Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-19 / 38. szám

tuclna zárni soraiból néhány tisztes matrónát csak azért, mert ők a 11-ik órában érkeztek meg? Azért-e a te szemed gonosz, hogy én jó vagyok? Igen de az egyházmegyei gyámintézetek ekképen kimerülnek; kötelezettségeik vannak, melyeket teljesíteniök kell: e miatt, ha akarnák sem adhatnák a magukét. Előre bocsátva, a mit már egyszer említettem: az ő terheik s kötelességeik arányos részét az egyetemes gyámintézet vállalja magára, s ez által a már most özvegyek nemcsak rövidséget nem szenvednek, sőt ellenkezőleg tetemesebb segélyezéshez jutnak: állítom, hogy a konventi tervezet életbeléptével minden egyházmegyei gyámintózet rövidebb vagy hosszabb idő alatt megsemmisül, mert mintegy kényszerítve van a megsemmisülésre; az én javaslatem szerint pedig megmarad valamennyi ós fejlődik tovább, megalakul ott is, a hol még nincs, mert kényszerítve lesz a fejlődésre, illetőleg a megalakulásra. Mi lesz az egyházmegyei gyámintézetekből az én javaslatom szerint? Megmondom, hogy mi lesz a Soltiból, melynek egyik tényezője vagyok, azután megmondom mi lesz az alsózempléniből, ha addig el nem forgácsolják, és végre mi lesz a nagyszebeniből, a mely még nem létez. Ebből kiki megteheti e számítást, mi lesz az övéből. A solti egyházmegyei gyámintézetnek van 32,000 forint tőkéje (nem a tagoknál kontraktusokon, hanem takarókpénztárban); és van tőkekamatokból és tagsági díjakból 1800 forint évi jövedelme. Van 25 lelkészi tagja, és segélyez hat papi özvegyet Ila már most az én tervezetem szerinti unió létre jönne, a most élő 25 lelkész után a mi gyámintézetünk belépési tökejárulék címen befizet 2500 forintot; akkor marad még kerekszámban szólva 30,000 forintja, a mivel itthon még szépen lehet boldogulni. Az évi jövedelem kamatokból 1500, tagsági díjakból 300 forint = 1800 forint volt. Most az edcligi fix tagsági díjak 272

°/<rr

a

változtatva — 750 frtot fognak tenni, s így az évi jövedelem 2250 forint lesz. Ebből évenkint 750 forint tagsági clíj, 525 frt népességi, 125 frt egyházközségi járulék, összesen 1400 forint az egyetemes pénztárba befizettetvén, marad még az egyházmegye dispositiója alatt évi 850 frt; ez még a mi özvegyeinkre vár itthon, míg onnét felülről évenként fogják nyerni a 100,000 forintnak rájok eső osztalékát. Szinte kétszerezett segélyben részesülnek, míg a mi tőkénken meg sem látszik a csorbulás. Mi lesz az alsózempléni egyházmegyéből, melynek 59 lelkésze ós 6000 forintnyi tőkéje van, ha szét nem szórja? Megjavítja alap szabás lyait ezzel a két ponttal: a) Minden lelkész, mint a gyámintézet köteles tagja, tartozik fizetni belépési tőkejárulók címen 100 frtot (illetve szazra pótolni ki, ha kevesebbet űzetett) V) Évi személyi járulék címen jövedelme után 272

%-ot, Az a) alattit kell tennie, mert a később belépőket csak így kötelezheti hasonlóra s ezt teheti is, mert a lelkészi javadalom ott átlagosan 750 frt. De ha nem tenné is, 7000 forintból még mindig kitelik a 59 lelkész után eső 5900 forint, még mindig marad 100 forint ós az igen jó lesz magit ak. Az ő özvegyeik (az egyházmegyétől úgy is aligha nyertek segélyt) az egyházkerületi gyámpénztártól kevesebbet vesznek ugyan mint edclig, mert ez a pénztár most már évenként 2300 forinttal kevesebbet oszthat ki; elesnek tehát az egyházkerületi 2300 frtban való osztozástól, de osztozó társai lesznek 100,000 forintnak, melyhez sem ők, sem az ő atyáik nem járultak. Mi lesz a nagyszebeni egyházmegyéből, a kinek semmije sincs? A semmiből semmi sem lesz; de ő is rendezhet a maga körében néhány forintnyi gyűjtést ós egy alapszabályt az alsózempléninek javasolt két ponttal, s ezzel özvegyeit — a kik most már a szuperintenclenoiától kevesebbet fognak kapni néhány forinttal — bevezetheti a 100,000 forintos osztozásra. Baksay Sándor. ISKOLAÜGY. Töredékes gondolatok a vallástani kézikönyvekről. Válaszúi nt. Papp Károly úrnak. (Folytatás és vége.) Építeni a valláserkölcsi téren csak úgy lehet, ha már meg van vetve az alap. »Ezt pedig feltétlenül az iskolában nyerheti meg a gyermek.« Teljesen igaz. Csak az a kár, hogy most jöttünk erre rá. Annyit emlegettük az evangelizálást, de azt elfeledtük, hogy az iskolában kell azt kezdenünk. (Mi nem felejtettük el. Szerk.) A bibliai történetek tanításánál nt. úr a biblia szavait tartja használandónak, tehát azt a nyelvet, »melyet Károli teremtett s melyet eddig mindenki érthetőnek, sőt a gyermekek érzelméhez legközelebb járónak ismert.« — Én is elismerem, hogy a biblia szavai érthetők a gyermek előtt, de hozzá teszem: csak ott, a hol ... Azt pedig, hogy a gyermek értelméhez legközelebb járó volna bibliánk mostani nyelvezete, egyenesen tagadom. Meg is mondom miért. Az a nyelvezet, melyet Károli használt, a görög és latin nyelv emlőin felnőtt tudós világ nyelve volt. A magyar köznyelv nem akarja elismerni a rég-