Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-09 / 19. szám

GYÁ S Z R ÓVAT. f Nagymuzsalyi Horváth Menyhért, a huszti ev. ref. egyházközség főgondnoka, egyházm. tanácsbiró, május 2-án. élete 69-ik évében, rövid szenvedés után Huszton. Hitbuzgó, áldozatkész, mind halálig hü előljáró volt. kinek halálát a siralmak prófétájának eme szavaival jelenti a huszti gyülekezet: Leesett a mi fejünknek koronája! Pél­dája világítson, emléke legyen áldott! j* Lévay Ferenc kultuszminiszteri osztálytanácsos, a népoktatási osztály főnöke, május 3-án, élete 48-ik évé­ben, hosszas szenvedés után Budapesten. Rendkívül szor­galmas, lelkiismeretes tisztviselő volt, ki mint szegedi középiskolai tanár, majd mint csongrádmegyei tanfelügyelő, 1890 óta mint közoktatásügyi osztálytanácsos nagy buz­galommal szolgálta a magyar nemzeti kultúrát. Szeged rekonstrukciója és a népiskolai nyugdíjtörvény revíziója körül vannak maradandóbb érdemei. Ő volt az egyetlen református vallású tanácsos az egész kultuszminisztérium­ban. Özvegye és három gyermeke gyászolják. Béke ham­vaira ! f Kopré Ferenc tiszalúci lelkész, alsó-zempléni esperes hirtelen elhunyt. Klasszikus képzettségű, igénytelen megjelenésű, de erős kötelesség-érzetű ember volt. Gyüle­kezetének hűséges pásztora, egyházmegyéjének bölcs kor­mányzója. Tagja volt a sárospataki főiskola igazgató taná­csának és a tiszáninneni egyházkerület lelkészvizsgáló bizottságának. A puritán szellemű lelkipásztor és esperes halála széles körben keltett őszinte részvétet. Béke ham­vaira ! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A tiszáninneni egyházkerületben megüresedett tisztviselői állásokra beérkezett szavazatokat a napokban bontotta fel a Kun Bertalan püspök elnök­lete alatt kiküldött bizottság. Eredmény: Lelkészi tanácsbiró lett Idrányi Ferenc, világi tanácsbiró Dcbreczeni Bertalan, az egyházkerület lelkészi aljegyzőjévé pedig Czinke István erdőbényei lelkész. Lapunk dolgozótársa választatott meg. Az egyházkerület új tisztviselőit szívélyesen üdvözöljük. * Az egyházpolitikai javaslatok a főrendiház­ban. A főrendiház egyesült hármas bizottsága május 2. és 3-án tárgyalta a képviselőháznak a vallás szabad gya­korlatáról és az izraelita vallás recepciójáról szóló tör­vényjavaslatra vonatkozó újabb üzenetét. Az élénk tár­gyalás rendjén Keglevich István gróf és Rudnyánszky József báró felújították Szapáry Gyula grófnak amaz isme­retes módosítványát, hogy a zsidó recepció a vallás sza­bad gyakorlatáról szóló javaslatba illesztessék be. A hár­mas bizottság azonban Wlassics Gyula miniszter s több főrend felszólalására a módosítást elvetette s mindkét javaslatot ismét a képviselőház eredeti szövegében aján­lotta elfogadásra. * Agliardi harci riadója. A pápai nunciusnak Magyarországon tartott beszédeire vonatkozólag a Kel. Ért. a legbizhatóbb forrásból közli azokat a részleteket, melyeknek sérelmes volta különösen szembeötlő. Nagy­váradon a jogakadémia tanári karának következőleg vála­szolt: »önöknek uraim az a föladatuk, hogy fölvilágosítókig hassanak ne csak hallgatóikra, hanem az egész közvéle­ményre. Szép és szent föladatot teljesítenek, ha a modem törvényhozás ártalmas voltára utalnak és ezzel szemben az örök jog követelményeit érvényre juttatják.« A Zichy Nándorra mondott pohárköszöntőben pedig következőleg nyilatkozott : »Valamiként a középkor nemessége a keresz­tes háborúk élére állott, úgy az arisztokraciára ma is, különösen pedig Mária birodalmának nemességére az a kötelezettség hárul, hogy a modern törvényhozás ellen a keresztes háborút vezesse«. Ezeket a valóban harcias nyilat­kozatokat bezzeg elhallgatták a hazai klerikális lapok, de a székesfehérvári tósztok ellen annál inkább vezércikkeztek! Pályázat. A magyarhoni ág. hitv. evangelikus egyetemes egyház Pozsonyban levő theologiai akadémiáján betöltendő böl­csészeti tanszékre, a theol. akadémiának az 1882. évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvében megállapított szervezete és ügyrendjére való hivatkozással, ezennel pályázat hir­dettetik. A theologiai akadémia szervezete szerint (15. §., 24. §.) ezen tanszékkel a bölcsészet és vallás történelme, a neveléstan, a metaphysika, az aesthetika előadása van egybekötve. A tanári javadalmazás évenként 1200 frt fizetés és 300 frt lakbér. A theologiai akadémia rendes tanáraiul olyan ág. hitv. evangelikus feddhetlen életű s hazánkban polgári jogokkal bíró férfiak alkalmazhatók, kik vagy eredményes bivataloskodással. vagy theologiai, illetőleg philosophiai tanári vizsgálatról szóló bizonyítvány bemutatásával, vagy az illető szakokban kifejtett irodalmi munkássággal szak­képzettségüket igazoltak. A tanár megválasztása a theologiai akadémiai nagy­bizottság jogkörébe tartozik. Ha a megválasztandó tanári oklevéllel nem bírna, esetleg egyelőre egy évre fog alkalmaztatni, de teljes tanári fizetéssel. A megválasztott tanári állását 1895. évi szeptem­ber 1-én tartozik elfoglalni. A pályázók folyamodványaikat rövid életrajzukkal és a képzettségüket igazoló okiratokkal /'. évi június 20-ig alólírotthoz, mint a theologiai akadémiai nagybizottság el­nökéhez küldjék Ácsára. Aszód-felé, Pest vármegyében. Kelt Ácsán, 1895. április 30-án. Báró Prónay Dezső, 2—4 egyetemes felügyelő. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Thumbnails
Contents