Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-21 / 8. szám

A milyen törhetetlen, szilárd erénvű, kőszikla jellemű — oly erős hitű, s a milyen erős lelkű oly meleg szívű ember volt. Nem csak az evangélium hirdetésében — a szeretetben is Jézus követője; az a miért tiszteltem — ez a miért szerettem! Nekem, az elvesztése fölötti fájdalomban is édes s örökre áldott az ő emlékezete! Szász Károly. IRODALOM. ** Ráth György nyugalmazott kúriai tanácselnök legújabban két értekezését adta ki külön füzetben. Az egyik, mely eredetileg a római kath. »Hittudományi Folyóiratban* jelent, meg s »A pannonhalmi Szent-Benedekrend nyomtatott imakönyvei a Breviárium monasticum behozatala előtt* címet visel, közelebbről nem érdekel bennünket. A másik füzet azonban, mely * Graveezi Horváth Gergely és Lám (Ambrosius) Sebestyén hitvitáját* tárgyalja, a legnagyobb mértékben megérdemli úgy érdeklődésünket, mint elismerésünket. A tudós szerző — ki Magyarország egyik legértékesebb magánkönyvtárának birtokosa — újabb időben kiváló előszeretettel foglalkozik a hazai reformáció első századának egyház- és irodalomtörténetével s már eddig is igen sok homályt derített fel, sőt egészen új dolgokat is hozott napfényre. Gazdag könyvtárának unikum vagy raritas-számba menő egyes darabjai alapján, felkutatva és felhasználva a vonatkozó összes irodalmat, a komoly tüdós elfogulatlanságával és pártatlanságával oldja meg a maga elé tűzött feladatot. A kezünk alatti értekezés eredetileg az »Irodalomtörténeti Közlemények* tavalyi évfolyamában jelent meg; ugyanezen folyóirat 1892. évi folyamában ösmertette szerző a Horváth-Lám-féle hitvita előzményeit (»A felsőmagyarországi krvpto-kálvinisták hitvitázó irodalmáról« cím alatt; a »Magyar Könyvszemle* 1892/93. évfolyamában pedig egy párhuzamos hitvitát ismertetett, (»Pilcz Gáspár és ellenfelei« cím alatt.). Ezenkívül a »Századok* 1894. évi VII. füzetében, Paikoss Endre művének bírálása alkalmából szintén számos új adatot hoz fel s még több hibás nézetet kijavít a felsőmagyarországi reformáció történetéből; végre ugyancsak a »Századok* jelen évi I. és II. füzetében két XVI. századi kassai plébánosról értekezik. Mindezen dolgozataival nagy hálára kötelezte szerző a magyar prot. egyháztörténelem mívelőit és barátait, kiknek nevében bizonyára kifejezhetem azon óhajtást, hogy még számos ily derék munkával gazdagíthassa irodalmunkat. B. K. ** Szájrul szájra. A magyarság »száiló igéi*. Gyűjtötte és magyarázza Tóth Béla, XVI. és 449 oldal. Az Athenaeum kiadása. Ára díszes angol-kötésben 3 frt. — E könyv a magyar művelt közönség ajkán élő közmondássá vált idézetek, illetőleg »szálló igék* első kritikai gyűjteménye. A »szálló igék* közmondásszerü mondások és szólásmódok. pl. a nemzet napszámosai, végzett földesúr, uraságoktól levetett; vagy tengerre magyar, leborulok a nemzet nagysága előtt, utánunk a vízözön stb Régóta érezzük az ilynemű munka szükségét; ezért folyamodtunk a hasonló külföldi művekhez, különösen Büchmann Geflügelte Worte című könyvéhez. De ezekben magyar adat, sőt magyar vonatkozás alig van; a mi pedig mégis akad, csupa helytelenség. Tóth Béla ez érzékeny hiányt pótolta jelen nagy müvével. Mintegy másfél ezer szálió igét közöl és magyaráz meg történelmileg és nyelvészetileg a magyar történet, a világtörténet, a magyar, görög, latin,-.olasz, spanyol, francia, angol, német stb. irodalom köréből, mindig a magyar szempontot tartva legfőbb céljának. Néhány »szálló ige« a bibliából is van véve. A szerzőt munkájában a hazai tudós- és íróvilág számos kitűnősége támogatta. E mű, a mellett hogy írónak és nyelvésznek mellőzhetetlenül szükséges segédkönyv, rendkívül érdekes, vonzó és mulattató olvasmány, mert minden lapján új, meglepő, fontos históriai, irodalom- és nyelvtörténeti adatokat, hiteles anekdotákat és kuriózumokat nyújt az olvasónak. Az igen bő név- és tárgymutatók lehetővé teszik, hogy az olvasó a könyvben azonnal megtaláljon mindent, a mit keres. ** A soproni főiskolai zenetársaság-története 1869—1895-ig van röviden megírva abban a 40 oldalnyi füzetkében, melyet a társaság 20 éves fennállásának emlékére a társaság megbízásából írt Magyar József VII. o. tanuló, a társaság aljegyzője. A füzet előszavában Poszvék S., Gombocz M. és Kapi Gy. a főiskola különböző szakainak igazgatói írtak aforizmákat a zenéről. ** Hiveink lelki gondozása cím alatt Simó János s.-kőröspataki unitárius lelkész röpiratot írt a szórványokban lakó unitáriusok lelki gondozásáról. A 15 lapos füzet, mely a Dávid Ferenc-egylet XIII. sz. s 20 koronával jutalmazott kiadványaként jelent meg és 10 krért kapható, nyomon járó indokolás után 10 unitárius missziói lelkészség szervezését javasolja. A missziói központok között van említve Budapest, Debrecen, Deés, Marosvásárhely, Déva, Sz.-Udvarhely, S.-Szentgyörgy stb. Majd még a vallásos sajtó fejlesztését ajánlja, mint a lelki gondozás hathatós eszközét. A füzetke buzgó egyházszeretettel és gyakorlott tollal van írva. ** Az Athenaeum olvasótára során »A mammuth * cím alatt Abonyi Árpádtól regény jelent meg. A modern, sőt a »századvégi« alkotások közül való, századvégi alakokkal, ízléssel és erkölcsökkel. Olvasmánynak elég érdekes, sőt több tekintetben tanulságos is. A 176 lapra terjedő. csinos zöld vászonkötésü könyv ára 50 kr., megrendelhető az Athenaeum könyvkiadóságában, Budapest (Ferenciek-tere). ** Magyar Táj szótár. A rn. t. Akadémia megbízásából Sziunyei József egyetemi tanár által szerkesztett e nagy munkából Hornyánszky Viktor kiadásában megjelent a VI. füzet, mely a liagyakodik-illant szók közötti anyagot tárgyalja. A vállalat tízíves füzetekben évnegyedenként jelenik meg, ára füzetenként 1 frt, egész évre 4 frt. mely összeg a kiadó Hornyánszky-céghez küldendő. ** Bibliai Elmélkedések, délutáni istentiszteletre. Irta. Fülöp József körmendi ev. ref. lelkész. Kapható szerző -nél és Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán. 1—46. 1. Ára 2 korona. >Bibliai Elmélkedések* címen adtam ki egyszerű bibliamagyarázataimat, mondja a szerző, hogy elejét vegyem azon esetleg tehető megjegyzésnek, hogy ezek valójában nem bibliamagyarázatok, mert nem követem bennök a megszokott formát, a szentírás egy valamelyik könyvének végig magyarázásait s a versről-versre haladást*. No hát, ha az adná meg csakugyan a bibliamagyarázás formai jellegét, hogy valamely könyv versrőlversre legyen végigtnagyarázva, nagyon bajos volna e nembe vágó szemelvényeket is írni, a mi pedig hogy lehetséges dolog, mindenki jól tudja, a ki csak valaha ilyféle munkával foglalkozott. Nem e szempontból kell tehát a kézalatti kötet munkálatai felett bírálatot mondanunk. Ez az »esetleg tehető megjegyzés« ép úgy meg nem állhat, mint meg nem állhat Fülöp Józsefnek sem azon nézete,