Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-19 / 38. szám

KÖNYVISMERTETÉS. »Bibliaismertetés«. A gimnáziumok I. és II. oszlálya számára. Irta dr. Bartók György ref. pap és vallástanár. Nagy-Enyed, 109 lap. Ára 1 korona. Vártam, hogy nálamnál illetékesebb egyéntől jön ismertetés dr. Bartók György fenti müvéről e becses Lap hasábjain. Minthogy azonban mind máig említés se volt e helyen dr. Bartók >Bibliaismertetés*-érői: fölvettem a tollat, nem annyira az általam ismeretlenül is nagyrabecsült tudós szerző iránti tekintetből, mint inkább azért, hogy célszerű munkájára az illető körök figyelmét fölhívjam, s ez által a gimnáziumi vallásoktatás ügyének szolgálatot tegyek. (Hozzánk a könyv be se küldetett. Szcrk.) Nagyítás nélkül mondhatnám: hasznos szolgálatot tegyek, mert dr. Bartók műve a közhasználatban levő »Bibliaismertetés«-eknél minden tekintetben célszerűbb és használhatóbb. Tárgy és cél tekintetében nem különböznek egymástól, de a fölosztást s kidolgozást illetőleg annál inkább, s mindég Bartók előnyére, Ő igen helyesen Palesztina földrajzával ismertet meg előbb (3—11. 1.) s azután tér át a bibliának általános (12— 19. 1.) és részletes ismertetésére (20—47. 1.). Az új-szövetségi résznél bevezetésül történeti előzményeket ád. Megvilágosítja a zsidók politikai helyzetét, vallásos életét és ismerteti a különböző pártokat (63—70. 1.). S csak eztán szól a történeti könyvekről, mellőzve a memoriaterhelő tartalmi aprólékoskodásokat. Célja, hogy a tanuló az Idvezítő Jézus Krisztus életét és tudományát megismerje s végetlen tiszteletre, hálára és szeretetre buzduljon iránta. Teljes 10 oldalon foglalkozik az Idvezítő személyével és tudományával (ez a rész egészen új, mert a most használatos tankönyvben külön §. alatt szó sincs Jézus élete és tudományáról!) és oly szerencsés modorban, hogy művének ez a szakasza igazán fogékonynyá teszi a gyermeki kedélyt Krisztus evangéliumának örömmel Való befogadására. Különösen sikerült »A hegyi beszéd*-ről és »Jézus példázatai Istenországáról* szóló két kérdés. A legnagyobb apostolnak, Pálnak munkálkodását is sokkal kiterjedtebben és részletesebben tárgyalja dr. Bartók, mint a közhasználatú »Bibliaismertetés* írója. A terjedelem nem az egyes levelek elnyújtott ismertetése, hanem új dolgok előadása és Bocsortól mellőzött eszmék kifejtése által lesz nagyobb. Pál térítői útjait nem ismerteti Bocsor, sajátos evangeliumi felfogására szintígy ügyet se vet. Pedig az előbbi nélkül nincs tisztában a tanuló az apostolnak majd itt, majd amott tartózkodásával és az általa szült gyülekezetek életre jövése idejével, az utóbbi hiányában meg nem tud magának világos képet alkotni Pál tudományáról. Dr. Bartók a térítői utak ismertetésének is, s Pál evangeliuma kifejtésének is szentelt tért. A jelenések könyvével is (nem semmit mondó általánosságban) foglalkozik e páratlan művet illető terjedelemben és részletességgel (103—107. 1.). Lehető röviden elmondja tartalmát és külön cím alatt ismerteti a könyv symbolikus alakjait. Csakis ezek tudásával érti meg a gyermek a jövendöléseket és méltányolja az Apokalypsist kellőleg. Dr. Bartók »Bibliaismertetés*-éhez függelékül a mértékek és pénznemek ismertetése van kapcsolva. Fogyatkozása alig van e műnek. Úgy tetszik, egy kissé sok az idegen név (7—8. 1.), melyeknek száma azzal is szaporodik, hogy némelyiket két-, háromféleképen is ír szerző, p. o. Sikhem—Sekhem, Serubabel—Zorobabel, Holt-, Kihalt-, Asphalti tenger, Esra, Esdra, Esdrás. A főpap ruhájának ismertetése nagyon hosszú. A modern, klasszikus és héber költői művek külalakjának meghatározása — szerintem — felülmúlja a gyermeki értelmet. Provinciálismus is csúszott be: »lépik be a világba* (72. 1.), »Jézus lépik fel* (107. 1.), »bűnbakk*, »kecskebakk* (30. 1.) és egy tollhiba: »Sylvester (Erdős) György* (19. 1.) Ha szerző nem annak tartaná, felvilágosító sorait köszönettel venném, mert bővülne vele Sylvesterről való ismeretem. Főelőnye dr. Bartók művének a logikus beosztás, pontos, szabatos, világos előadás; szépségét, vonzóerejét pedig főként a jól megválogatott és szép fordításban közölt számos szentírási hely képezi. És ezek mindig úgy alkalmazvák, hogy a tanuló valláserkölcsi gondolkozását nemesítsék és a fejlődő értelmet foglyul ejtsék a Krisztusnak. Dr. Bartók György igen hasznos szolgálatot tett gimnáziumi vallásoktatásunk ügyének, hogy »Bibliaismertetés* -ét megírta és közrebocsátotta. Miklós Géza. BELMISSZIÓ. Egyházi értekezlet Felső-Baranyában. Az okor- szigetvidéki egyházi értekezlet 1895. szeptember hő 10-én tartotta meg B- Szent-Lóri nem külsőleg népes: a mennyiben a tagok közül 15 lelkész közöttök egyházmegyénk esperese, három egyházmegyei világi tanácsbiró, egy világi úr és két tanító voltjelen; belsőleg építő erejű: a mennyiben három magvas és gyönyörűséggel hallgatott értekezés olvastatott fél — értekezletét. Már maga az elnöki megnyitó, melyet Morvay Ferenc egyházmegyei tanácsbiró és főjegyző, értekezleti elnök a nála megszokott tömörség és szép nyelvezettel adott elő, örömre hangolólag érintette az értekezlet tagjait, mert elnökünk utalást tett arra, hogy a tornai egyházmegye gondnoka útján elfogadta ama javaslatot, mely legelsőbben is értekezletünkben nyert életet, hogy az egyházak csoportosítandók, hogy az így nagy teher az egyesek vállairól leemeltetvén, az egyetem által jobban elviselhető legyen; majd miután utalást tett arra. hogy találkozott már egy lutheránus atyánkfia is, ki tőle értekezletünk alapszabályait kérte, ki hihetőleg érezvén az idők jeleit, azt nemcsak tanulmány tárgyává teendi, hanem hasonló alkotására buzdítást is merít belőle — az értekezlet egybegyűlt tagjaira egy szívből jött és szívhez szóló fohászban Isten kegyelmét — munkálkodására áldását kérve, az értekezletet megnyitottnak jelentette ki. A felolvasó asztalnál Barthalos Ödön sós-vertikei lelkész értekezleti tag foglalt helyet és »micsoda gyakorlati hatásuk lehet a valláserkölcsi olvasmányoknak népünk valláserkölcsi életére és mik volnának az ily olvasmányok terjesztésének módjai?* cím alatt olvasta fel igazi evangeliumi szeretettől áthatott, tömör stílussal írott dolgozatát, mely abban összpontosul, miben mindnyájan óhajtjuk kivenni tisztünket: evangelizálni kell, ha élni akarunk, mert a tétlenség egy a halállal; az erkölcsi kimúlással; miből kifolyólag értekezletünk is, midőn a felolvasónak alapos gond és utánjárásról tanúskodó felolvasásáért köszönetet szavazott, egyhangú határozattal kimondotta, hogy a vallásos iratkák terjesztését nemcsak figyelembe ajánlja, hanem az értekezlet minden egyes tagjának erkölcsi kötelességévé teszi annak terjesztését. Majd miután a tárgysorozat szerint az elnök felolvasása következett, az elnöki széket Bosznai