Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-28 / 13. szám

erkölcsnemesítő nagy munkáját a legnagyobb rokonszenvvel és elismeréssel ne kisérjék; mert egyedül csak e nemes célok előmozdítása igazolhatja Ang'ia jelenlétét Indiában. Ebből a szempontból a kormány minden tagja és hivatalnoka a misszionáriusok nemes csoportjában a maga legbecsesebb segédcsapatját és munkatársait látja, kik a mi oldalaink mellett a legsikeresebben és a legnemesebb fegyverekkel küzdenek. Nem mulaszthatok el egyetlenegy alkalmat sem, hogy ki ne fejezzem az én bámulatomat, a misszionáriusok önfeláldozó élete és működése iránt. Nemcsak tisztelet és elismerés, de csudálat és bámulat illeti meg azokat a férfiakat, kik minden haszon és dicsőség reménye nélkül munkálkodnak. Az ily önfeláldozó például szolgálhat mindnyájunknak arra, hogy kell az embernek hivatását betölteni e földön. * A német protestantizmus túlsúlyát a tudomány és költészet terén a Köln Ztg egy cikke érdekesen mutatja ki. A cikk írója róm. katholikus, a mi annyival súlyt ad szavának. Bizonyítását egy iskolai olvasókönyvre építi, melyet a münsteri akadémia néhai tanára szerkesztett és újabb kiadásban egy centrumpárti gimnáziumi igazgató dolgozott át. A könyv II-ik részében a XVII., XVIII. és XIX. század költőiről szól s műveikből szemelvényeket közöl. Az itt ismertetett 45 költő között csak nyolc a római katholikus (kettő ezek közül is prot. konvertita), a többi mind protestáns. A könyv Ill-ik része a XVIII. és XIX. század prózája 56 kiváló íróban van bemutatva, kik között szintén csak nyolc római katholikus, a többi szintén mind protestáns; a nyolc nem protestáns író között van Winckelmann és Döllinger, kik szintén nem pápás írók. — E tekintetben mi magyar protestánsok sem vallanánk szégyent, ha kivált a jelen század nagy íróit hitfelekezet szerint osztályoznánk. Berzsenyi, Tompa, Petőfi. Arany, Jókai költészetével szemben a római egyház nem igen tudna a maga soraiból díszesebb vagy csak hasonló névsort is összeállítani. * A magyar házasságjogi törvény és a pápa. Előttünk van XlII-ik Leó pápának a magyar egyházpolitikát érintő legújabb nyilatkozata. A legutolsó konzisztoriumban tartott pápai allokució első sorban a már szentesített házasságjogi törvénynyel foglalkozván, konstatálja, hogy az egyház legjogosabb és legszentebb ügyében folytatott harc eredménytelen maradt, azok győzedelmeskedtek, kik már régóta fáradoznak azon, hogy a polgárok erkölcseit megmételyezzék és a magyar államot az új eszmék kárhozatos áramlatába belesodorják, a mikor pedig arra lett volna szükség, hogy megvédelmezzék a vallást, azt a vallást, melynek Magyarország állami intézményei erejét és hírnevét legnagyobb mértékben köszönheti, azt a vallást, melyért emlékezetes vitézséggel, oly gyakran szembeszállt az ádáz ellenséggel és melyet a nemzet legnagyobb része, mint a javak legértékesebbjét, föntart és ápol. Elismeri a pápa az allikucióban, hogy jogos és méltányos, hogy a közös életből keletkező magánjogi kérdésekben a világi hatóság döntsön, de követeli az ítélés-jogot az egyházi kötésre vonatkozólag. Végül pedig kijelenti a pápa, hogy senkinek sincs joga. hogy büntetlenül sértse meg az isteni akaratot, a mely egységének és feloldhatatlanságának alapja. * Tudományos élet Boszniában. Szerajevóból ír-ják: A bosnyák-hercegovinai országos kormány egyik leg-HORNYÁNSZKY VIKTOR K( érdekesebb kulturális alkotása a kirothana, a muzulmán olvasó-egyesületek. A mohammedán újjászervezett iskolák nemcsak azt teszik lehetővé, hogy folytonosan szaporodik az okkupált tartományokban a muzulmán hivatalnokok, katonatisztek, tanítók, birák stb. száma, hanem a muzulmán szellemi életnek is egészen új lendületet adtak. Ennek bizonyságát szolgáltatják a mohammedán olvasó-egyesületek népszerűsége s azok a tudományos és irodalmi fölolvasások, a melyeket muzulmán bosnyákok a díszesen fölépített és berendezett szerajevói mohammedán olvasóegyesületben tartani szoktak. Az idei ramazán (muzulmán nagyböjt) alatt épen egész fölolvasó-ciklus van ott az emberiség etikai föladatairól. Az első fölolvasást maga a reisz el-ulema (a muzulmán bosnyák főpap) Azabagití Teofik effendi tartotta az emberiség hivatásáról; Szmailbegovitj Nedzsib effendi az Isten egységéről s a világ teremtéséről értekezett. A fölolvasásokat mindig sokan hallgatják. Pályázat. A debreceni evang. ref. tanítóképezdében betöltendő rendes tanári állomásra. Ezen tanszék tárgyai: vallástan, földrajz, történelem a megállapított beosztással és óraterv szerint; azon fentartással, hogy a beosztás változása esetén ezekhez, vagy ezek valamelyike helyébe más rokon tárgy is tehető. A heti órák összes száma 20-ig terjedhet. A tanszék javadalma: 1200 frt alapfizetés, 400 frt lakáspénz, 100 frt ötödéves korpótlék öt ízben, mindenik díj évnegyedi előleges részletekben. Ezek mellett e javadalom élvezője, mint rendes tanár az országos nyugdíjintézetnek lesz tagja. A pályázók vallására az intézet jellege, képesíttetésére nézve az országos középiskolai törvény 29. §-a irányadó. Pályázhatnak olyan lelkészképesítéssel bíró egyének, a kiknek a földrajzból és történelemből középiskolai tanári képesítettségök van; vagy ha ez utóbbi nem volna, magukat annak 2 év alatt leendő megszerzésére kötelezik. A megválasztott tanár hivatalát az 1895/96-ik tanév kezdetén a fennálló rendtartás szerint székfoglaló értekezés tartásával foglalja el. A pályázati kérvények kellőleg felszerelve folyó évi április hó 24-ig a tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspöki hivatalához adandók be. Debrecen, 1895. március 22-én. Kiss Áron, püspök. A kiadóhivatal üzenete. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap« évnegyedes előfizetőit tisztelettel felkérjük, hogy előfizetésüket megújítani, illetőleg a jövő évnegyedi előfizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. A kik erre nézve nem nyilatkoznak, azoknak a lapot tovább nem küldjük. A „Prot. Egyh, és lsk. J0ap'( kiadóhivatala, VNYOMDÁJA BUDAPESTEN.