Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-03 / 40. szám

Az egyházkerület részvétfeliratot intéz József főherceghez László főherceg elhunyta alkalmából. Jegyzőkönyvében megörökítette Kovács Ferenc volt egyházkerületi tanácsbiró, Fráter Gyula egyházmegyei tanácsbiró s Győry Elei" főiskolai pénztárnok emlékezetét. A két előbbi helyére a választást is elrendelte. Illyés Bálint lemondott egyházkerületi tanácsbirói állásáról, kinek helyére a szavazás szintén elrendeltetett. Az érmelléki egyházmegye Zsigó Endrét, a nagybányai gr. Bégenféld Sándort választotta gondnokává. Az egyházkerület örömmel vette tudomásul és szívesen fogadta az új munkásokat. Egy másik választás is közhírré tétetett. Az üresedésben lévő világi egyházkerületi tanácsbirói állásra a gyülekezetek többségének bizalma Ujfalussy Bélát emelte. A küzdelem nagy volt. Ujfalussy 36, míg ellenfele Lengyel Imre 358 szavazatot kapott. Ujfalussyban egy ügybuzgó, lelkes férfit nyert az egyházkerület. Fel is esküdött a közgyűlés színe előtt, mely melegen, bizalommal fogadta. Hivatalos esküt tettek még dr. Bartha Béla, dr. Kérészy Zoltán és Nagy József főiskolába megválasztott tanárok. Nevökben dr. Bartha Béla mondott szép szavakban köszönetet s tett jövőre ígéretet. Éljenzés kisérte a széles körben ismert, nagy képzettségű tanár beszédét, melyre a püspök hasonló melegséggel válaszolt. A 144 pontból álló tárgysorozatban legfontosabb volt s leghosszabb eszmecserére adott alkalmat azon kérdés: miként kell eljárnunk az okt. 1-én hatályba lépő házassági jogra, gyermekek vallására és állami anyakönyvekre vonatkozó törvény végrehajtása körül? Az esperesi kar terjesztett be javaslatot, melynek több pontja vitát provokált. A heves-nagykunsági egyházmegye zsinat összehívását sürgeti. A nagybányai, érmelléki egyházmegyék pedig megfelelő stólaváltságot kérnek. Az esperesi kar javaslatát némi módosítással végre elfogadták s annak sürgős kidolgozása végett egy bizottságot küldtek ki. Tagjai: Szabó János, Széli Kálmán. Lukács Ödön, dr. Kovács Sándor, Csiky Lajos, dr. Bartha Béla. Ezek összeülvén, a hívekhez intézendő szózatot Csiky Lajos, a lelkészekhez intézendő ideiglenes tájékoztatást dr. Bartha Béla szerkesztésében elfogadták, azonnal kinyomatták, a püspöki hivatal pedig szétküldözte azokat. — A múlt vasárnap (szept. 29-én) már az egyházkerület minden templomában kihirdettettek. A zsinatot a konvent útján, midőn már az az egyházpolitikai törvények életbeléptetésére vonatkozó tárgyakat elkészítette, az egyházkerület összehívni kívánja. Végül a közgyűlés felír a konventhez, hogy minél előbb tegye meg az intézkedéseket az államkormánynál a lelkészek fizetésének rendezése ügyében, ezáltal lesz csak gyökeresen megoldva a stólakárpótlás által fölmerült égető kérdés. Rendkívül fontos tárgy volt még az orsz. lelkészi nyűg- és árvagyámintézet alapszabálytervezete. Valamennyi egyházmegye — az érmelléki kivételével — adott be reá véleményt, melyeknek megfelelően egy bizottság dolgozta ki a tervezetet. Hosszabb szóharc a felett folyt: vájjon a lemondott, vagy elmozdított lelkész családja részesüljön-e a nyűg- és gyámintézet jótéteményeiben ? A bizottság azt mondta: nem, de a közgyűlés azt határozta: igen. Az alapszabály-tervezet többi része csekély módosítással elfogadtatott s okt. l-ig a konventhez fölterjesztetni hataroztatott. Az »Ébresztő* című néplapot ajánlja az egyházkerület. Egy kis belmissziói túlkapás is került napirendre. Szalay József egy Hevesi nevű evangélistát küldött a derecskei egyházba, a ki azzal kezdte működését, hogy leveleket irogatott templomlátogató öreg asszonyoknak, s azokban a papot gyalázta. Ezt panaszolta a debreceni egyházmegye s kért ellene orvoslást. Visszatétetett az ügy az egyházmegyéhez, hogy a konkrét esetet behatóan megvizsgálva esetleg bírósági úton szerezzen orvoslást. Az egyháztörténelmet is pártfogásába vette a kerület. Kimondta, hogy minden lelkész hívassék fél a keze ügyébe eső egyháztörténeti adatok összegyűjtésére, melyeket aztán külön mellékletként a Debreceni Prot. Lap közöl. Ily irányú közös működésre az egyetemes magyar prot. egyháztörténelem érdekében fölszólíttatnak a többi egyházkerületek is. Mellesleg megjegyezve, a tiszáninneniek már — igaz hogy hiányosan — de jó ideig összegyűjtötték. Az iskolákra vonatkozó egész sereg ügy közül s az ezekre hozott határozatok közül kiemelkedik az egyházkerületnek azon áldozatkész, nemes ténye, melynélfogva úgy a Nagyváradon létesítendő, mint a már Szatmáron fennálló ev. ref. felsőbb leánynevelő intézeteknek külön-külön 10—10 ezer forintot szavazott meg a tűzkármentesítési alapból. Az összegeket 1896. jan. 1-én folyósítják. Ez áldozatkész tette által az egyházkerület életre hívta a nagyváradi leányiskolát s megerősítette a szatmárit, mely különben államsegélyért is kiván folyamodni. A gyűlés e hó 26-án ért véget. Alföldi. A gályarabok emlékének átadási ünnepélye. Szép volt, dicső volt, mint azoknak önfeláldozása, a kik több, mint 200 esztendővel ezelőtt eveztek a nehéz nápolyi gályákon, leláncolva, összeverve. Kétszáz éves glóriájukból egy fénysugár ömlött el azon az ezernyi sokaságon. mely Debrecen nagy temploma körül szept. 21-én déli 12 órakor egy kőoszlop mellett emiéköknek áldozott. »Egyszerű az oszlop, rajta semmi dísz tán, de a szívből fakadt, melegen és tisztán.« A szívből fakadt a közönség kegyelete, a szónokok beszéde s a hívők éneke is. Lehetett volna szélesebb körben mozgó az ünnepély, kár, hogy az intézők erre nem gondoltak, de melegebb, de lelkesebb nem lehetett volna. Napfényes idő kedvezett az ünnepnek. Az emlékkert déli szegletét teljesen betöltötte a sokaság, melyben különösen sok hölgy volt. így a Jótékony nőegylet számos tagja élén Veres Lászlóné elnökkel, az evang. ref'. felsőbb leányiskola növendékei Kalocsa llóza igazgatónő vezetése alatt. De ott volt Debrecen notabilitása, ott a tanárkar. A kollégium ifjúsága kordont vont az oszlop körül. Pont 12 órakor, harangzúgás között jelentek meg a tiszántúli egyházkerület férfiai, elől az ősz Kiss Áron püspök, nyomában az esperesi, azután a felavatott 61 ifjú lelkész mindannyian papi ornatusban. Helyet foglaltak az oszlop mellett az emelvény előtt, mialatt fölzendült a főiskolai énekkar éneke. Most Balogh Ferenc jelent meg az emelvényen, mely mellett szerényen húzódott meg Ilegyi Mihályné, az oszlopemelő úrnő. Balogh Ferenc megindító ékesszólással rajzolta le röviden a gályarabok emberfeletti szenvedéseit, melyeknek hallottára sok szembe köny gyülemlett. Szóló érdekesen adta elő, mennyire ellepték a gyászévtized alatt a prot. menekültek Debrecent, mely Apaffy Mihály hatósága alatt ment volt az üldözésektől, de mégsem kerülhette ki Strasoldo tábornok dúlásait (1675. dec.). Az osz-8ü*