Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-14 / 11. szám

szerint elkülönítve rovatos kimutatást terjeszszen fel. Ezen kimutatásban külön rovatokban megjelölendő: 1. az iskola jellege; 2. a község, melyben az iskola van; 3. az iskolánál működő lelkész (segédlelkész) tanító neve; 4. mennyi idő óta működik tanítói minőségben ezen iskolánál; 5. előképzettsége; 6. bír-e elemi iskolai tanítói oklevéllel; 7. képes-e a magyar nyelvet sikerrel tanítani; 8. megelőzőleg volt-e már önálló okleveles tanító alkalmazva ezen állomáson ? A felterjesztendő kimutatásokban foglalt adatok megvizsgálása után fogom megadni a tanfelügyelőségnek az utasítást a további teendőkre nézve, figyelmeztetem azonban, hogy addig is ne gátolja a tanítói teendőket végző lelkészeket (segédlelkészeket) ezen működésükben s addig reájok vonatkozólag se az illetékes egyházi főhatósághoz ne intézzen megkeresést, se a törvényhatósági bizottsághoz ne tegyen jelentést«. Az egyetemes tanügyi kongresszus, melyet 1890-ban az ezredéves ünnep alkalmából Budapesten fognak megtartani, s mely felöleli a tanügy minden fokát, az egyetemi oktatástól kezdve a kisdedóvásig, igen élénken foglalkoztatja a tanügyi köröket. A pedagógiai társaság kezdésére márc. 8-án az előkészítő bizottság nagy értekezletet tartott az Akadémia heti üléstermében Heinrich Gusztáv elnöklése alatt igen élénk részvét mellett. Ott voltak az iskola-ügynek legkiválóbb kapacitásai, számos egyetemi és középiskolai tanár, több tanító, tanügvbarát és néhány női pedagógus is. Örömmel láttunk az értekezleten néhány protestáns tanférfiút is (Vámossv M., Góbi Imre, Molnár S., Szőts F. stb.) Az értekezlet alaposan megvitatta a kongresszus szervezeti szabályait, melyeket a húsvétkor összehívandó orsz. rendező gyűlés elé terjesztenek még. A szabályzatot Nagy László titkár terjesztette elő s az egyes pontok és határozmányok élénk vitatkozást keltettek. A rendező-bizottság öt albizottságra oszlik, ezek: elnöki bizottság, fogadó- és elszállásolóbizottság, ünneprendező-bizottság, szerkesztő-bizottság és pénzügyi bizottság. A kongresszus XVII szakosztályra oszlik, melyek között a főiskolák csoportjában a theologiai intézetek is fel vannak véve. Miután 1848-ban már volt egy egyetemes iskolaügyi kongresszus, ezt II. egyetem,es tanügyi kongresszusnak nevezik. A kultuszminiszter az iskolai autonómiáról. A tanfelügyelői kar március 8-án testületileg tisztelgett Wlassics Gy. dr. miniszternél, ki az üdvözlő szónoklatra adott válaszában a következő fontos és bölcs nyilatkozatot tette az iskolai autonómiáról: »Egy dologra kívánom a figyelmüket fölhívni és ez az, hogy az alkotmány a haza minden polgárának biztosít jogokat és ezeket a jogokat épségben kell tartani. Tehát tiszteletben tartandók a hazai felekezetek alkotmányadta autonomjogai is, azonban csak addig a határig, a míg arról győződnek meg önök. hogy azok a jogok nem szolgálnak ürügyül, menedékvárul a magyar állameszme elleni izgatásoknak. Mihelyt azonban a legcsekélyebb mértékben azt vennék észre, hogy emez alkotmányosan biztosított jogok leple alatt a magyar állam ellen titkos törekvések rejlenek: kérlelhetetlenül rántsák le a leplet ezekről a törekvésekről s hozzák azokat tudomásul ott, a hol a baj orvoslására a törvényes jog és hatalom megadatott. Ne engedjük meg, hogy az autonomia leple legyen a magyar állam léte ellen irányzott káros izgatásoknak*. Tanulmányutak és kirándulások. Ujabb időben a közokt. kormány élénken fölkarolta a középiskolák tanárai és tanulói által ismeretszerzés és tapasztalat végett rendezett tanulmányutakat, melyeknek haszna — szerintünk is — megbecsülhetetlen. A lefolyt két évben Görögország és Itália klasszikus földjén jártak részint a kormány, részint egyes iskolafentartó testületek, részint saját költségükön középiskoláink tanárai. Most újabban két irányban tervez a miniszter a tanárok részére tanulmányutat, egyiket Egyptomba, mely ez év decemberében hajtatik végre, kiszemelt vezetője, mint már jeleztük Goldzieher Ignác, kiváló orientalista: másikat pedig Norvégiába. Mindkét út a historikusok, geologusok és geográfusok számára rendeztetik. Prot. iskoláink közül eleddig kevés vett részt eme tanulmányutakban. Ennek okát ismeretes szegénységünkben találjuk meg, a mennyiben sem a fentartó testületek, sem és még kevésbbé az egyes tanárok nem áldozhatnak az útra százakat. Azt hiszszük egyébiránt, hogy kedvezőbb helyzetben lévő iskoláink egy kis jóakarattal nyújthatnának annyi támogatást törekvő tanáraiknak, hogy azok a tudományos expedícióban részt vegyenek. Eddig csupán két dunarnelléki intézet és a debreceni főiskola képviseltette magát. De hol maradt mindenekfölött Nagy-Enyed, mely — tudvalevőleg — összes prot. hazai intézeteink között legjobban van berendezve s legkevésbbé küzd a paizsos férfiúval ? A tanárok első, görögországi tanulmányútjának eredménye különben már látható alakban is megjelent. Egy emlékkönyv ez, mely dr. Padéin er Gyula és dr. Csengeri János szerkesztésében a közokt. kormány megbízásából >Görög földön* címmel és a legtanuságosabb tartalommal tétetett közzé. Ez az expedíció tudományos eredménye, a gyakorlati, paedagógiai hasznát az illető tanintézetek látják. A második itáliai útról is igen érdekes cikksorozatot közöl Sinka Sándor debreceni ev. ref. főgimnáziumi tanár az ottani egyházi lapban. Nem lehet azonban eléggé figyelmükbe ajánlani úgy a fentartó testületeknek, mint a tanároknak a tanulóifjúság tanulmányútját s kirándulásait. Az autopsia útján szerzett ismeret a legmaradandóbb a memóriában. Az evang. ref. zsinat eltörölte a szupplikációt, mely módot és alkalmat nyújtott iskoláink növendékeinek, hogy nem kevés fáradsággal ugyan, de pénz nélkül beutazhassák széles Magyarországot. Ez az alkalom megszűnvén, tanulmányutak és kirándulások által kell pótolni, a mikor jutányos áron hazánk szebb és tanuságosabb vidékeit megláthatja az ifjúság. Prot. iskoláink még nem érdeklődnek eléggé az ismeretszerzésnek eme módja iránt. Az állami iskolák már inkább. Legújabban is két intézet tanulóifjúsága, természetesen vezető tanáraikkal együtt, tesz a húsvéti szünidő alatt ilyen tanulmányutat, az egyik Délmagyarországot. Szerbiát, Bomániát, a másik Nyugotmagyarországot, Fiumét, környékét és a Quarnero vidékét látogatja meg. Ismételten ajánljuk eme paedagógiai hathatós segédeszközt iskoláink figyelmébe! Egyetemi hangverseny. A debreceni egyetem javára e hó 22-kén nagy hangversenyt rendeznek. A hangversenyre, mely szini előadással is össze lesz kötve, óriási előkészületeket tesznek, s oly nagy iránta az érdeklődés Debrecenben és vidékén, hogy nemcsak két egymásután következő estén kell (mint tervezve volt) a hangversenyt megtartani, hanem még egy harmadik estén is. így hát e tervezett egyetem alapjára jókora összeg fog ez úton is befolyni.