Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-18 / 16. szám

mint egyházunk zsinatpresbyteri alkotmányával homlokegyenest ellenkező Ober-Kirchenrath üdvös lett volna reánk nézve! H. K. K. IRODALOM. Pro d o m o. Restellem is, szégyenlem is, hogy ily ltésön kell írnom ezt, de először pro domo (azaz magam tisztességeért) másodszor az utókor búvárkodó munkásságáért kell tennem; nehogy a jövendőben valaki — mert scripta manent — azt mondja, hogy én tudatlan, vagy rosszakaratúlag félrevezető ember voltam; már pedig azt kell mondania, ha elolvassa azt, a mi az én nevem alatt ezelőtt 16 évvel, 1879-ben a Czelder Márton szerkesztőségében megjelent: «Magyar protestáns egyházi és iskolai figyelő* V-ik (májusi) füzetében a 238—245. lapon az új népi énekes könyvről megjelent. Az áll ugyanis a 239. 1. első kikezdése végén: az új népi > énekes könyv teljes másolata ab. e. Rákóczi-féle Graduáknak*. Az, a ki csak egy kis figyelemmel kisérte az én munkálkodásomat a régi magyar énekirodalom mezején, meg kell, hogy vallja, hogy én magamtól, vagy más valaki után, vagy ebből-abból kifolyó következtetés után, soha egy betűt se írtam, hanem mindig abból a könyvből, a mely előttem feküdt, mert addig semmiről sem írtam, csak egy betűcskét sem, míg az illető gyűjtemény szemem elé nem került, ekkor aztán megrágtam a legapróbb részletekig, s csakis így történhetett, hogy több nagynevű irodalmi férfiú és régi könyvész súlyos tévedéseiket képes voltam helyreigazítani, kik vagy feltevésből, vagy látatlanban más után vettek vagy tettek fel valamit. így cselekedtem az új népi énekes könyvvel is a mely nálam lévén, bő alkalmam volt azt apróra át- meg átvizsgálni. Eredetére nézve semmi kétség, mert hisz az a kéz, mely az egészet írta, oda tette az elejére ezt: »Ezen Könyvet írta Győri József 3 Esztendeig, 1646-ik Esztendőbe 3 forintért*, tartalma pedig azt mutatja, egész sorrendben, hogy a könyv nem egyéb, mint a Gönczi György énekes könyvének V-ik kiadása (1635), vagy az ezután megjelent valamelyik kiadás egyszerű másolata vagy leírása. Ezentúl serpmi egyéb nevezetes nincs benne, mint az, hogy a »Szivünk vígsággal ma bétölt* kezdetű (németből vagy franciából fordított) régi karácsonyi ének itt jelenik meg (az én tudomásom szerint) először magyar fordításban (az eleje hiányzik, bizonyosan elkallódott). Kérdés már most, hogy mi módon történhetett ez a nagyon súlyos tévedés? Erre megfelelni nagyon kényes dolog, mert a »Figyelő« szerkesztője, Czelder Márton meghalt! Akkor, midőn e tévedés megjelent, küldtem én rectificatiót, mely azonban aligha el nem tévedt, mert napvilágot nem látott, (hanem hiszen más munkám is veszett ott, például Sztárai Mihály kilenc eredeti éneke s dallama), annyi bizonyos, hogy a felső-bányai egyház birtokában levő igazi Graduál akkor nálam volt (tanúm lehet az ottani presbyteriális jegyzőkönyv, mely csak 200 frtos reversális beküldése után adta ki vizsgálatra, azt pedig senkise teheti fel rólam, hogy én — a két könyvet látván -T- ily abszurdumot írtam volna!) Tisztelettel kérem a s.-pataki, debreceni és kolozsvári egyházi lapok t. szerkesztőit (mint a mely lapokban jelentek meg énektörténelmi dolgozataim), kegyeskedjenek e rövidke cikkemet, munkálkodásom érdekében — szinte közleni. Gyoma, 1895. ápril 4. Kálmán Farkas. * ** A Szalay Baróti-féle Magyar Nemzet Története, a most megjelent 11. füzetben már II. Endre király uralkodásának végéig 1235-ig jutott, s így a mű első kötete gyorsan közeledik befejezése felé. E füzethez is két műmelléklet van csatolva, az egyik: Szent László a sziklából forrást fakaszt. Than Mór festménye a budapesti Ferenczvárosi templomban ; a másik: A horvátok hódolása Kálmán király előtt. (Geiger J. P. rajza.) A szövegbe nyomott illusztrációk a következők: Szent Erzsébet. (A marburgi székesegyházban levő szobor.) Wartburg vára. I. Endre ezüst pénze. Keresztesek átkelése a tengeren. (XIII. századbeli rajz.) Accon. A Tábor hegy. Krok vár romjai. Merkab romjai. II. Endre király arany bullája. Béla király pecsétje. Részlet a pécsi templomról. Egy füzet ára 30 kr. Az egész mű mintegy 60 füzetben lesz teljes. ** A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának ősnyomtatványai 1405—1500. Leírta Horváth Ignácz. Kiadja a M. N. Múzeum könyvtára. Budapest. 1895. 8-adrét VIII + 288 lap. Magyar Nemzeti Múzeumnak inkunábuláinak ezen szakszerű pontossággal készült s a szükséges részletes tárgymutatókkal ellátott jegyzéke nemcsak önmagában véve érdemes mű, hanem főkép azért indíthatja örömre a hazai tudományosság minden barátját, mert e munka — első címlapja s a jelenlegi könyvtárigazgató előszava szerint — első kötetét képezi azon sorozatnak, melynek köteteiben egyik legnagyobb közkincsünk, a múzeumi könyvtár teljes címjegyzékét fogjuk nyerni. így e kötetet nemcsak saját értékéért, de főkép azért üdvözöljük nagy örömmel, mert egy régi óhajtás és közszükséglet teljesültének zálogául, sőt kezdetéül tekinthetjük. R. K. ** »A Magyar Nemzet Története* című tíz kötetes nagv munkának első kötete az Athenaeum kiadásában immár befejezést nyert. Most küldték szét az első kötet utolsó füzeteit, de már az első kötet önállóan, gyönyörű piros díszkötésben minden hazai könyvkereskedőnél kapható, a kik pedig füzetekben szerezték meg a kötetet, a magyaros motívumokban díszlekedő bekötési táblákat most már szintén megkaphatják. Az első kötet a 19., 20. és 21. füzetekkel nyer befejezést. Az első kötet ezen utolsó füzetei a hercegprímás lendületes bevezetését, »A Germán népvándorlás kezdetét*, majd »A hunn uralmat*, a »Germán uralmat« és az »Avarok korszakát« tárgyalják. Ezekben a befejező füzetekben a szóban lévő korszakra vonatkozólag egész sorozat szövegképek vannak közölve, a melyeknek legnagyobb része még ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal azon remek kötésre figyelmeztetni olvasóinkat, melyet az Athenaeum a Millenniumi Történethez a magyar stilű díszítések mesterével, Hollós Károly tanárral készíttetett; még pedig oly gazdag aranyozással, hogy a legmagasabb igényeket is kielégíti. A félbőr-tábla külön is kapható; ára 1 frt 40 kr. Az első kötet ara az említett remek díszkötésben 8 frt. ** Vallásbölcsészeti tanulmányok az isteneszme s a vele kapcsolt eszmék történetének körében, írta dr. IJeiszler József, kiadja a felsőszabolcsi evang. ref. papi egylet. Nyíregyháza 1894. 167. 1. Ára 1 frt. Ajánlva báró Podmaniczky Gézáné szül. gróf Degenfeld (Schomberg) Berta