Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-14 / 11. szám

IRODALOM. ** »A magyar nemzet története* eímü tíz kötetes nagy munkából, mely az Atbenaeum kiadásában jelenik meg, (millenniumi kiadás) gyors egymásutánban megjelent a lá. és 15. füzet, melyekben Kuzsinszky Bálint folytatja érdekes tanulmányát. Magyarországnak a római uralom alatti történetéről, a második és harmadik században. Majd folytatólag a harmadik fejezetben a római tartományok kormányzását és a negyedik fejezetben a hadi viszonyokat ismerteti, melynek folytatása a tizenhatodik füzetben lesz. A magyarországi gazdag római leletek pompás szövegképekben vannak bemutatva, a Trajanus oszlopának világhírű csoportozatát pedig a »Dák követek kegyelmet kérnek Trajanustól*, tizenötödik füzethez műmellékletképen csatolták. Ezt a füzetet rendkívüli érdekessé teszi a becses erdélyi leletek sorában közölt viaszos tábla, a verespataki Szent-Katalin tárnából, mely szintén a nemzeti múzeum egyik legdrágább kincse. Ez az európai hirű »Kr. u. 162. évi október 20-án kelt adósságlevél«, mely a római jognak egyik tekintélyes forrásadata. A tizenötödik füzetnek még egy kiváló becsű műmelléklete van, a bécsi képes krónikának 41. lapja, színes hasonmásban előállítva. A címkép Szent-István hadjáratát mutatja be Keán ellen. Szövegolvasás és fordítás is van csatolva a ritka szép kivitelű hasonmáshoz. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. ** A Szalay-Baróti-féle történelemnek most jelent meg a kilencedik füzete, mely a Könyves Kálmántól IV. Istvánig terjedő időszakot öleli fel. A derék munkát számos illusztráció díszíti. Külön műmelléklet kettő van benne. A pogány magyarok lázadása és a várkonyi találkozás, mindkettő Geiger S. P. rajza után került. A szövegbe nyomott illusztrációk a következők: Kálmán király ezüst pénze. Komnen János császár érme. II. István ezüst pénze. II. vagy Vak Béla pecsétje, Vak Béla pénze. Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg pecsétje. III. Konrád német császár szobra, III. Konrád keresztes hada. VII. Lajos francia király keresztes hada. Keresztes vitéz a második keresztes háború idejéből. II. Géza király pecsétje. Mánuel császár pénze. Barbarossa Frigyes császár. II. Géza király ezüst pénze. IV. István király érme. Egy-egy füzet ára 30 kr. Megrendelhető Wodianer F. és fiainál. Budapest, Andrássy-út, 21. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története című nagy illusztrált munkából, melyet a Wodianer F. és fiai cég ad ki, most jelent meg a 31-ik füzet, a melyben Gracza György a bécsi októberi forradalmat s Latour hadügyminiszter felakasztását mondja el nagy élénkséggel, számos nálunk eddig ismeretlen adat felhasználásával. E füzet képei a következők: A debreceni ref. nagytemplom belseje. Ütközet Szikszónál 1848. dec. 28. Schlick táborából. A bábolnai csata 1848. dec. 28-án. Részlet a bábolnai csatából. Részlet a Szőregnél vívott csatából 1849. aug. 5-én. Részlet a moóri csatából 1848. december 30-án. A kassai ütközet. 1849. január 4-én. Lipótvár ostroma. A kápolnai csata térképe. A tarcali ütközet 1849. jan. 22-én. ** A Magyar Mese- és Mondavilágból. Benedek Elek e nagyszabású mesekönyvéből, egyszerre három füzetet kaptunk, a 22—24-et, s így e rendkívül becses vállalat már megtette fele útját. A népköltés igaz gyöngyeit tartalmazza e könyv, abban a művészi formában, melyet Benedek kiváló mesemondó talentuma adott nekik. Mesék, helyi és Krisztus-mondák váltakoznak az újabb füzetekben is, s a mesemondó elevensége nemhogy lankadna, de folyton emelkedni látszik. A könyv egyik maradandó emléke lesz a millenniumnak s beláthatatlan időkig elsőrendű terjesztője, ápolója a magyar nemzeti szellemnek és a jó magyar nyelvnek. Szülőknek és iskoláknak nem ajánlhatjuk eléggé a megszerzését. Az egyelőre öt kötetre (50 füzet) tervezett mű még mindig megrendelhető az első füzettől számítva a kiadó Athenaeumnál. Egy füzet ára 25 kr., 10 füzet 2 frt 50 kr. A már megjelent első és második kötet ára díszes kötésben, pompás illusztrációkkal, 3—3 frt. EGYHÁZ. A lelkészi gyámintézet tervezetére vonatkozólag a legelső észrevételt a következő figyelemre méltó sorokban kaptuk: Arra, hogy »a gyülekezetek semmit sem fizetnek*, legyen szabad rövidke megjegyzést tennem. Én ugyanis azt, hogy a gyülekezetek a gyámintézet alapjához semmit sem fizetnek, a lelkészi karra nézve káros nagylelkűsködésnek tartom. A lelkészi kar a helyett, hogy jogosan követelne, még jogáról is lemond. Mert ha mi lelkészek a tanítók és most már a tanárok részére, országos nyugdíjintézetükbe való belépésök alkalmával mindent elkövetünk, hogy egyházaink, a mint a törvény követeli, hozzájáruljanak az országos segélyalaphoz (a mi pedig népes gyülekezetben, hol 20, 25, 30 tanító és 10 12 rendes tanár is van, tekintélyes összegre rúg csak évente is) talán megérdemelnénk mi lelkészek, kik egyházunkkal s gyülekezetünkkel mégis csak közelebbi s legszorosabb összeköttetésben vagyunk, kik az egyházak szellemi és anyagi ügyeinek szenteljük önfeláldozólag életünket, hogy gyámintézetünkhöz a gyülekezetek is járulnának, ha nem évenként is, mint a tanítóknál és tanároknál, de bár egyszersmindenkorra és legalább a lelkészekre kiszabott 10% -os belépési díj egy részével. A tanítók és tanárok özvegyeinek és árváinak van már és leend állami segélylvel szervezett országos gyámintézetök, de a református papnéknak és lelkészárváknak nincs még se menházuk, se árvaházuk, a hol ezek fejüket lehajthatnák. Ne tűrjük ezt tovább összetett s dugott kézzel (talán élhetetlenül is), hanem segítsünk magunkon és mieinken, így az Isten is megsegít! Nekem sem özvegyem, sem árvám nem marad segélyezendő. így nem önérdekből emelem fel igénytelen szavamat. De sokszor fájt lelkem az eddig részünkről tapasztalt közönyösség és élhetetlenség miatt. Most örülök, hogy felébredve káros letbargiánkból, teszünk már valamit, de örömöm csak úgy lenne teljes, ha egyházaink bevonásával fokoznánk s nagyobbítanánk a gyámintézeti alapot, hogy a legtöbbnyire minden segély, vagyon és néha legkisebb viskó nélkül maradó lelkész-özvegyek és árvák a kenyérkereső férj és atya halála után minél nagyobb segélyben részesülhetnének. Ezt a jóakaratú észrevételét ajánlja a konventi atyák és lelkésztársai megszívlelő figyelmébe Némó.