Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-30 / 22. szám
egyesülést óhajtanak ők, nem pedig bekebeleztetést. Rokonérzés, nem pedig a közös hitvallás ntán vágyakoznak. Épen ezért a pápa és tanácsadói szörnyen csalatkoznak az angol népben. Számításuk helytelenségét semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy a pápa az angol nemzethez intézett encyclikájában olyan kifejezéseket, olyan babonás illatú ösztönzéseket használ, a mit az angol nép csak perhorreskálhat. így: »Isten anyjáról* beszél, de ez még hagyján, Angliát »Mária hozományának* nevezi és még egy Máriához intézett imát is csatolt, a melynek az elmondásáért az illetőnek »300 napi búcsút igér*. Mindez a pápának és tanácsadóinak megfoghatatlan tudatlanságát, vagy a lehető egyesülés igazi alapjának fel sem vevését bizonyítja. Úgy hogy az angol nép szánakozva csak annyit mondhat nekik: >sancta simplicitas«. Mi pedig reméljük, hogy a pápa nemcsak »korán« állott elő tervével — sőt örökre elkésett vele. Különben is leszámítva a ritualismus beteges jelenségét, nincs okunk félteni az angol protestantismust. Nincs okunk félteni azt a népet, a melynél az evangelium olyan propagáló erőként nyilvánul, mint náluk. Most ugyancsak két egyház, a nálunk nem igen rokonszenves baptista és szabad methodista egyházak, illetve egyházbeliek miszsziói tevékenységéről van előttünk jelentés. De ezekből is képet alkothatunk magunknak az angolok vallásos életéről. A szabad methodisták missziótársulata külföldön és a gyarmatokban 72 misszionáriust, 341 lelkészt és 1085 tanítót foglalkoztat 307 helyen. A hívők száma 10,896, iskoláikban tanítanak 11,684 tanulót. Az évi kiadás 21,172 font sterling volt és ezt a társulat nem a hivatalos egyház, hanem a nevezett egyházból való egyháztagok alakították és tartják fenn! Most 7000 tagja van! A baptisták missziói egyesülete pedig Indiában 77 európai és benszülött misszionáriust és 108 benszülött evangélistát foglalkoztat; Ceylonban négy misszionáriust és 24 evangélistát; Chinában 21 misszionáriust és 53 evangélistát; Congoban 27 misszionáriust. Van még Palestinában, Nablusban egy benszülött misszionáriusok. Nyugot-Indiai missziójuk is szépen virágzik, e mellett Európában, Brittániában és Olaszországban is nagy erőt fejtenek ki. Az összes évi kiadás 68,153 font sterling volt. Ugyancsak a baptisták tartanak fenn egy zananamisszió nevü hittérítői egyesületet, nőkből nők számára. Indiában 24 állomáson van ezen egyesületnek 54 misszionáriusa, 200 benszülött bibliaolvasója és tanítója. 80 iskolában 3340 gyermek nyer oktatást. Gyógyintézetet Delhiben, Palwalban és Bhiwamiban tartanak fenn. A missziói munkásságot nem csak a pogányokra terjesztik ki, hanem hatalmas belmissziót is folytatnak az angolok. A londoni nyugati részi misszió-társulat is most tartá évi közgyűlését. Áldásos munkát végez a tudatlanok tanítása, a gyermekek nevelése, a szegények és betegek ápolása körül. Ez a misszió is teljesen maga tartja fenn magát. S hogy mily erőt fejt, ki elég fölemlíteni, hogy a jövő évre 3500 font sterling van előirányozva a misszionáriusok fizetésére és segélyekre, 3500 font sterling a város nyugoti részének különböző pontjain levő helyiségeinek bérletére. Bizonyos szomorúsággal olvastam egy misszionárius beszédét, melyben előadja, hogy San-Salvadorban egy 68 tagból álló kis egyházat hoztak létre, mely önerejéből tartja fenn magát. Már négy evangélistát bocsátott ki kebeléből honfitársai megtérítésére. S ugyanez a kis egyház a mult évben 30 fontot küldött Chinába missziói célra. És ez a nagy, a continensen legnagyobb magyar ref. egyházunk tétlen, alszik. Nem tudom, a sok adminisztrálás bénítja-e meg? De annyi bizonyos, hogy alig-alig ad életjelt magáról. Nem hogy külmissziónk volna, de a beimissziónk is csak most van szülemlő félben. Talán nem is fogunk előbb fölébredni Iethargiánkból, csak midőn, ha az új egyházpolitikai törvények az ultramontanismus intrikái dacára keresztülmennek s teljes erejével kitör a létért való küzdelem. Csak késő ne legyen. Ür Isten! adj belénk új szivet és új lelket! Rázz fel, ébreszsz fel minket az álomból! Chr. W. —a—s. IRODALOM. ** A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megjelent a 121—125. füzet, vagyis a IX, kötetnek 1—5. füzete, a »Hehezet« cikktől egész »IIomeros«-ig. A jelen kötettel megkezdődött e nagy kulturális munkának a második fele s mentül többet lapozgatunk benne, annál inkább meggyőződünk arról, hogy a »Nagy Lexikon* biztos úton halad ama kitűzött célja felé, hogy a magyar kultúra határairól visszaverjen minden olyan idegen invá ziót, a mely velünk nem rokon és ellensége a mi szellemünknek. Mert minden egyes füzeten meglátszik, hogy a szerkesztőség nem lankad s derekasan megbirkózik nagy feladatával, de nem lankad a kiadó-társulat áldozatkészsége sem, mert a jelen füzetek is gazdagon vannak illustrálva, akár az érdekes szövegrajzokat, akár a nagyszámú s költséges külön mellékleteket tekintjük. Ezek változatosságáról eléggé tanúskodik a következő kimutatás: Mechwart-féle hengerszékek két lap; a Farnesei Héraklés és Hermés, rézkarcok, a Pallas intézetéből; Hengermüvek ; Heves vármegye térképe, Posner műintézetéből; Selyemhímzések a székely nemzeti múzeumban, Suba- és ködmönhímzések, színnyomatok a Pallas intézetéből; A látható holdfelület, Posner műintézetéből; Horgászó eszközök; Hont vármegye térképe és A magyar kir. honvédség, mind a kettő Posner műintézetéből. Ismételve melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe e munkát, melynek egy magyar ember könyvtárából se volna szabad hiányozni. ** Emlékfüzet a debreceni ev. ref. hittanszaki önképzőkör huszonötéves fennállásának emlékünnepélye alkalmából, 1895. márc. 11. A társulat megbízásából összeállította: Lencz Géza esküdt felügyelő. Debrecen 1895. 84 1. Tartalma: 1. A hittanszaki önképzőkör huszonötéves fennállásának emlékünnepe. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta Balogh Ferencz. 3. Jubileumi ének. Irta: .Jánossy Zoltán gimn. s. tanár, szavalta Lencz Géza esküdt felügyelő. 4. A kör története. Készítette Juhász László IV-ed éves theol. 5. A debreceni hittanszaki önképzőtársulat keletkezése. Egykorú feljegyzéseim nyomán. Balogh Ferencztől. 6. A kör tagjainak névsora a lefolyt 25 évről. 7. Befejezésül. Kár, hogy a könyvnek is beillő vastag füzet elősorolt tartalma könynyebb áttekintés végett a mű végén nincsen jegyzékbe téve. A füzet hü tükre a kör negyedszázados életének, a jubiláris emlékünnepélynek, s a jövőre való fenkölt lelkesedésnek és nagy elhatározásoknak. A 25 évig zajtalanul, önmagába vonulva s a hittudományokat ápolva működő kör e füzetben szép emléket emelt magának és azoknak, a kik valaha kebelében édes reménykedések között éltek és munkálkodtak, s a kik ma, a szélrózsa minden irányában szét