Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-18 / 29. szám
A III. fejezet 20. §. 2. p. »Az évi tagsági díj az évi fizetés 21 /2 °/0 -ában állapíttatik meg.« Ez a pont sem fogadható el, mert igazságtalan. Nevezetesen az I. Fejezet 6. §. jelzett testvériségnek igen elég tétetik az által, hogy az első pontban felvett 10% befizettetik. De nem tartom sem igazságosnak, sem méltányosnak, hogy egyik ember, a másik részére egész életében, muszájból gyakorolja a testvéri szeretetet. A szeretetnek is van határa. Hanem igenis, az évi járulékot fizesse minden lelkész egyformán. Atalában annyiféle erőszak látszik e tervezeten, hogy inkább lehetne muszáj intézetnek nevezni. Nagy hiba, hogy az egyházak nem vonattak be a gyámintézet jövedelmei közé. • * A tanítóért fizet a gyülekezet. Hát a lelkészt ne * méltatná erre?! A tanítóért fizet nyugdíj cím alatt, 40 évi szolgálat után egész nyugdíjat élvezend. Mivel pedig 18 éves korában már megkezdődhet az évek számítása, 58 éves korában egész nyugdíjjal félrevonulhat. A lelkészek pedig még csak akkor érzik igazán hivataluk súlyát, stb. Szóval a gyermektanítóért fizet a felekezet, a néptanítóért, a lelkészért meg nem fizet. Mert a domesztika megint más. Jól megértsen minden érzékenykedés. Mert nem a tanítóktól irigylem a gyülekezet által történt fizetést, hanem fáj a lelkészek ügyének mellőzése. Tehát méltányosnak tartom, hogy ha már ez a század (szerintem nagy igazságtalansággal) annyira belekeveredett a nyugdíj és gyámintézet alkotásába, hát vonassanak abba nyiltan az egyházak is. 1. Jegyzet. A konventi jegyzőkönyv felterjeszti a kormányhoz a kongruát, melynek alapján 800 frt lesz a minimum. A gyámintézet §-ai közé beigtatandó, hogy ha ez a 800 frt keresztül vitetik, minden lelkész köteles a 800 frtig terjedő differenciának 10%-át befizetni. És ha ez a 800 frt minimum megvalósul, az egyenlő évi járulékot még örömestebb fizethetik az addig 4—500 frton nyomorgott lelkészek. 2. Jegyzet. Minden lelkészi jövedelem újra számítandó, s abból a stóla kihagyandó. Az ezelőtt 10 évvel felszámított lelkészi jövedelem nagy változást szenvedett. 3. Jegyzet. Mivel pedig tudomásom szerint ez a gyámintézet a lelkészek, szuperintendenciák nagy részének nem kell; pedig ezen lelkészek is szeretik nejeiket s gyermekeiket ; ne erőlködjék hát azokat náloknál jobban szeretni senki, leghelyesebb volna a rosszul informált zsinattól a jobban informálandó zsinathoz apellálni s az országos gyámintézet eszméjét végkép elvetni. Inkább legyen külön minden szuperintendenciának. De mindenesetre külön Erdélynek és külön Magyarországnak. A szegényebb szuperintendenciák segélyeztessenek többel az államsegélyből, a domesztikából; de ne erőszakolja senki ezt a gyűlölségre vezető nagy egyöntetűséget. 1895. július 5-én. Falusi. ISKOLAÜGY. A pápai egyházmegyei tanító-egyesület történetéhez. Most, midőn a vallás és közoktatási miniszter rendelete alapján a »Magyarországi tanító-egyesületek történetének egybeállítása* munkában van, érdekesnek tartom közölni a pápai egyházmegye tanító-egyesületének rövid, vázlatos történetét. Ezen egyesület 1864. évben alapíttatott, az egyházmegye éber, munkás esperese, Antal József felhívása és Tóth Balázs takácsi lelkész buzdítására. Tagjainak száma állandóan 41, mivel az egyházmegye 41 rendes tanítói állomás felett rendelkezik. Feloszlik ezen egyesület négy körre, ú. m. pápavidéki, marczalvidéki, bakonyvidéki és ajkavidékire, mely kis körök jegyzőkönyveiket az egyesület felügyelete és felülbirálata alá tartoznak beterjeszteni. Az egyesület alakulása óla 54 közgyűlést tartott és helyi érdekű tanügyi dolgokkal foglalkozott. 1892. évig nevelés- és tanításügyi értekezések és gyakorlati tanítások a közös gyűlésen tartattak, önként vállalkozott tanítók által. 1892. év óta ezen értekezések és gyakorlati tanítások a kis körök feladatává tétetett. Nagyon érdekes az értekezők és gyakorlati tanítást tartók munkásságát nézni. A kor nézetét, irányát hiven tükrözik ezen munkálatok. Volt e körben egy munkás tankönyvíró, Halasi István nevű pápai tanító is, ki évről évre fokozott mérvben értekezik s tanítja a fiatalabb nemzedéket. Megérdemli ezen már elhunyt, vallásos irányú és minta-tanító, hogy értekezései, tanításai címeit megörökítsem. 1865. évben: »Az ütenvirás*, »Vallástaniak és reáliák összeegyeztetése^ 1866: »A kisdedóvásról«»Saját természettanát és földrajzát ismerteti.« 1867. évben pihen. 1868: »Magyar nemzet történelme® című művét ismerteti. »Matliematikai földrajz és Veszprémmegye térképe* című művét mutatja be. 1869 : »Vezérfonal a földrajztanításhoz«. 1874: »A métermérték tanításáról*. Ezóta megszűnt értekezni, újabb fiatalabb erőknek adott helyet. így értekeztek vagy gyakorlati előadást tartottak 1875-ben Fördős Kálmán a »Számtanításról*. 1877-ben Hetesy Dániel jelenleg takácsi tanító, Halasi István veje »A házi ipar tanításáról«. 1877-ben még Takács József: »A tizedes törtekről«. Tót Kálmán tapolcafői tanítónak 1878. évben két előadása van: »A kezdőkkel való számtanítás« és a »Természettanból*. 1879: Hetesy Dániel »A lombfűrészet«, »Méhészetről«. 1880: Varga Kálmán »Nyelvtan*. 1881: Tóth Kálmán »Földrajztanítás és térképkészítés módja«. 1883: Tóth Kálmán »Az iskolai csendes foglalkozásokról*. 1884: Horváth Pál »Énekkarok felállításáról*. 1885: Hetesy Dániel »Fatenyésztésről*. Szabó Iván »Községi faiskolákról*. Hetesy Vince »Az alkotmányról^ 1886: Szabó Iván »Az iskolai egyenlőségről*. 1889: Lajos Pál »A történet-tanításról*. Gyakorlati tanítást tanított még: Balogh Sándor, Hetesy Lajos, Cseh István, Cseh Gyula, Csizmadia Károly. Tehát 41 értekezés, vagy gyakorlati tanítás tizenöt tanító által, mi igen szép eredmény. Az egyesület tisztikara az egyesület évében. Elnök: Tóth Balázs takácsi lelkész, jegyző: Dörögdi Benő, jelenleg t a.-feveli jegyző. 1894-ben elnök: Szekeres Mihály esperes, alelnök: Hetesy Lajos mezőlaki tanító, jegyző és könyvtárnok: Jilek Ferenc pápai tanító. Pénztárnok : Bolla Ferenc dákai tanító.
