Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-20 / 25. szám

jelentés egyaránt ellent mondanak. Kedves szolgálatot velünk tenni olvasóinknak, midőn Dr. Witz szép munkáját, mely franciára is lefordíttatott, s melynek fordítási jogát sikerült megszereznünk, lapunkban közölni fogjuk. A közlés a jövő számban indul meg. ** Szalay-Baróti »Magyar nemzet története* című nagy történelmi művének első kötetéből most jelent meg a 15-ik füzet. Ezt a füzetet két csinos kivitelű műmelléklet és 15. a szöveg közé nyomott illusztráció diszíti. A mümellékletek egyike: »II. Endre kiadja az aranybullát*; a másik a »Tatárjárás után« címet viseli, mindkét kép Geiger J. P. rajza. A szöveg közé nyomott illusztrációk a következők: IV. László király ezüst pénze. Kezdő »L« betű IV. László 1274-iki okleveléről, III. Endre király pecsétje, Habsburgi Rudolf szobra, IV. Miklós pápa (XIII. századi szobormű), Martell Károly (XVI. századi festmény után), III. Endre király, Ágnes királyné, Nassai Adolf király pecsétje, 111. Endre király ezüst pénze VIII. Bonifácz szobra, Magyar szentek képei, Ágnes királyné dyplichonján, Ágnes királyné oltárkendője, Izmaelit. A szövegben az Árpádházból való királyok kora van tárgyalva nevezetesen: V. István IV. vagy Kun László — III. Endre és köz és műveltségi állapotot az Árpádok korában. Jó lélekkel ajánljuk mindenkinek ezen jeles mű megszerzését, a mely 30 kros füzetekben jelenik meg is kapható Lampel R. féle cs. és kir. udvari könyvkereskedésben. Budapest Andrássy-út 21. Az egész mű 60—-62 füzetben lesz teljes. Előfizethetni hat füzetre 1 frt 80 kr., 12 füzetre 3 frt 60 krral ugyanott a kötetes kiadásra 1 frtos havi részletre is előfizethető. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története* című nagy illusztrált munkából most jelent meg a 37-ik füzet, melyben Gracza György a székely tábor fölosztását s Kolozsvár elestét mondja el. a szokott élénkséggel. Ebben a füzetben ér véget a Il-ik kötet, s egyúttal elkezdődik a 111. kötet. A füzet egykori képei a következők : A honvédség fegyvereiből. Gábor Áron elsüti felszerelt első ágyúját. Turóczy Mózes Gábor Áron ágyúöntőjének gyárvezetője (1893-iki arcképe). A szászvárosi csata 1849. febr. 7-én. (Egykorú kép.) Kufstein vára 1850-ben. Erdőssy Rafael, Bem tábori lelkesze. Az oroszok által felgyújtott Losonc városa a leégés után. (Egykorú kép.) Vasasnémet tisztnek a kardja. III. Pépcsináló magyar nők. ** A Hajnal belmissziói folyóirat 6-ik száma Szabó Aladár szerkesztésében következő tartalommal jelent meg: Kis palakok. Szabó Aladár. A szerszámok vitája. Stráner Vilmos. Az üdv-hadseregének sociális munkája. Fichtner után Kovács László. »Protestáns Otthon« Budapesten. Meyer Endre. Beszélgetés egy baptistával. Kutas Bálint. Speculum veritatis. Apróságok. Tárca: I. Pünkösdkor. Költemény. Halász Margit. II. Mutatvány az »Ó-szövetségi Képek*-bői. Jámbor Lajos. Missziói mozgalmak. Irodalom. Biblia-olvasó kalauz és bibliai thémák. ** »Die Aula« cím alatt jelenik meg április elseje óta Münchenben egy heti folyóirat, mely »az akadémiai világ« érdekeinek szolgálatára van hivatva. »A jelenkori szellemélet egységesítése* képezi közelebbről a kitűnően szerkesztett folyóirat megoldandó feladatát, s e célból a legkitűnőbb német szaktudósokat gyűjti maga köré. A tudás világának széles kiterjedése szükségessé tette ugyan »a specialismust*, mely azonban viszont az egyes tudományágakat elidegenítette egymástól, s így azoknak szervesebb összefoglalása vált szükségessé, a mint az egyetemi aula is az összes fakultásokat egyesíti a maga körében. Kiválóbb cikkeiből kiemeljük a következőket: Carriére A szellem egysége; Rehmke: A lélek lényege; Hardy: A buddbismus és a keresztyénség; Kohler: A római és a német jog; Lange: Az aestbetika jelenkori feladatai; Siebeck: A mechanikus világnézet történeti keletkezése; Ostwald: Chemiai gondolatok; Gegenbauer: A régi egyiptomiak mathematikája stb. A folyóirat inkább a tudományos eredmények összefoglalására, mint az egyes részletkérdések szakszerű kutatására fekteti a fősúlyt. Tudományos köröknek való orgánum, mely általános tájékozást nyújt az egyes szakstudiumokról s azoknak egymáshoz való viszonyáról. Követi tehát a munkafelosztás elvét az egyes szakkérdések megvilágításában. Csak örömmel üdvözölhetjük azt az orgánumot, mely így a szellemi és természettudományok egyesítésére s érdekeik összeegyeztetésére törekszik. A folyóiratot Vobach jóhírű müncheni könyvkiadó cég bocsátja közre s füzetes kiadásban is kapható. Előfizetési ára évnegyedenként 3 márka, könyvárus úton azonban csak 5 márkáért kapható. Melegen ajánljuk tudományos köreink szives figyelmébe és támogatásába. (ss.) ** Az egység és többség tana a büntető jogban. Irta: dr. Finkey Ferenc, a sárospataki jogakadémia nyilv. r. tanára. Sárospatak, Kiadó: Steinfeld Jenő. 1895. Ára 1 forint 20 kr. — Sárospataki jogakadémiánk jeles tanárának e most megjelent könyvéről a »Jog« című szakfolyóirat is nagyon elismerőleg nyilatkozik. Ama sokat vitatott kérdés tisztázása, mely a büntető cselekmények halmazata fogalmának megállapítására vonatkozik, szerző ezen nagyobb tanulmányának sajátságos tárgya. Mindenki, ki bíróságaink gyakorlatát ismeri, tudja, mily ingatagság, mily zavar uralkodik e téren. De azt is tudjuk, hogy az elmélet sem mondható teljesen megállapodottnak, ámbár e tekintetben erősen közeledünk a tudomány communis opiniójához. Az ez irányban való kielégítő végfejlődést nagyrészt a büntető codexek akasztják meg, a mennyiben azok még mindig a régi alapon állva, az újabb tudományos vívmányoknak a gyakorlatba való átmenetelét akadályozzák. A gyakorlat ennélfogva még mindig a bűnhalmazat kettős fogalmának, az eszmei és anyagi megkülönöztetésén áll, ámbátor ezen álláspont a tudomány által túlszárnyalva van. Szerző nem kivánt új elméletet felállítani. 6 csak világos képet akart dolgozatában nyújtani a bűnhalmazat kérdésének állásáról, feltüntetni a jog, irodalom, törvényhozás és joggyakorlat mult és jelen mivoltát, hogy ezek alapján aztán saját álláspontját indokolva, hazai büntető törvényünk vonatkozó részének esetleges hibáit kitüntesse. Szerző igen alapos és figyelemre méltó tanulmányának végeredményeként arra jut, hogy a helyesen értelmezett bűnhalmazat nem más, mint egy tettesnek több büntetendő cselekménye. Azon cselekmény, melyért a tettes már meg volt büntetve, vagy mely már elévült, nem vonható a halmazat körébe. Az alaki és anyagi halmazat elvetendő. Az alaki halmazat nem eszmei, hanem valóságos bűnhalmazat, de az anyagi halmazat, mint önálló bűnfogalom szintén nem létezik. A visszaesés nem tartozik a többség keretébe. A többség büntetése fogalmának megfelelően szintén egységesen állapítandó meg. A leghelyesebb büntetési rendszer az absortio és cumulatio elveinek összeegyeztetéséből felépített összbüntetési rendszer. A dolgozat kitűnő tájékoztatást fog nyújtani mindazoknak, kik e kérdés jelenlegi, irodalmi, törvényhozási és igazságszolgáltatási állását megismerni kívánják.