Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-28 / 13. szám

IRODALOM. ** A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Történetéből immár a 10. füzetet veszszük kézhez. Az Árpádházból való királyok kora folytatódik benne, még pedig III. Istvántól II. Endréig. A füzetnek ismét két szép műmelléklete van, melyek egyike Székely Bertalan egy festményét reprodukálja, I. Endre koronázását ábrázolja, a másik pedig Steiger I. P. rajza után Szt.-László harcát a kunokkal tünteti fel. A szövegben is sok szép illusztráció van. A füzet ára. 30 kr. Az egész munka 60 — 65 füzetben lesz teljes. Megrendelések Lampel R. (Wodianer Ferencz és Fiai) könyvkereskedésébe intézendők, Budapest, Andrássy-út 21. ** Munkácsy Sándor egyházi beszédei I-ső kötetét bocsátotta közre Boesor Lajos tengődi lelkész. A kötet, mely Szilassy Aladár tolnai egyházmegyei gondnoknak, a buzgó evangeliomi keresztyénnek van ajánlva, 33 egyházi beszédet foglal magában, melyek közül két újévi, egy virágvasárnapi, két nagypénteki, három húsvéti, egy áldozócsütörtöki, három pünkösdi, a többiek alkalmiak és közönségesek. A kiadó, mint az előszóban elmondja, kettős célt tartott szemei előtt, midőn M. beszédeinek kiadására határozta el magát. »Az egyik az, hogy egy nagyon sokat tanult s gondolkozott evangeliomi prédikátornak az evangelium igazságainak híveivel való közlési módját, lelkésztársaimmal megismertetve, azoknak s a vallás dolgaival szív szerint foglalkozóknak bizonyos mérvű lelki táplálékot nyújtsak; másik az, hogy ezen kevesek által ismert, de maradandó emlékezetre igazán méltó férfiúnak az egyházi irodalomtörténete egyik lapjának egy kis szögletében helyet biztosítsak*. A beszédek szerzőjét, Munkácsy Sándor volt paksi lelkészt következőleg jellemzi a kiadó: >Ki volt e férfiú? Azt hazánk reformátusai közül is kevesen tudják, mert hiszen ő sem a hírlapok hasábjain, sem az irodalom más terén (egyetlen esetet kivéve), sőt még a közigazgatás sorompói között sem kívánt szerepelni; pedig tehetsége, ismeretei, szabatos beszédmodora ugyancsak képesítették erre. De ő sajátságos gondolkozásánál fogva elégedetlen levén a magyar egyháznak (az ő vélekedése szerint) nagyon is rideg s az igaz keresztyén élettől messze álló, az evangeliomi melegséggel keveset gondoló viszonyaival, egészen félrevonult, csupán hivatalának, saját lelki világának s ismeretei folytonos gyarapításának szentelte életét. ... Az egyházi beszédírók között legjobban kedvelte Ahlfeldet s Gerockot. . . . Hogy az általa kéziratban hagyott, mintegy 200 drb beszéd honnan származott? arról én teljesen számot adni nem tudok; sokra van feljegyezve az eredeti szó, sokra a forrás, a mely után dolgozott*. — A 187 nagy 8-adrét lapra terjedő, egyszerű kiállítású kötet nyomatott Tabon Pfeifer Ignácnál, ára 1 frt 60 kr. és csupán a kiadónál kapható Tengődön. A kötetre még visszatérünk, most csak a megjelenését kívántuk jelezni. ** Pesti Hirlap. Az ország egyik legeiterjedtebb lapja, mely ezt a nagy pártolást azzal igyekszik kiérdemelni, hogy folyton legtöbb olvasni valót nyújt, jól megválogatva. Ma a Pesti Hirlap az egyedüli lap, mely a magyar irodalom két legelső művelőjét számíthatja rendes munkatársai közé. Most is egyszerre közöl Jókai Mórtól regényt a regénycsarnokban és Mikszáth Kálmántól elbeszélést a tárcában. Mindennap husz oldalnyi terjedelemben jelenik meg, vasárnaponkint pedig négy ívet (32 oldal) szokott adni. Ma a Pesti Hirlap az egyedüli lap, mely naponkint hasábszámra közlött szerkesztői üzeneteivel oktat és mulattat egyszerre. Sehol ily fokra ez az érdekes rovat nem fejlődött. Mindehhez járulnak szépen megírott vezércikkek, kitűnő tárcák, gazdag színházi, hir- és távirat-rovatok, törvénykezési karcolatok, a közgazdasági és műszaki közlemények bő tárháza, stb. Újévtől fogva színes képekkel gyönyörűen kiállított divatlap is jelenik meg a Pesti Hirlap mellett, Párisi divat címmel, még pedig — Magyarországon szintén egyedül — minden héten. A divatlap szerkesztője Győry Ilona, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Győry Vilmos leánya. A Párisi Divat szerencsésen egyesíti a szépnek és praktikusnak két jó tulajdonságát. Ára külön 2 forint egy negyed évre, a Pesti Hírlappal együtt pedig csak 1 forint, vagyis a Pesti Hirlap 3 frt 50 kr , Párisi Divattal együtt pedig 4 frt 50 kr. Mutatványszámokat mindegyik lapból küld a kiadóhivatal (Budapest, Váci-körút 78. szám). Melegen ajánlhatjuk t. olvasóink figyelmébe. ** A debreceni »Hittanszaki önképző-társulat« Közlönyéből díszes kiállítású jubiláris számot kaptunk, mely a társulat 25-ik évfordulója alkalmából készült. Az ünnepi szám a társulat volt felügyelő tanáraitól és az összes volt szerkesztőktől hoz rövid közleményeket, Kiss Áron püspök bevezető cikkével. A cikkek lelkesek és lelkesítők. Örömmel regisztráljuk, hogy az evangelizálás és belmisszió pesti új hangja visszhangzik bennök nagy erővel. »Az új idők azt kívánják, harsogja az ifjú lelkű ősz vezér, hogy készüljünk a harcra. Versenyképes emberekre, misszionáriusokra van szükségünk. . . Új tér nyilik előttünk: a híveinkkel való mentül siXrühb érintkezés. A templom lesz ezután is a központ. De a templomból kiindulva következik a hívekkel való érintkezés: a lelki szükség érzetének fölkeltése, a betegek látogatása, a szenvedők vigasztalása és mindenek felett a vallástanítás, mely oly mostoha gyermek sok helyen. . . Tűzzék ki a célt jól, tűzzék ki abban, hogy igazi hivő és hitet ébresztő papjaink legyenek«. — Balogh Ferencz, a társulat alapítója meg azt írja: »A keresztyén társadalomnak, az építő egyháznak feladata: egyletek, társulatok szervezésével a belmissziói tevékenységnek újabb mezőket nyitni, azokon aztán a lelkészek minél képzettebbek lesznek, annál döntőbb és irányadóbb részt vehetnek. . . A tudományt hittel, a hitet tudománynyal támogassuk, akkor az evangelium győzelme bizonyos*. A füzetbe még Csiky Lajos, Erdős József, Sass Béla, Gullyás Lajos, Rácz Miklós, Beczner Frigyes, Dicsöfi József, Révész Kálmán, Illyés Endre, Bartók Jenő s több mások írtak hosszabb-rövidebb emléksorokat. Érdekes szám, kedves emlék. EGYHÁZ. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1895. április hó 5-én, d. u. 5 órakor Budapesten az ev. ref. főgimnázium dísztermében (IX., Lónyay-utca 4)azev.ref. egyház egyetemes konventjével kapcsolatosan közgyűlést tart. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Az 1895. év,i költségvetés megállapítása. 4. Az alapszabályok