Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-24 / 4. szám

Harmincnyolcadik évfolyam. 4-clik szám. Budapest, 1895. január 24 Szerkesztősig: IX. kerület, Pipa-utcu 23. -szánt,, hová a kéziratok cimzendök. líiadri-liivatal : Hornyánszkj/ Viktor könyvkwreskedése (Akadémia bérháza . hová az elofiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 j'r.'. Egyes szám ára íiO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. A bibliamagyarázatról. Nagyon keveset foglalkozunk ezzel az irodalmi ággal. Pedig erre reményteljes jövendő várakozik. Abban az elevenig hatóbb igehirdetésben, abban a körültekintőbb lelkipásztori működésben, melyet — mint útmutató táblát — a jelen válságos egyházi és társadalmi viszonyok között, egyházi ós világi irányadó személyiségek elénk, papok elé tájékoztatónak kitűztek : a céltudatos és félre nem értett bibliamagyarázat a mi építő munkánknak elsőrendű szolgálatot tehet. A bibliát néhol magok a papok sem ismerik eléggé. Vannak, a kik a theologián exegetált fejezetek s a prédikációban előforduló közhelyek kivételével alig olvastak és alig ismernek valamit színről-színre a szentírás dúsgazdagságából. Ezekre azért valóságos áldás volna magokra nézve is a bibliamagyarázásban, e kiaknázhatatlan bányában való gyakori és köteles munkálkodás. Tartalmasabbá, írásszerűbbé tenné ez másfajta igehirdetésünket is és segítene megoltalmazni azoktól a céltalan kalandozásoktól, melyeket most igen sokszor a felolvasott alapige és a kiválasztott théma rovására elkövetünk. A nép meg kedvezőn fogadja. A hol kátémagyarázat volt eddig szokásban, ott azért, mert azt már halálba megúnta; a hol délután is prédikációval traktálgatják, ott azért, mert a préclikálást meg a pap unta meg s ezt ha maga titkolná is, elárulja készületlensége, délutáni beszédeinek szétfolyó s az elme által épen azért megfoghatatlan s az emlékezet részéről megtarthatatlan szószaporításai. De kedveli különösen ama lélektani okból kifolyólag, melynél fogva a homiliaszerű beszédeket mindenkor éberebb figyelemben és elevenebb érdeklődésben részeltette amaz elvontabb termószetűeknél, a melyekben az egyházi szónok — hogy a Dobos nyelvén szóljak — csak egy kihúzott bibliai mondat vékony kötelén járkál fel s alá. Amaz jobban érdekli, mert jobban megérti ; szélesebb alapot szolgáltat emlékezetének, azért többet viszen haza belőle s tovább is megtartja. Tizenkét éve már, hogy én vasárnap délutánonkint híveimnek a bibliát magyarázgatom s az ő szájok vallása után írhatom, hogy kivált a nők »feljebb becsülik« e magyarázatokat a prédikációnál. Peclig azok bizony-bizony nem valami irodalmi remekek, de nem is iskolai dolgozatok. Magyarázok hol egész könyveket egyfolytában, hol csak egyes, összefüggő, kiszakított részleteket, de mindig magunkra alkalmazva ós alkalmazkodva, sohse nagyképűsködve, nem professzoroskodva, csak a magunk kisebb vizein evezve, de a magyarázatot tizenkét ev óta mindig gondosan kidolgozva. Mondhatom, semmivel sem könnyebb munka, mint prédikációt készíteni. Ha ugyan nem nehezebb. Azért nagy köszönettel venné minden bibliamagyarázó lelkész, ha egy Istentől hivatott tehetség segítségére jönne és néhány kötet, valóban használható e nemű termékkel fáradságos munkáját megkönnyítené, nemcsak, hanem azt változatosabbá s így gyümölcsözőbbé is tökéletesítné. Egyszer már majdnem támadt egy ilyen próféta közöttünk. Gödöllei Józsefnek hívták, a kiről azt se tudom most, merre rejtőzködik. Ez az ember közrebocsátott már évekkel ezelőtt egy kötet evangéliumi magyarázatot s határozottan a legnagyobb hivatottságot tanúsította eddig e téren mindazon szerzők között, kik munkáikkal a világ elibe kiléptek. Nem tudom, miért hallgatott el s a kik közelében élnek, hogy tudták neki elnézni ezt a nagy s vétkes hallgatást. A másik volna Garzó, de őtet meg öli a vállalata. A fejébe vette, hogy az egész ó ós újtestamentumot végig magyarázza s küzködik évek óta a mi közönyösségünkkel, a kik előfizetni nem akarunk és se maga nem tud diadalmaskodni, se másokban nem engedi a bátorságot felülkerekedni, hogy azok — az ő vállalkozá-