Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-21 / 12. szám

lított bibliák költsége évenként 165 ezer dollár (mintegy 412 ezer frt). Amerikában már jól ismerik s teljesen méltányolják azt az angol szálló-igét: A biblia a legjobb misszionárius és a biblia-társaság a leghatályosabb missziótársulat. Az amerikai biblia-társaság munkásságának súlypontja azonban a belmisszió terére esik. Itt fejti ki nagyobb és sikeresebb tevékenységét, itt termi legszebb gyümölcseit. A biblia-társaság belmissziói tevékenységének főszervei az úgynev. bibliai fiók-egyesületek (Auxiliaries). Ezeknek hivatása a bibliát terjeszteni, megkedveltetni, olvastatni: intézkedéseket tenni arra nézve, hogy minden gyülekezetben- lehetőleg minden család, minden iskolás gyermek, minden konfirmált ifjú, minden házasuló pár, minden kórház. minden szeretetház, s más jótékony intézet kellőleg el legyen látva bibliával, hogy minden vidéken bibliai fiók-egyesületek szerveztessenek, minden államban bibliaárusok legyenek beállítva. További szervei és közegei a biblia-társaságnak a biblia-árusok és biblia kör-felügyelők. A biblia-árusok községről-községre, házról-házra járnak a bibliával, azokat árusítják, olvassák, itt-ott magyarázzák is. A kör-felügyelők vagy biblia-superintendensek meg egyrészt a biblia-társaságok hivatalos képviselői a polgári és egyházi hatóságokkal szemben, másfelől a társulati munka felügyelői, a kolportőrök ellenőrzői, a fiók-társaságok működésének irányzói, szóval az ő kötelességük a társulati tevékenységet az egyes államokban a központi igazgató választmány intencióinak megfelelőleg irányozni. Az Egyesült-Államokban jelenleg 21 bibliai kör-felügvelő. harmad-félszáz biblia-árus és 2000 bibliai fiók-társaság működik. E hivatali közegeken kívül minden buzgóbb lelkész, belmisszionáriusok és városi misszionáriusok nagy része, minden evangelista és vasárnapi iskolavezető s különösen az ifjúsági és nő-egyesületek tagjai megannyi önkénytes biblia-terjesztő. Minden lelkészlakon van egy kis biblia-raktár, melyből a gyülekezet szegényei, valamint a belmissziót teljesítő egyesületek és intézetek a gyülekezet áldozatkészségéből ingyen kapják az Isten igéjét. E vállvetett lelkes munkának meg is van a jó hatása. Isten igéje becsben áll a házakban, szeretet tárgya a sziveknek, irányzója a közgondolkozásnak, erőforrása az életnek, zsinórmértéke a hitnek és cselekedetnek. S a társaság mindent megtesz arra nézve, hogy az Isten igéjének szent igazságai, nemesítő erői behatoljanak az emberek sziveibe. Azt tartja, hogy a lelkek megnyerésén, az elméknek Krisztushoz vezetésén fordul meg a keresztyénség ható ereje. Az elmúlt munkaévben (1893 márciustól 1894. márciusig) kerek számban 1.400,000 bibliát és biblia-részi, bocsátott világgá az amerikai biblia-társaság; fennállása óta 59 és fél millió biblia-példányt hozott forgalomba. A társulat anyagilag is virágzik, pedig nem tőkékből él; házán kívül vagyona nincs, hanem a hitbuzgóság élő tőkéjéből meríti mesés jövedelmeit. Birja az amerikai keresztyénség, különösen az evangeliumi keresztyénség rokonszenvét és munkás szeretetét. Az ember pedig a mit igazán szeret, azért áldozni is kész. Legerősebb támogatói a presbyteriánusok, a kongregácionalisták és a methodisták. Ezek évenként mintegy 325,214 dollár (= 813,035 frt) adománynyal járulnak a társaság céljaira. Ebből hagyományok címén 247 ezer dollár, templomi perselypénzekből 22 ezer dollár, magán-adományok útján 11 ezer, a fiók egyesületek révén pedig 45 ezer dollár gyűlt be a mult évben. S mindez önkényt, nem kivetett adó, nem kiszabott tagsági díjak, hanem szives szeretetből folyó önkénytes adomány alakjában. Íme ily dolgokat, mondhatnám, csudás eredményeket művel az élő hit és munkás szeretet, minek nagyszerű sikereiből mi is levonhatjuk a rövid, de annál magvasabb tanulságot: ha a belmissziót s ezzel egyházad életének megújulását akarod, akkor először higyj az Isten igéjében s annak isteni kijelentőjében, a Jézus Krisztusban. Ha az ő lelkét beoltod a lelkedbe, megújul, megtermékenyül az s benned is csudákat művel Istennek ama lelke és ható ereje. Várcidi F. BELFÖLD. A lelkészi gyám intézet tervezetének indokolásából. Az országos lelkészi gyámintézetnek e lap mult számában közölt alapszabály-tervezetéhez a tervezet készítője kimerítő indokolást és számítási táblázatokat is mellékelt, melyeket röviden az alábbiakban ismertetünk. A tervezet 6. §-ában a szervezendő intézménynek néhány sarkalatos elve van kimondva. Egyik, hogy a rendszeres segélyezés öt beszámítható év múlva veszi kezdetét, másik, hogy a tagok özvegyei az egyenlőség és testvériség elvének megfelelően egy és ugyanazon összegű évjáradékban részesülnek. Az öt beszámítható szolgálati évvel nem bírt lelkészek özvegyei visszakapják a néhai férjök által befizetett tagdíjaikat és a belépési járulékot, de állandó segélyezésre igényt nem tarthatnak ; a lelkészi árvák azonban néhai atyjok szolgálati idejére való tekintet nélkül, tehát árvaságra jutások után azonnal, szintén egyenlő összegű, neveltetési, esetleg gyámolítási segélyben részesülnek. A 14. §. az özvegyi járadék Összegét egyelőre évi 250 frtban, a 15. §. pedig az árvák neveltetési, esetleg gyámolítási segélyét egész-árvák részére évi 75 frtban, fél-árvák részére évi 50 frtban állapítja meg. Azért nem többet, mert a beható részletességgel eszközölt számítások annak lehetetlenségét bizonyították. »Kísérletet tettem — mondja az indokolás — a 300 frtos özvegyi évjaradék keresztülvezetésével is,, de a számítások már a 20-ik évben deficittel záródtak s ettől kezelve a 33. év végéig közel egy millió frt tőkének a kamatjaira volna szükség az egyensúly helyreállítására*. A tervezet 20. §-ában az intézet pénzügyi alapja van feltüntetve. 1. A tagok évi fizetésének 10%-ából való belépési járulék = 150,000 frt. 2. A tagok 27,%-os évi tagdíja — évenként 37,500 frt. 3 A közalaptól négy évi részletekben 100,000 frt és az eddigi tőkésítés = 57,000 frt. 4. A közalap 10%-os évi járuléka — évenként 9000 frt. Feltünhetik, hogy az egyházközségek semmivel nem járulnak a gyámintézethez. Erre az Indokolás következőleg