Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-23 / 21. szám

helyesebben: nagy álmadozónak fest. »Rabbi Jesua*-t új tudománya, melyet India és Egyptom bölcseitől vesz s mely a szeretet erejével az elnyomott néposztályt akarja felszabadítani a politikai és lelki zsarnokság alól, ellentétbe sodorja az uralkodó hatalmasokkal: a farizeusokkal s a római hatalom képviselőivel. Ez a tragédia tárgyi tragikuma. Jézus rajongó lelkes szép egyénisége, szeretetre gyújtja maga iránt a csodaszép bukott nőt, Mária Magdolnát, kit Júdás Iskariotes is őrületes érzéki szerelmével ostromol s egy ideig bír is, de kit a csudarabbi iránti nemes szeretete megtisztít, megnemesít s a Judással való szakításra bír. Júdás, ez a nagy tehetségű s nagy ambitiójú bukott demagóg és csalódott szerelmes, féltékenységből s nem pénzvágyból lesz Jézus árulója. A szomorújáték, a mint már az eddigiekből is látható, úgy a jellemek festésében, mint a cselekvény szövésében s az egész darab koncepciójában, teljességgel nem a valláserkölcsi építés magasztos céljának s nem is a történeti igazságnak áll a szolgálatában, a mi széptanilag még nem is olyan nagy baj. Nagyobb baj, igazi nagy baj ebben a szomorújátékban az, hogy az alakok lélektanilag is el vannak hibázva. »Rabbi Jesua* oly álmadozó, érzelgős, beteges egyéniség, kinek beszédeiből és tetteiből teljességgel nem érzik ki az a csudálatos erő és hódító fenség, melyeket a szerző neki tulajdonít. Az istenileg nagy s minden esetre természetfeletti hatásoknak nincs elég alapjok és magyarázatjok a nagyon is emberi, szinte hétköznapi »Rabbi Jesua« egyéniségében, ki semmi más, mint a Renan nagy ábrándozója. Sokkal jobban van festve az intrikus főalak, a Júdás jelleme, kinek demagógiája mesterileg van feltüntetve; de ez sem eredeti, mert a féltékenységből áruló Júdás már ismert alak a Varadi Antal »Iskariotes«-éből. Mária Magdolnában szintén van néhány szép költői vonás s a megtisztító szerelem hatása szinte hihetetlen nagyszerű; de e merészen ideális vonás merev ellentétben áll jellemének további érzékiségével, melyet Krause nyers naturalizmussal fest. A munkának költői stvlusát, színdús festéseit, erőteljes magvas dikcióját, megkapó jeleneteit azonban nagy dicsérettel kell kiemelnünk. A könyv eme tulajdonságai határozott költői és írói tehetségre vallanak. ** Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből megjelent a 32-ik füzet, gazdag tartalommal és sok díszes illusztrációval. Az első cikkben a vállalat főszerkesztője: Beöthy Zsolt folytatja Arany Jánosról írt tanulmányát, mely egyfelől a nagy költő egyéniségének és költészetének mélyreható boncolása, találó jellemzése, másfelől a dolgozat szerkezete s nyelve tekintetében egyike a szerző legkitűnőbb essayinek. A füzet 2-ik cikkében Rákosi Jenő a 40-es évek drámairodalmáról, ezúttal részletesen Szigligetiről, Czakóról és Teleki Lászlóról ír, azzal az eredeti felfogással, szellemes előadással, mely Rákosi minden dolgozatát jellemzi. A három íves vaskos füzetben nem kevesebb mint 21 illusztráció van: három külön mellékletül, a többi a szövegben. Külön mellékletek: a nemzeti színház első előadásának színlapja (színnyomatban), továbbá Kemény Zsigmondnak és Petőfinek kézirataiból hasonmások, A nagyfontosságú vállalatban nemcsak a tartalom gazdagságát, hanem a szerkesztők Ízlését s a kiadó-társulat áldozatkészségét is dicsérettel kell kiemelnünk. A vállalat nemsokára be lesz fejezve. Kapható minden hazai könyvkereskedésben füzetenkint 40 krért. ** »A magyar nemzet története« című tiz kötetes nagy munkának (millenniumi kiadás) 24. és 25. füzete az Athenaeum kiadásában most hagyta el a sajtót. Ezekben a füzetekben, melyeknek tartalmát dr. Marczali Henrik írta, a második kötet első könyve (»Küzdelem a nemzeti függetlenségért*) befejezést nyer, az első magyar királyok alatti trónviszályok, Salamon király és a többi királyi hercegek, az ország kiterjesztése, Salamon bukása és első Géza király uralkodása, az ország akkori belső állapota történetének ismertetésével és megkezdődik a második könyv, melynek főcíme: »Szent László és Könyves Kálmán kora*, melynek első fejezete »László királyságával* foglalkozik. 24-ik füzethez Székely Bertalannak »László király Horvátország meghódítása végett átkel a Dráván* című nagyszabású falfestményének színes hasonmása van csatolva, mely a pécsi székesegyház Imre herceg kápolnájának falán levő eredeti után készült. A 25-ik füzethez csatolt gyönyörű fénynyomatú műmelléklet meg a pécsi székesegyház belsejét tünteti fel, a hol tudvalevőleg Salamon király megkoronáztatott. Erre a korszakra vonatkozólag közölve vannak Thuróci krónikájának ősrégi képei, valamint több szép tájkép ezen korszakban szereplő történeti helyekről. így Dörre Tivadar eredeti rajza után »A tihanyi apátság, a régi remete lakásul szolgáló barlanggal*; Kimnach Lászlótól »Szegzárd látképe*, Demjén Zoltántól >Dömös«; «Mogyoród*; Székely Aladártól »A meszesi kapu*; »A kerlési halom* »A Sajó völgye* mind megannyi történelmi helyek tájképei. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 forint 60 kr., félévre (24 füzet) 7 frt 24 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. EGYHÁZ. A budapesti Bethesda diakonissza-intézet és kórház 29-ik évi Jelentése újabb bizonyítéka ez országos hirü belmissziói intézet áldásos működésének. A jeruzsálemi Bethesda hires tó volt, melynek gyógyító vizétől sok sínlődő beteg várt és nyert gyógyulást. Ilyen gyógyító-intézet a mi budapesti Bethesdánk is, melyben a fölvett betegnek szeretetteljes kezek nyújtanak segedelmet s hívő lelkek mutatnak rá a lelkek nagy orvosára, a Jézus Krisztusra. A Bethesdában diakonisszák a betegápolók, ezek az önfeláldozó. nagybuzgalmú tanítványai a Jézusnak. A Bethesda kötelékében most 14 testvér van és pedig hat diakonissza és nyolc próba-testvér; a diakonissza-növendékek száma három. Mindannyian beteg-ápolással foglalkoznak, kettő kivételével, a kik Budapesten és Lőcsén a gyülekezet lelki gondozásánál vannak alkalmazva. A d akonisszák részére mult évben Szobbon »Salem* elnevezés alatt szép üdülő házat nyitott az áldozatkész gyülekezet. A mult évben 996 beteget, köztük 57 ingyenest ápoltak, az ápolási költség napi átlaga 93'46 kr. volt. A betegek lelki gondozására a Bethesdában minden héten isteni tiszteletek, bibliamagyarázatok és vasárnapi iskolák tartatnak, melyekből hitébresztő és hitszilárdító erő árad a lelkekre. A Bethesdában különböző címeken szabad-ágyak (egy szabad-ágy 3000 frt) vannak részint szervezve, részint szervezés alatt, melyek által évről-évre több szegény ember ismeri meg közvetlen tapasztalatból, hogy mit művelhet a keresztyén felebaráti szeretet. A megyei szabad-ágyak közül a szabolcsmegyei már teljesen ki van fizetve gróf Károlyi Tiborné, a tolnamegyei a kiegészülés félé közeleg Szilassy Aladárné úrnők bőkezűségéből. Sajnos, hogy a lelkészek szabad ágyára mindez ideig még csak 337 frt