Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-25 / 30. szám

a formák eltörlésére irányozta, mint inkább a lényeg megszerzésére. Sokan azonban e hatalmas, szívós kitartással előre törő erólyességet az angol-szász természetből szeretnék kimagyarázni s azt állítják, hogy az evangeliom, a reformáció semmi különösebb erélyt az angol népnek nem kölcsönzött. Hát hiszen nincs kétség a felől, hogy az angol nép, mely a britt szigetek kelta lakóit meghódította, nem lehetett valami gyáva, tunya s erőtlen nép. Mondhatnók ugyan azt is, hogy az angol-szász fajt dánok, norvégek és normannok szintén leigázták, ele hát nem akarunk a szavakkal játszani. Utóvégre a mai angol nép mind e népeknek keveréke, a melynek nem a normannok és dánok, hanem az angol-szászok adták meg mégis a jelleget, ámbár pl. a nyelv alakulására a normannok a maguk eltanult francia nyelvével hatalmas befolyást gyakoroltak. Egy tény azonban teljesen elöntő erővel bír előttünk. Az angol nép már a XIII. században végrehajtotta az összeolvasztás nagy munkáját (eltekintve egyes kelta töredékektől). Bámulatos erőt fejtett ki. Úgy látszott, hogy meghódítja ós leigázza Franciaországot és nagy világbirodalmat alkot. Nos hát Anglia elveszítette Franciaországot egészen. A XVI. század az angol szász népfajt minden természetes erejével a britt szigetekre visszatolva találta. A rózsák háborúja felemésztette a nép erőit. Ekkor egy zsarnok és szeszélyes király idejében az evangeliom világossága behatol az angol népbe. Hatalmas küzdelmek állanak elő, a melyeknek eredménye az, hogy az angol nép őszintén és becsületesen, úgy konzervatív, mint radikális módon, befogadta az evangeliomi igazságokat. Protestáns néppé lett a szó szoros értelmében. Ettől kezelve újra éled. Rajokat bocsát ki magából. Átalakítja hosszú küzdelmekkel beiéletét s egyúttal gyarmatosít, országokat alkot. Mind nagyobb területeket von uralma alá. Népessége is folyton gyarapodik. A XVI. század elején bizonyára nem volt nagyobb népessége Angliának, mint Magyarországnak. Még a mult század végén is, a mikor az egyházi élet kezdett újra fellendülni, csak valamivel több, mint 10 millió nép lakott a brit szigeteken. A század végéig 200 percenttel gyarapodott a lakosság s ma több mint 35 millió angol lakik az anyaországban. Azután ők uralkodnak Indiában, Ausztráliában, Afrika nagy részében, Amerikában ós számtalan szigeteken óriási gyarmataik vannak és e helyeken is millió meg millió angol talál foglalkozást, űz ipart, kereskedést, ol \ ciSScl Milton, meg Newtont, meg a bibliát, gyarapítja az angol szellemi tőkét s az angol hatalmat. A föld lakosainak több mint 'j része Cl400 millióból több mint 350 millió) angol alattvaló. Pedig egy óriási nagy raj, (az északamerikai Egyesült-Államok) már egészen elszakadt s ez óriási országban is 60 millió lakosból valami 50 millió angol s a többi is azzá lesz. Es épen az az érdekes és tanulságos, hogy a világtörténelem bizonysága szerint csupán természeti erőre alapított nagy birodalmak a mikor egyszer bomlani kezdtek, meg sem álltak, míg egészen tönkre nem mentek. A Plantegenet-ek Angliája is e törvény szerint lett kis szigetországgá s a mióta az orleans-i szűz a franciákat az álomból s tespedésből felébresztette, azóta folyton tért veszített. Az új Angliának meg úgy látszik, szinte jól esett, hogy fiai szabadon bocsátásával megkönnyebbült. Az északamerikai Egyesült-Államok megalakulása óta is folytonosan ós fokozatosan nő, erősödik, hódít, kenyeret ós megélhetési módot szerez a lakosságnak, vágyakat és vállalkozási kedvet támaszt azokban, növeli azok látókörét, acélozza karjaikat s erősíti bennök azt a hitet, hogy nincs semmi, a mit, ha az anyagi és szellemi jólétükre szükséges, Anglia meg ne szerezhetne. íme, a mit az angol-szász erő alkotott, az elromlott; a mit azonban az evangeliom által áthatott s megnemesített angol-szász erő alkotott, az növekedik, virágzik és él. Igen sokan természetesen minderre azt mondják, hogy hiszen nagy az az erélyesség, de hát csak rosszra használják az angolok. Mennyi vérontást vittek véghez, míg egyes népeket leigáztak. Milyen erőszakosok más népekkel szemben! Misszionáriusaik a bibliával mennek elől, ele utánok meg jön az angol katona! Bizony jobb lenne, ha odahaza javítgatnák az embereket, mert rettentő sok és sokféle bűn megterem nálok. A kik így beszélnek, azok aztán igen gyakran egy lélekzetvétellel hajlandók, a mikor valaki az angol egyházi élet bámulatos fényeiről beszél, azt is állítani, hogy az angolok már természetüknél fogva hajlandók valami mélyebb vallásosságra Tehát hajlandók is mélyebb vallásosságra, meg a mellett önzők, erőszakosok, részegesek is ós mindenféle gonosz bűnökre is hajlandók. Látni való, hogy e két ellentétes állítás egymás mellett meg nem állhat. Az igazság az, hogy az angol is, mint minden más ember, bűnben fogantatik s ugyanazokkal a testi vágyakkal, azokkal az érzékies tulajdonokkal, azzal az önzéssel, ugyanazokkal a hajlamokkal jő világra, mint más ember? S ha a természeti ember, mely az Istent meg nem foghatja, meg nem hal benne, hát ő is részeges, önző, vad, szenvedélyes, tolvaj, gyilkos, kártyás, parázna, hitetlen vagy a vakhit rabja lesz, mint más ember. Hanem ha az angol gyermek ugyanolyan vágyakkal, ösztönökkel és haj-