Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-29 / 35. szám

összeg remélhetőleg sokat fog könnyíteni azon a semmi esetre sem kicsiny terhen, mely az országos gyámintézetbe leendő belépéssel háramlik a többnyire szegényes sorsú lelkészek vállaira. Ajánljuk e példát a többi egyházmegyék figyelmébe. Áttérve az esperesi jelentés szokott pontjaira, ezek többé-kevésbbé megnyugtató színben tüntetik fel egyházmegyénk anyagi és szellemi állapotát. Nyugtalanító körülmény azonban, hogy — mint az esperesi jelentés mondja — »míg a megelőző évben a Sukorón tömegesen kitértek ez évben már mind visszajöttek: addig a seregélyesi egyházban ismét tömeges kitérés történt. Hitehagyott lett 28 család 95 taggal. A kitérés nem vallásos buzgóságból, de boszúból, dühből történt, azon az okon, mivel a Seregélyesen egy romboló párt által felállítani szándékolt községi iskola részére, az egyházi hatóság nem az ő kívánságuk szerint, de az egyház érdekének, jogainak megvédése mellett akarta átadni az egyház vagyonát. Ezen egyházhatósági intézkedés mellett a vagyont nem vették át, kívánságuk szerint pedig nem adatott nekik, így boszúból és dühből hitehagyottak (unitáriusok) lettek«. Szomorú tünetek ezek; de a hű krónikás ezeket sem mellőzheti hallgatással. Hadd lássuk leplezetlenül bajainkat, hogy okuljunk és ha lehet, másutt elejét vegyék az ilyen bajoknak. A szegények és árvák gondozásáról, a mult évben alkotott szabályrendeletnek némely egyházban már mutatkozik némi eredménye. Sárkeresztúron és Bián ugyanis a diakónus megválasztatott. Ez utóbbi, t. i. Bián »a lelkész felhívására egy nöegyesület van alakulóban, melynek első sorban tagja a 12 presbyter neje, azonfelül minden önként ajánlkozó nő, ki szivében-lelkében átérzi a szegények felkarolásának magasztosságát. Ez a nöegyesület a belépési díjul fizetendő összeggel a szegényalapot megteremti s a tagok ősz felé házról-házra járva a pénz, vagy terménybeli adakozásokat összeszedik s a szükséghez mérten kiosztják vagy tőkésítik*. Ezt a példát követni fogják remélhetőleg a többi gyülekezetek is. Egyébiránt a szegényekről a szabályrendelet megalkotása előtt is gondoskodtak mind az egyházi, mind a polgári községek, már vagy egy, vagy más módon. A tettekben, adakozásokban nyilvánuló áldozatkészségnek egész hosszú sorozatát említi az esperesi jelentés 21. pontja. Alcsuthon néh. Hertelendi István 100 forintot, Szentgyörgyi Gábor 50 frtot hagyományozott az egyháznak. A debrecen-kolozsvári fakultás részére a hívek 30 frtot adakoztak. Bicskén az ott létesített ú. n. »százéves alap«-ra ez évben is letették a 100 frtot. Gárdony tanítói lakást építtetett 1100 frt költséggel. Gyúró 250 frtig építkezett. Ugyanott egy szegény iparos, Horvát Menyhért 50 frt értékű ürasztali terítőt ajándékozott az egyháznak. Mány 700 forintig, K-Ny ék 50 frtig építkezett; utóbbi helyen a lelkész és tanító használatára 2 ezer Q0

szőlőföld amerikai vesszővel ültettetett be, az egyháznak 120 frtnyi költségén. Kaj ás só-Szent-Péter 175 frtig, Lovasberény 250 frtig építkezett. Utóbbi helyen Tóth Mihály és neje a szószéket 50 frt költséggel, Német József és neje a papszéket 20 frt költséggel vörös bársonynyal vonatták be; egyesek 173 forintot adakoztak. Pátkán a község 75 frttal segélyezi az iskolát, a melyre azonkívül Tallián Vilmos, Ivánka László és Strasser Izidor urak évenként 10—10 frtot adnak ezentúl. Páty díszes orgonát állított be templomába 1350 forint értékben. Sárbogárdon a templomon nagyobb mérvű javítás történt és takarékmagtár alapíttatott. Sárkeresztúron az épületek fentartására 330 frt adatott ki; a szószék és papszék új takaróval vonatott be s e célra is egy ürasztali terítőre 80 frt önkéntes adomány folyt be; másnemű adakozásból 126 frt. Tabajdon orgona-alapra 681 frt önkéntes ajánlat tétetett. Tökön a község egy 800 frt értékű házat adott át s telekkönyveztetett az egyház nevére; azonkívül iskolai célra 450 frt segélyt szavazott meg; a helybeli gazda-közönség az egyházi közmunkák folyamatban levő megváltatása esetére ezer frtot ajánlott fel, hogy ezzel az egyház alapvagyonát gyarapítsa. Egyesek 52 frtot adakoztak, egy valaki 20 frt értékű keresztelőedényt vett, maga az egyház kenyérosztó tányért és keresztelő-kannát vásárolt. Végül zabmagtár alapíttatott. Zámolynak Hajnal Ferenc lovasberényi lakos végrendeletileg 50 frtot hagyományozott. Vaál két tanteremmel s két tanítói lakással ellátott új iskolát építtetett 4200 frt kiadással. Vereben a hajadonok egy aranynyal hímzett ürasztali terítőt ajándékoztak 86 frt értékben; a búza-takarékmagtár mellé árpa-magtár állíttatott, mely célra a hívek egy napon 74 hektoliter árpát ajándékoztak. A ref, gazdaközönség hat évi vadászati haszonbérét, mintegy 400 frtot az egyháznak ajándékozta. Pákozd temploma tisztogatására a hívek önkéntes adományaiból 150 frtot költött; a község 50 frtot, a gazdák hitelszövetkezete 100 frtot adott az egyháznak. Felcsuth az iskola felszerelésére 36 frtot, két új harangra 137 frtot. keresztelő edényre 20 frtot költött, mindezt önkéntes adakozásból. Azonkívül egy díszes új templomot építtetett 6089 frtnyi költséggel. Mindezen kiadások és adományok összege mintegy 20 ezer forint. A lelkészi kar soraiból két agg lelkésztársunk dőlt ki az év folytán. Az egyik: Szánthó Gábor bodméri lelkész, kit 76 éves korában orozva lepett meg a hirtelen jött halál, a Meidinger-féle kályhából észrevétlenül kiömlő széngáz. A másik: Kiss Károly mányi lelkész, ki ugyancsak 76 éves korában költözött el soraink közül ez év május havában. Mindkettő helye már be is töltetett és pedig meghívás útján. Bodmérra Gaál Lajos nagykőrösi, Mányra Papp Albert kovácshidai segédlelkész választatott meg. Az utóbbi választás ellen ugyan panasz adatott be egy később keletkezett kisebbség részéről, de szerencsére, az egyházmegyei bíróságnak sikerült a gyűlésre megjelent békétlenkedő feleket kiegyeztetni s így az esperesi engedély a mányi lelkészválasztáshoz is ki fog adatni. A mult évben üresedésbe jött dobozi lelkészi állás is betöltetett, ugyancsak meghívás útján, Nyékos Lajos váci s.-lelkész személyében. Tanítóink közül Szöllősy Mihály iváncsai tanító hunyt el 68 éves korában. Az egyházmegye népessége 41,059 lélek. Született 1430, meghalt 1136, házasult 354 pár, konfirmáltatott 690 növendék. Az esperesi jelentés után tárgyalásra került ügyek közül megemlítem még az országos gyámintézet tervezetét, melyet egyházmegyénk örömmel üdvözöl s annak mielőbbi felállítását óhajtja. Csupán egy-két észrevételt tesz az ismert tervezetre, így: hogy az özvegyek és árvák állandó segélyezése ne tétessék függővé a lelkész öt évi szolgálati idejétől, hanem kezdődjék azonnal a férj illetve atya elhunyta után, bármikor következzék is az be; hogy pedig ez lehetővé tétessék, az Öt éven belül elhalt lelkészek özvegyeinek segélyéből az öt évig fizetni kellett évi járulékok összege részletenként vonassék le; végül, hogy a nyújtandó segélyösszeg ne egy fix összegben állapíttassák meg, hanem — a mint ez az egyházmegyei gyámintézeteknél történik — évről-évre a tényleg befolyó jövedelem arányában, vagyis »annyit adjunk, a mennyi jut«. A missziói bizottság jelentése szerint a három évvel ezelőtt egyházmegyénk területén megindult missziói működés mezején — anyagi segély hiányában — lassú a