Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-04 / 14. szám

ünnepélyes pillanatában kezükbe vegyék az élet könyvét. Fölkérem tehát Nagytiszteletűségedet, legyen szives gyüle­kezete módosabb tagjai közt azt a szerény összeget össze­gyűjteni, a mi arra elég, hogy minden konfirmált legalább egy új testamentomot kapjon. Hiszen a brit- és külföldi bibliaterjesztő-társaság egy-egy bibliáért még annyit sem kér, mint a mibe neki ez illető példány került! Egy új testamentom (magyar) ára 18 kr., (német) 20 kr., (tót) 18 kr. Kérésem megújítva s Isten áldását kérve Nagy­tiszteletűségedre, vagyok Budapest (Deák-tér 4.), 1895. március hóban, kész szolgája Vidor Bernát, a brit- és külföldi bibliaterjesztő-társaság magyarországi ügynöke*. ISKOLA. A fővárosi tanerők fizetésrendezése. A fővárosi tanerők fizetésrendezéséről szóló szabályzatot a belügy­miniszter minap jóváhagyta; e szerint az új fizetés január elseje óta számíttatik. A főváros a fizetéstöbbletet január elsejétől számítva április 2-án fizette ki a tanároknak és tanítóknak. A fizetésrendezés ügyében alakult bizottság befejezte működését és feloszlott. Az utolsó ülésen Somlyai elnök köszönetet mondott a fővárosnak, továbbá Rózsa­völgyi Gyula tanácsosnak, ki a szabályzatot kidolgozta és mindvégig szilárdan állott a tanítók érdeke mellett. A tanítók kaszinója. A tanítók kaszinójába eddig­elé négyszáznál többen jelentkeztek tagnak. Az intéző­bizottság már bérelt is helyiséget a népszinház-utca és József-korút sarkán és valószínűleg már ebben a helyi­ségben fogják megtartani az alakuló és választó közgyűlést. A kiállítás népoktatásügyi csoportbiztosai a napokban tartott értekezletükön örömmel vettek tudomást arról, hogy Wlassics miniszter Szathnáry György mi­niszteri tanácsosnak, az alcsoport elnökének közbelépésére a minta elemi iskola és kisdedóvónak az ezredéves orszá­gos kiállítás falujában leendő fölépítését, a mit utóbb a programmból törültek, a hiányzó költségek elvállalásával végleg biztosította; így végre e két alapvető intézet a megvalósulás stádiumában van. A csoportbiztosi értekezlet ezután több. leginkább a rendezés technikája körébe eső kérdést intézett el. A középiskolai tanárok fizetése a legutóbbi években jelentékenyen emelkedett és pedig nemcsak az állam rendelkezése alatt álló, hanem a felekezeti közép­iskolák tekintélyes részénél is. Az átlagos rendes tanári fizetés ugyanis ezelőtt hat évvel: az állam rendelkezése alatt álló iskolákban 1656 forint volt, ma 1820 forint (emelkedés 10%)> a z állam vezetése alatt álló közép­iskoláknál 1204 frt, ma 1350 forint, (emelkedés 12%), az ágostai evang. egyház főhatósága alatti iskolákban 1059 frt, ma 1380 frt, (emelkedés 30%), és az ev. ref. egyház főhatósága alatti iskolákban 1222 forint, ma pedig 1420 frt (emelkedés 16l /2 %)- Konstatálható eme szám­adatokból, hogy az iskolaföntartók nagy része iparkodott a tanári fizetés emelésével lehetőleg fejleszteni közép­iskolai oktatásunk ügyét. A helyettes tanári javadalmazás átlaga ez idő szerint csak 715 forint, holott ezelőtt három évvel 792 frt volt. Ez az apadás azonban csak látszóla­gos, mert a helyettes tanárok túlnyomó része jelenleg a szerzetesrendi iskoláknál nem teljes képesítéssel működő tanárokból áll, ezek pedig rendszerint természetbeli ellá­tást élveznek. A középiskolai tantervek reviziója. A vallás-és közoktatásügyi miniszter az 1895. évi költségvetés képviselőházi tárgyalása alkalmával tett kijelentései értel­mében a minap két rendeletet intézett az orsz. közoktatási tanácshoz. Az egyik rendeletben véleményt és javaslatot kiván a tanácstól arra nézve, hogy a mostani tantervek nem adnak-e alkalmat a túlterhelésnek sokat hangoztatott vádjára. A miniszter továbbá nyilatkozatot kiván a tanács­tól arra nézve is, vájjon tanterveink kellő figyelemben részesítik-e az úgynevezett nemzeti tárgyakat, a magyar nyelvet és irodalmat, Magyarország történelmét és föld­rajzát. Részletesen fel vannak a rendeletben sorolva a figyelembe vehető szempontok. Kérdezi, hogy nem volna-e a magyar irodalmi történet a gimnáziumokban is két éven át tanítható, elegendő idő jut-e a magyar történetnek? A javaslatok a rendelet szerint úgy teendők meg, hogy az 1883. évi XXX. t.-c. és az Í890. évi XXX. t.-cikk rendelkezéseivel ellenkezésbe ne jöjjenek, a mennyiben a miniszter nem törvények novelláris pótlását vagy a reví­zióját akarja, hanem lehetőleg a rendeleti jog körében óhajtja az intézkedéseket foganatosítani. A másik rendelet arra hívja fel a közoktatási tanácsot, hogy a görög nyelv helyett választható tárgyak tantervét az eddigi tapaszta­latok alapján (de szintén az 1890. évi XXX. t.-c. érin­tetlenül hagyása mellett) vegye revízió alá s foglalkozzék behatóan azokkal a nehézségekkel, melyek a törvény végre­hajtása alkalmával felmerültek. Ezek lehető elhárítását s általában a kompenzáció intézményének tökéletesítését jelzi a miniszter törekvése tárgyául. A debreceni egyetem és a belügyminiszter. A belügyminiszter most hagyta jóvá Debrecen városának abbeli közgyűlési határozatát, hogy az egyetem javára megszavazott 200 ezer forintos városi alapítvány első felét 100 ezer forintot vegyenek fel a házipénztár költségveté­sébe. Leiratában megjegyzi a miniszter, hogy ez a határo­zat nem érintheti a kitfelekezetek egyetemállításának elvi kérdését. A belügyminiszter ezúttal is föntartja az előde által 1893-ban jelzett álláspontot, mely szerint külön tár­gyalás alá veendő a hitfelekezet által állítandó egyetem alapítása jogának megadása. E leiratot a tanács másolat­ban fölterjeszti a tiszántúli ev. ref. egyh. kerülethez. Főgimnázium Balassagyarmaton. Nógrádmegyé­nek egy küldöttége a napokban tisztelgett Wlassics kultusz­miniszternél a Balassagyarmaton fölállítandó főgimnázium ügyében. A küldöttség szónoka Degenfeld Lajos gróf fő­ispán volt, a kinek beszédére a miniszter kijelentette, hogy a város és a törvényhatóság támogatásával hajlandó föl­állítani az új gimnáziumot. Debreceni philosophiai fakultás. A debreceni ev. ref főiskola anyagi és szellemi ügyeinek vezetésével meg­bízott állandó küldöttség debreceni tagjai március 28-án fontos értekezletet tartottak. Ez alkalommal Kiss Albert előterjesztette a philosophiai fakultásra eddig tényleg befolyt kegyes adományokat és alapítványokat, melyeknek összege 106.000 forint. Ezenkívül vagy 8000 forint még az egye­temre adományoztatott: végül hozzájön még Debrecen váro­sának 100.000 frtos alapítványa. Az ekként begyült összeg­ből a már meglévővel együtt nyolc philosophiai tanszék a millennium évére, 1896-ra felállítható leend. A 9. és 10-ik tanszékek csak az alapítók (Könyves Tóth Antal és Kövesdy János) halála után kapják meg fundátióikat. A 11. és 12-ik tanszék felállításához szükséges volna még a bizottság számítása szerint 54 ezer forint, a melyet gyűjtés útján remélnek előteremthetni. A bizottság utasí­tást kapott, hogy a konvent ideje alatt tárgyalásba bocsát­kozzék a közokt. miniszterrel az iránt, ha vájjon meg­adja-e úgy a philosophiai fakultás, mint a jogakadémiai képesítési (államtudományi vizsgálat tartási) jogát ? Gyermek isteni tisztelet Az első gyermek isteni tisztelet Debrecenben március 31-én tartatott meg a kol-

Next

/
Thumbnails
Contents