Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-07 / 23. szám

ellenben a jelzett első példány — ha megkerülne is — semmisnek nyilváníttatik. Kelt Nagy-Kőrösön, 1894. május 27-én. A tanitóhépezdei igazgatóság. * A hit- és erkölcstan az iparos- és kereskedő­tanonciskolákban A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházi főhatóságokhoz a következő átiratot intézte: Az iparos- és kereskedő-tanoncz, továbbá a középkeres­kedelmi iskolák számára kibocsátott szervezeti szabályok és utasítások a hit- és erkölcstannak ezen iskolákban való tanítása iránt akként intézkedtek, hogy e tantárgy a nem kötelezett (fakultatív) tárgyak közé soroztatott. Áz előttem fekvő jelentésekből azt a tapasztalatot szereztem, hogy a hit- és erkölcstannak fakultatív módon való tanítása nem vezetett a kívánt eredményre, mert csak igen kevés iskolában történt olyan intézkedés, hogy ezen fontos tárgy tanítására a heti órák keretében megfelelő hely biztosít­tassék. És mert az ezen iskolákat látogató serdülő ifjúságnak ép e korban van szüksége arra, hogy oktatása és nevelése valláserkölcsös alapon történjék, elrendelendőnek találtam, hogy a jelzett iskolákban a hit- és erkölcstan tanítása a heti órarend keretében kötelező módon eszközöltessék. Midőn ezen elhatározásomról a főtiszt. Főhatóságot tisz­telettel értesíteni szerencsém van, felkérem, hogy a bölcs kormányzata alatt álló egyházi hatóságokat arra felhívni méltóztassék, hogy a nevezett iskolákban a bittan tanítása iránt az 1894/5. tanév kezdetétől saját hatáskörükben gondoskodjanak. Egyben tudomására hozom a főtiszt Főhatóságnak, hogy egyidejűleg az összes kir. tanfelügyelő­ket utasítottam, hogy mindazon helyeken, a hol iparos és kereskedőtanonc-, továbbá kereskedelmi középiskolák vannak, azokban a hit- és erkölcstannak osztályonként heti 1—1 órában kötelező módon való tanítása iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg. * A római kath. sajtó erősödéséről a Religió május 30-iki száma ezt irja: »A kath. sajtó egy lustrum alatt többet nyert, többet izmosodott, mint azelőtt félszá­zad lefolyása alatt. Szatmár, Nyitra, Pécs, Eger, Székes­fehérvár stb. azóta nyert győzelmesen előrehaladó katho­likus politikai sajtót. És a legfényesebb haladás dacára, mégis mindenki érzi, hogy még igen nagyot kell haladnunk, fejlődnünk, izmosodnunk az országban a sajtó terén. Az izmosodás eme szükségletének három kiváló jelenségére irányítjuk ezúttal hazánk kath. vezérférfiainak figyelmét. Az első az, hogy két világi katholikus vezérférfiunk, Zichy Nándor gróf és Esterházy Miklós Móricz gróf hónapok előtt bizalmas magánúton aláírásra szólító felhívást kül­döttek szét az országban egy katholikus napilap alapjainak megvetése végett. A második jelenség az, hogy az ország­ban, bár eme felhivás óta mély hallgatás állott be a kezdeményezők részéről, az érdeklődés egyre tart, sőt egyre növekedik az ügy mellett ... A harmadik örven­detes jelenség, a melytől nagy hatást lehet várni, az, hogy a kath. sajtó felkarolásának terén a zsolnai kath. nagy­gyűlés minden eddigi akciónál egy lépéssel előbbre hatolt ama határozata által, a mely igv szól: »Mondja ki a gyűlés, hogy tekintettel a kath. közvélemény folytonos ébrentartásának és serkentésének szükséges voltára, átirat utján Magyarország összes esperesi kerületeinek katholikus testvéreit felszólítja, hogy hatáskörükben odamüködjenek, hogy a tisztességesen gondolkodó olvasóközönségtől a vallást gúnyoló, fékevesztett sajtót távoltartsa.« — íme Róma mozog. Élünk-e hát mi!? *Az Emke évi jelentése. Az erdélyi közművelődési egyesület junius 3-án Tordán tartotta ez évi közgyűlését, mely alkalomra Sándor József, az Emke főtitkára, elkészí­tette az egyesület évi jelentését. Az egyesület tagjainak száma az elmúlt évben 727-el szaporodott. Az Emke-nek ma 75 örökös, 1873 alapító, 1084 rendes és 4773 pártoló összesen 16.545 tagja van. Az egyesület vagyona a követ­kező nagy alapítványokkal gazdagodott: Bicskey Kálmán végrendeletileg az egyesületre hagyta 1400 holdas birtoká­nak felét; Remenyik Zsigmond dormándi (Heves m.) földbirtokos végrendeletileg 10 ezer frtot, özvegy Gárdosy Jánosné 1890 frtot, Bán István 1000 frtot, Krausz Mayer 200, Nagy Pál és Steiner Mór 100—100 frtot hagytak az egyesületnek. Atzél Réla báró a Rohonozy Gedeontól fogadáson nyert 250 frtot adta át. Az egyesület közel 101 >,000 frtot vett be az elmúlt évben, ugy, hogy vagyona április elsején 2.050,414 koronára rúgott. Az évi jövede­lem 50,322 frt volt. Jövedelmével az egyesület alapított, fentart s részben segélyez 1 nagyszabású földműves iskolát, 8 más szakiskolát, 62 felekezeti és önálló népiskolát, 22 óvót és gyermekmenedékbelyet, 3 emberbaráti intézményt, 49 népkönyvtárt és 26 dalos i<ört. A gyermekmenedék­helyekre vonatkozólag azt tapasztalták, hogy különösen vegyesajku vidéken kitűnő szolgálatot tesznek az óvó megkedveltetéséhez. 1893-ban 600 frtot, ez idén azonban csak 100 forintot irányoztak elő népkönyvtárakra, mivel az egyesület népdaloskörök szervezésére concentrálja most erejét. * Az egyházpolitikai reformok miatt, a Wekerle kormány király ő felségének beadta a lemondását, előbb szóbelileg, később írásban is. A korona a lemondást folyó évi junius hó 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával leg­kegyelmesebben elfogadni, egyszersmind azonban meg­hagyni méltóztatott, hogy az egyes miniszterek hivatalos működésüket, további legfelsőbb elhatározásig, folytassák Miután gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bánnak kor­mányalakítási kísérlete meghiusult, nap-nap után nagyobb lesz a valószínűség, hogy a kormányválság miatt Buda­pesten időző felség ismét Wekerle Sándort, fogja megbízni az ország kormányzásával. adakozás. A prot. országos árvaház javára A duna-mocsi konfirmándusok Bajcsy Lajos ref. 1. által 2 frt 97 kr. (Ebhez járultak : Hegyi Jenő 20 kr., Egyeg Lajos 20 kr., Jakab Gyula 20 kr., Bábi Lajos 20 kr., Lajos András 20 kr., Lajos József 26 kr., Rácz János 10 kr, Bacska Lajos 10 kr., Kántor István 10 kr., Czikor Béla 4 kr., Szigeti Eszter 20 kr., Hollósi Lina 20 kr., Szalai Etel 20 kr., Balla Etel 10 kr., Simon Erzsébet 10 kr., Nagy Julcsa 10 kr., Posch Mari 10 kr., Lajos Mári 10 kr, Kovács Etel 10 kr., Máté Zsuzsa 10 kr., Kozma Julcsa 7 kr.) — A runya­szcnt-királyi ev. ref. konfirmándusok Molnár István által 2 frt 25 kr. (Ehhez járultak: Borbás Erzsébet 45 kr.. K. Borbás Erzsébet 45 kr., Kulcsár Erzsébet 45 kr., Balog Erzsébet 20 kr., Schuck Géza 40 kr., Szalai István 30 kr.) — A gyönki ev. ref. gimn. konfirmált növendékei Kiss Béla tanár által 2 frt 5 kr. (Ehhez járultak : Muraközy László 50 kr,, Mányoky Ödön 50 kr., Szakonvi István 50 kr„ Sebestyén Géza i:0 kr., Szigethy László 20 kr., Kálmán Endre 15 kr.) — A biai konfirmándusok Dézsi Mihály r. 1. által 2 frt 40 kr. — A réthci konfirmándusok Galambos László r. 1. által 1 frt 50 kr. — A felsö-cöri konfirmándusok Gueth Sándor r. 1. által 2 frt. — A hercg­szöllösi konfirmándusok Kulcsár Sándor r. 1. által 2 frt 80 kr. — A kajászó-szt-péteri konfirmándusok Tatay Lajos r. lelkész által 2 frt 90 kr. (Ehhez járultak: Varga Károly 20 Kr., Lévai Mihály 20 kr.} Liber Lajos 20 kr.,

Next

/
Thumbnails
Contents