Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-03 / 40. szám

Lévay Lajos előadó ismerteti az ügyet, elmondván, hogy az egyházmegyék, a kecskemétit kivéve, bár föl nem hivattak, mégis mindnyájan hozzá szólottak. A hét közül elfogadta öt, kettő nem. E két egyházmegye a solti és az alsó-baranya-bácsi. Az előbbi azt ajánlja, hogy ne köteleztessenek a lelkészek a belépésre, hanem a jelenlegi lelkészekre legyen a belépés tetszésszerinti s csak az ezutániakra legyen kötelező, továbbra, hogy az évjáradék ne fix összegben állapíttassák meg, hanem az osztalék rendszer szerint. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegye pedig csak kerületi gyámintézetet óhajtana, de nem országost. Mindkettőé azonban meghaladott álláspont, az előadó szerint, valamint az is, mit a solti egyházmegye ajánl, hogy küldessék fel az ügy a zsinatra, s nyilatkozzék az világosabban, mert hiszen a zsinat a konventre bízta teljesen az életbeléptetést. De másrészről ez az újabb tervezet szerencsésebb is, mint az előbbi volt, mert elejti a nyugdíjt, a végkielégítést, az évjáradékok különbözőségét, s érintetlen hagyja az egyházmegyei gyámintézeteket. Mindezen előnyeinél fogva ajánlja a tervezetet a kerületi gyűlésnek elfogadásra. Szász Károly, mielőtt szabad folyást engedne a tanácskozásnak, előre bocsátja, hogy ha a kerület netalán olyan határozatot hozna, a mely ellenkezik az eddigi intézkedéseivel, s olyat kívánna, mit a konvent úgy sem tehet meg, ő nem támogathatná a kerület nézetét. Ilyen volna, ha p. o. a kerület akár a solti, akár az alsó-baranyabácsi egyházmegye indítványát fogadná el. Mert ha a tervezetből a kötelező szót kiveszszük, ez összeroskasztja az egészet. Viszont, kerületi gyámintézetről sem lehet szó, mert úgy a zsinat, mint a konvent mindig az egyetemest hangsúlyozta. Kéri tehát ezek figyelembevételét. Cseh Ervin indítványozza, hogy a tervezet számtani része adassék ki egy szakbizottságnak, mely pontosan számítson utána, s tegyen jelentést. Tóth Sándor feketehegyi lelkész ajánlja, I. hogy az országos gyámintézet terve ejtessék el, s II. hogy országos jellegű kerületi gyámintézet állíttassék fel. Indítványának első részét azzal indokolja, hogy a lelkészi javadalmak nem egyenlő kulcs szerint osztályoztattak, s innen van, hogy a dunamelléki kerület lelkészeinek helyzete a legkedvezőbb színben van feltüntetve. Ennélfogva a legnagyobb áldozatot kerületünk hozza az egyetemes gyámintézet felállításánál. S ez áldozat nem hogy az igazságon, de még a méltányosságon is túl megy. Kimutatja számadatokkal, hogy mily óriási az áldozat, melyet kerületünk hoz, s mily aránytalanul nagy a nyereség, melyet kap pl. az erdélyi kerület, midőn többet nyer, mint a többi kerület összevéve. Mindez azonban nem a tervezők hibája, hanem abban van a hiba, hogy az intézet »országos* legyen. Határozati javaslatot nyújt hát be, melyben ajánlja hogy szerveztessék országos jellegű, de kerületi gyámintézet, vagyis a felügyelet legyen országos, de a pénztár kerületi, másrészről pedig a lelkészi javadalmak egyféle kulcs szerint osztályoztassanak. Dr. Darányi Ignác megjegyzi, hogy a törvényben foglalt »egy országos« kifejezés kizártnak tartja, hogy ez most már megváltoztatható legyen. De külömben se halogassuk tovább a dolgot, hanem tegyünk már valamit. Tóth Sándort nem követi a számok sikamlós terére, mert a számok sokszor egészen tetszés szerint csoportosíthatók, Tóth Sándor számadatainak pedig annyival kevésbbé adhat hitelt, mivel ő maga bevallotta, hogy nem szakértő. Ajánlja a gyűlésnek a tervezetet általánosságban való elfogadásra. Fábián Mihály az osztalékrendszert ajánlja és mint Tóth Sándor, úgy Ő is egy kulcs szerint való osztályozást kiván. Tóth Sándor személyes kérdésben történt felszólalása után, a gyűlés a tervezetet néhány szótöbbséggel általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás folyamán az I-ső fejezet 3-ik szakaszánál a felső-baranyai egyházmegye ajánlja, hogy a theol tanárok és állandóan alkalmazott vallástanárok is legyenek kötelezett tagok. A solti egyházmegye a kötelezés ellen nyilatkozik. A pesti a theol. tanárokat is kötelezni kívánja. Kovács Lajos körösi lelkész a kötelezés ellen szólal fel, mivel egy törvény sem bír visszaható erővel s az eddigi lelkészek meghívó és díj-levelében ez nincs benn, tehát nem is kötelezhetők. Lévay L. és Dányi Gábor ajánlják, hogy legyen kötelező. Baksay Sándor szerint csak akkor lehet joga egy intézetnek valakit kötelezni, ha a kötelezettséggel arányban áll azon előny, melyet a kötelezettnek nyújt. Úgyde itt nincs arányban Tegye tehát a gyűlés fakultatívvá a belépést. Ha jó az intézmény, akkor úgy is sokan fogják támogatni, ha nem, akkor meg úgy sem állhat meg. A gyűlés az eredeti szöveget egyhangúlag elveti, a felső-baranyai módosítást pedig 17 szóval 14 ellen elfogadja. Az 5. szakasznál Ádám András külön módosítványt ajánl, mely szerint a papi jellegüket elvesztettek szűnjenek meg az intézet tagjai lenni. E módosítás elfogadtatott. A többi szakaszok kisebb-nagyobb módosításokkal szintén elfogadtattak s a tervezet letárgyalása után a gyűlés véget ért. (Negyedik nap. szept. 25-én.) Elnökök: Szász Károly, Antos János. A jogügyi bizottság jelentésében (előadó: Kálosy József) a Selymespuszta bérlői több rendbeli kéréseikkel elutasíttattak, s egyszersmind Kálosy József tanácsbiró és Szöts Farkas theol. igazgató megbízattak, hogy egy gazdasági szakértő közbejöttével a birtokot megvizsgálják és arról az elnökségnek jelentést tegyenek. A lelkészi meghívás ügyében olvastatott és elfogadtatott a jogügyi bizottság következő határozati javaslata: »Minthogy az egyházi törvény 200-ik §-ában utalással a 194., 196. és 197. §§-okra, határozott rendelkezés történik a meghívás útján való lelkészválasztás előkészítésére, sőt határidőt is tűz ki az ezen joggal élni kivánó egyház részére (nyolc nap), melyen belül erre vonatkozó jelentését az espereshez megtenni köteles; minthogy az adott esetben a meghívási jog gyakorlásának igénybe vételét az illető egyház csakis a 204. §. alapján elrendelt s már közhírré is bocsájtott pályázati felhívás után, kevéssel az ebben meg is határozott határidő előtt; tehát jóval a nyolc napi határidőn túl jelentette be; ezeknél fogva nem a törvény .értelme, sem a közigazgatás helyesen felfogott érdeke — az ügymenet gyorsasága — nem engedheti meg azt, hogy a pályázat útján való választási előkészülések megtétele után a meghívásra vonatkozó módozatra visszatérés történhessék annál kevésbbé, mert az előbbi eljárással is ugyanazon eredmény lévén elérhető, abból jogsérelem senkire sem hárulhat.« Következett a népiskolai bizottság jelentése. Előadó: Báthory Dániel. A jelentésből kiemelendő azon indítvány, mely szerint tanítóképezdészek ezentúl azon feltétellel veendők fel, ha megígérik, hogy pályájok végeztével ebben a kerületben szolgálnak. Vörös Károly és H. Kiss Kálmán ellenzik az indítványt, míg Koncz Imre pártolja azt. A szavazás eredménye, hogy az indítvány nem fogadtatik el.