanánk mellette. Hisz az első kongresszus is bátran emelte fel szavát ez ügyben. Első tételnek a következőt ajánlja: »A közoktatás államosítása Magyarországon«, György Aladár kifejti, hogy az előtte szóló kívánságának eleget tett Beke előadó, mert az általa kijelölt tételekben benne van a Szigetvárié is, csak más szavakkal. A mi a többi tételeket illeti, azokat jól megválasztottaknak tartja. A házi nevelés kérdését azonban nem hallotta fölemlíteni. Ezt mint altételt ajánlja. Dr. A'exander Bernát szerint szükséges, hogy mielőtt a részletekben mennénk, alkossunk előbb magunknak általános képet a kongresszusról. Azt hiszi, hogy Beke tervezete nagyon sokat ölelt föl. Javasolja, hogy csak az 1-ső, 3-ik és 5-ik napon legyen összes-ülés, a többi napon a szakosztályok tanácskozhatnak. Az összes ülésekre csak három tételt tűzzünk ki. A többi kérdést utasítsuk a szakosztályokhoz. Egy-egy tétel előadása csak félóráig tartson, a többi idő jusson a hozzászólóknak. Öt percznél tovább senki sem szólhat a tételekhez, úgy hogy az egész ülés legfeljebb három óra hosszat tartson. Ekkor nem fárad ki a hallgatóság s az ülés méltóságát fentarthatjuk. A maga részéről a következő 3 tételt ajánlja az összes-ülésekre: 1 A magyar nemzeti közoktatás-egységes rendszerének szervezése. 2. Állam és iskola. 3. Az erkölcsi nevelés. Dr. Kármán Mór osztja Alexander nézetét. Azután azt vizsgálja, vájjon alkalmasak-e Beke tételei? A maga részéről azt kivánja, hogy elsőben is a kérdések keretét határozzuk meg. Á kongresszus munkásságára vonatkozólag abban a véleményben van, hogy nem elég csak előadókról gondoskodni, hanem az előadók munkálatát tanulmány alakjában közkézre is kell adni. Csak így szólhatnak a tárgyhoz haszonnal, mert lesz alkalom és mód az előkészületre. Dr. Gyulai, Béla az összes-ülések tárgyait harmóniába szeretné hozni a szakosztályok tételeivel. Kívánja, hogy Összes-ülés a szakosztályoknak mintegy utasítást adjon. Dr. Berzeviczy Albert, osztja azt a fölfogást, hogy az összes-ülések tárgyköre nagyon szétterjed s így a szakosztályok működése iránt a figyelem lankadna. Az összesülések csak olyan tételekkel foglalkozzanak, a melyek alkalmasak arra, hogy az összes tanítókat és tanárokat érdekeljék. A többi, bármily jelentős tételt a szakosztályok körébe kell juttatnunk. E végből szükséges a tárgysorozatot revízió alá venni. Névy László gyakorlati szempontból szól a kérdéshez. A vidékiek tényleg a kiállításért jönnek fel. Szerinte a kongresszus sikerére döntőleg hat, hogy a kongresszus ne tartson sokáig és lehetőleg csak délelőtt, Beke, előadó, élt a zárószó jogával, ürömének adott kifejezést a felett, hogy a tételek egy részét a szakosztályokhoz kívánják utasítani. Ez ellen nincs kifogása és a tételek revíziójához szintén hozzájárul. Erre Elnök az ülés határozataként kimondja, hogy három összes-ülés lesz, t. i. az első, a harmadik és az ötödik napon. A 8 tétel revízió alá kerül. Ezt a munkát egy bizottság végzi, mely előadókról is gondoskodik. A bizottság tagjaiul kiküldettek: dr. Berzeviczy Albert, dr. Hőinrich Gusztáv, dr. Beke Manó, dr. Alexander Bernát, dr. Gyulai Béla, György Aladár, Nagy László és Péterfí, Sándor. Mauritz Bezsö pénztáros előadja, hogy a kongresszus tagjaiul egyesületek is jelentkeztek. Némelyek abban a hitben, hogy a küldött két forint fejében aztán tagjaik ingyenes ellátásra és egyéb kedvezményekre is számíthatnak. A kongresszuson csak egyének vehetnek részt és minden egyes tagnak forintnyi tagsági díjat kell fizetni. Kéri az elnökséget, hogy ezt az illetőkkel még idejében tudassa. Péterfy Sándor szeretne, ha a tagok jelentkezése ügyében egy kis mozgalmat indítana meg az Elnökség, mert ha pl. április 28-ig kevesen jelentkeznének, azután meg egyszerre vagy 8000-en: ugyan meggyűlne a rendezőség baja. A jelentkezők számával is tisztában kell lennünk, külömben nem lehet költségvetést készíteni. E nélkül pedig nem boldogulunk. Javasolja, hogy a jelentkezésre tűzzünk ki határidőt. György A. azt hiszi, hogy májusig mindenki jelentkezhetik. Elnök közvetítő indítványt tesz, melyet az ülés határozattá emel. E szerint a lapokban felszólíttatnak az óvók, tanítók, tanárok, szóval a tanügy emberei, hogy a kongresszus tagjaiul — saját érdekükben — mielébb jelentkezzenek. Ezzel az ülés emelkedett hangulatban véget ért. Böngérffi János, az ülés jegyzője. TÁRCA. A protestantismus kulturális jelentőségéről. (Vége.) Mily más képet mutat a jelenkorban sokat szidalmazott prot. theologia! Mily szabad és fejlődő élet észlelhető annak a jelenkor összes művelődési elemeivel való érintkezésében a philosophia, philologia, történet- és természettudomány s a klasszikus művészet terén! Mily nagyszerű fejlődést mutat többi között maga a német prot.