Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-14 / 11. szám

szerint elkülönítve rovatos kimutatást terjeszszen fel. Ezen kimutatásban külön rovatokban megjelölendő: 1. az iskola jellege; 2. a község, melyben az iskola van; 3. az iskolá­nál működő lelkész (segédlelkész) tanító neve; 4. mennyi idő óta működik tanítói minőségben ezen iskolánál; 5. előkép­zettsége; 6. bír-e elemi iskolai tanítói oklevéllel; 7. képes-e a magyar nyelvet sikerrel tanítani; 8. megelőzőleg volt-e már önálló okleveles tanító alkalmazva ezen állomáson ? A felterjesztendő kimutatásokban foglalt adatok megvizs­gálása után fogom megadni a tanfelügyelőségnek az uta­sítást a további teendőkre nézve, figyelmeztetem azonban, hogy addig is ne gátolja a tanítói teendőket végző lelké­szeket (segédlelkészeket) ezen működésükben s addig reájok vonatkozólag se az illetékes egyházi főhatósághoz ne in­tézzen megkeresést, se a törvényhatósági bizottsághoz ne tegyen jelentést«. Az egyetemes tanügyi kongresszus, melyet 1890-ban az ezredéves ünnep alkalmából Budapesten fog­nak megtartani, s mely felöleli a tanügy minden fokát, az egyetemi oktatástól kezdve a kisdedóvásig, igen élén­ken foglalkoztatja a tanügyi köröket. A pedagógiai tár­saság kezdésére márc. 8-án az előkészítő bizottság nagy értekezletet tartott az Akadémia heti üléstermében Hein­rich Gusztáv elnöklése alatt igen élénk részvét mellett. Ott voltak az iskola-ügynek legkiválóbb kapacitásai, szá­mos egyetemi és középiskolai tanár, több tanító, tanügv­barát és néhány női pedagógus is. Örömmel láttunk az értekezleten néhány protestáns tanférfiút is (Vámossv M., Góbi Imre, Molnár S., Szőts F. stb.) Az értekezlet ala­posan megvitatta a kongresszus szervezeti szabályait, me­lyeket a húsvétkor összehívandó orsz. rendező gyűlés elé terjesztenek még. A szabályzatot Nagy László titkár ter­jesztette elő s az egyes pontok és határozmányok élénk vitatkozást keltettek. A rendező-bizottság öt albizottságra oszlik, ezek: elnöki bizottság, fogadó- és elszállásoló­bizottság, ünneprendező-bizottság, szerkesztő-bizottság és pénzügyi bizottság. A kongresszus XVII szakosztályra oszlik, melyek között a főiskolák csoportjában a theologiai intézetek is fel vannak véve. Miután 1848-ban már volt egy egyetemes iskolaügyi kongresszus, ezt II. egyetem,es tanügyi kongresszusnak nevezik. A kultuszminiszter az iskolai autonómiáról. A tanfelügyelői kar március 8-án testületileg tisztelgett Wlassics Gy. dr. miniszternél, ki az üdvözlő szónoklatra adott válaszában a következő fontos és bölcs nyilatkoza­tot tette az iskolai autonómiáról: »Egy dologra kívánom a figyelmüket fölhívni és ez az, hogy az alkotmány a haza minden polgárának biztosít jogokat és ezeket a jogo­kat épségben kell tartani. Tehát tiszteletben tartandók a hazai felekezetek alkotmányadta autonomjogai is, azonban csak addig a határig, a míg arról győződnek meg önök. hogy azok a jogok nem szolgálnak ürügyül, menedékvárul a magyar állameszme elleni izgatásoknak. Mihelyt azon­ban a legcsekélyebb mértékben azt vennék észre, hogy emez alkotmányosan biztosított jogok leple alatt a magyar állam ellen titkos törekvések rejlenek: kérlelhetetlenül ránt­sák le a leplet ezekről a törekvésekről s hozzák azokat tudomásul ott, a hol a baj orvoslására a törvényes jog és hatalom megadatott. Ne engedjük meg, hogy az autonomia leple legyen a magyar állam léte ellen irányzott káros izgatásoknak*. Tanulmányutak és kirándulások. Ujabb időben a közokt. kormány élénken fölkarolta a középiskolák ta­nárai és tanulói által ismeretszerzés és tapasztalat végett rendezett tanulmányutakat, melyeknek haszna — szerin­tünk is — megbecsülhetetlen. A lefolyt két évben Görög­ország és Itália klasszikus földjén jártak részint a kor­mány, részint egyes iskolafentartó testületek, részint saját költségükön középiskoláink tanárai. Most újabban két irány­ban tervez a miniszter a tanárok részére tanulmányutat, egyiket Egyptomba, mely ez év decemberében hajtatik végre, kiszemelt vezetője, mint már jeleztük Goldzieher Ignác, kiváló orientalista: másikat pedig Norvégiába. Mind­két út a historikusok, geologusok és geográfusok számára rendeztetik. Prot. iskoláink közül eleddig kevés vett részt eme tanulmányutakban. Ennek okát ismeretes szegénysé­günkben találjuk meg, a mennyiben sem a fentartó tes­tületek, sem és még kevésbbé az egyes tanárok nem ál­dozhatnak az útra százakat. Azt hiszszük egyébiránt, hogy kedvezőbb helyzetben lévő iskoláink egy kis jóakarattal nyújthatnának annyi támogatást törekvő tanáraiknak, hogy azok a tudományos expedícióban részt vegyenek. Eddig csupán két dunarnelléki intézet és a debreceni főiskola képviseltette magát. De hol maradt mindenekfölött Nagy-Enyed, mely — tudvalevőleg — összes prot. hazai inté­zeteink között legjobban van berendezve s legkevésbbé küzd a paizsos férfiúval ? A tanárok első, görögországi tanulmányútjának eredménye különben már látható alak­ban is megjelent. Egy emlékkönyv ez, mely dr. Padéin er Gyula és dr. Csengeri János szerkesztésében a közokt. kormány megbízásából >Görög földön* címmel és a leg­tanuságosabb tartalommal tétetett közzé. Ez az expedíció tudományos eredménye, a gyakorlati, paedagógiai hasznát az illető tanintézetek látják. A második itáliai útról is igen érdekes cikksorozatot közöl Sinka Sándor debreceni ev. ref. főgimnáziumi tanár az ottani egyházi lapban. Nem lehet azonban eléggé figyelmükbe ajánlani úgy a fen­tartó testületeknek, mint a tanároknak a tanulóifjúság tanul­mányútját s kirándulásait. Az autopsia útján szerzett is­meret a legmaradandóbb a memóriában. Az evang. ref. zsinat eltörölte a szupplikációt, mely módot és alkalmat nyújtott iskoláink növendékeinek, hogy nem kevés fárad­sággal ugyan, de pénz nélkül beutazhassák széles Magyar­országot. Ez az alkalom megszűnvén, tanulmányutak és kirándulások által kell pótolni, a mikor jutányos áron hazánk szebb és tanuságosabb vidékeit megláthatja az ifjúság. Prot. iskoláink még nem érdeklődnek eléggé az ismeretszerzésnek eme módja iránt. Az állami iskolák már inkább. Legújabban is két intézet tanulóifjúsága, természete­sen vezető tanáraikkal együtt, tesz a húsvéti szünidő alatt ilyen tanulmányutat, az egyik Délmagyarországot. Szerbiát, Bomániát, a másik Nyugotmagyarországot, Fiumét, kör­nyékét és a Quarnero vidékét látogatja meg. Ismételten ajánljuk eme paedagógiai hathatós segédeszközt iskoláink figyelmébe! Egyetemi hangverseny. A debreceni egyetem ja­vára e hó 22-kén nagy hangversenyt rendeznek. A hang­versenyre, mely szini előadással is össze lesz kötve, óriási előkészületeket tesznek, s oly nagy iránta az érdeklődés Debrecenben és vidékén, hogy nemcsak két egymásután következő estén kell (mint tervezve volt) a hangversenyt megtartani, hanem még egy harmadik estén is. így hát e tervezett egyetem alapjára jókora összeg fog ez úton is befolyni.

Next

/
Thumbnails
Contents