Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-08 / 6. szám

Értekezlet az egységes középiskola érdekében. Az egységes középiskola ügyében fontos értekezlet tarlatolt január 27., 30. és 31. napjain az országos közoktatási tanácsnak e célra összehívott bizottsága által. Az értekezleti üléseket Fehér Ipoly, a közokt. tanács elnöke vezette. A minisztérium részéről Berzeviczy, Klamarik és Lövey voltak jelen. A közoktatási tanácsból és a (elkért szakértők közül részt veitek Szász Karoly. Zichy Antal, Francsics N., Erődv Béla, Hóman 0, Heinrich G., Hegedűs István, Simonyi Zsigmond, Kármán Mór, Verédy K., Entz Géza, Alexander B., Paszlavszky J., Gyertyánffy István, Fináczy Ernő, Szuppán V. stb. A január 27-iki ülésben a kérdés historikumat Fehér Ipoly elnök világította meg, a megvitatandó kérdéseket Fináczy Ernő terjesztette elő. Az általános vitában jelentősebb mozzanatok nem merültek föl. Az általános vita után először a jogosítás kérdését tárgyalta a bizottság s rövid eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a leendő középiskola olyan intézet legyen, melyben az általános közműveltség elemeit minden tanuló egyenlő mértékben tanulhassa meg, s ennélfogva a jogosítás, melyet a középiskola ad, teljesen egyenlő legyen. Gimnázium és reáliskola lényegileg egyenlő intézetek legyenek és egyenlő képzést és jogosítást adjanak. Második kérdés az volt : melyek legyenek a kötelező tárgyak ? A bizottság azon nézetben állapodott meg, hogy az egységes középiskolában azok a hamaniórák tanítandók, melyek a mai gimnáziumban előfordulnak, de a nemzeti elemek nagyobb érvényesítésével; a reáltárgyakból pedig azok vétessenek fel, melyek a természettudománygondolkozás fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Az egységes középiskola tárgyai ezek legyenek: 1. Magyar nyelv és irodalom. 2. Magyarország történelme és földrajza. 3. Latin nyelv és irodalom. 4-. Német nyelv és irodalom. 5. Egyetemes történet. 6. Filozófiai propedeutika. A reáltárgyakból: 7. Földrajz. 8. Természetrajz. 9. Természettan. 10. Kémia. 11. Matematika. 12. Rajz A nem egyetemesen kötelező vagy külön tantárgyak megállapítása több időt kivánt. Hozzászólottak a kérdéshez: Heinrich, Kármán, Alexander. Erődi, Hóman. A megállapodás az lőn, hogy az értekezlet többsége csak a görög és a francia nyelvet kívánja nem-egyetemesen kötelező. szabadon választható, külön tárgynak. A január 30-ilci ülésben az értekezlet először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mikép kelljen az idegen tannyelvű középiskolánál a viszonylag kötelező tantárgyakat beosztani. A kérdést Heinrich, Erődv, Gyertyánffy, Kármán, Hegedűs és Alexander felszólalása után az értekezlet akként oldja meg, hogy a nemzetiségi iskolák kérdése nem változtatja meg a bizottságnak a viszonylag kötelező tárgyak dolgában hozott határozatát. Mivel azonban ez iskolák kérdése tekintetbe veendő, a minisztérium vagy a helyi tantervek segítségéve], vagy a német nyelv elejtésével, vagy egyéb módon tegye meg azokat a részletes intézkedéseket, melyek az általános szervezet keretében különben sem foganatosíthatók. A viszonylag kötelező tárgyakra vonatkozólag rövid eszmecsere után még a következőkben állapodtak meg : 1 A tanuló nem választhatja mind a két viszonylag kötelező tantárgyat. 2. A viszonylag kötelező tantárgyak minden tekintetben a többi tárgyakkal egyenlő fontosságuaknak tekintetnek s hasonló elbánás alá esnek. 3. A viszonylag kötelező tárgyak négy éven át tanulandók. 4. A viszonylag kötelező két. tantárgy minden középiskolában tanítandó. Csak ott, a hol több középiskola van, adhat a miniszter meghatározott időre, kivételes esetekben, az alól fölmentést. Az itt közölt elvek közül különösen a 4-ik fölött folyt hosszasabb vita, melyben Heinrich, Kármán csak az egyik tárgy kötelező tanítása mellett, Hóman. Szász Károly, Alexander, Klamarik, Erődy mind a két tantárgynak kötelező tanítása mellett argumentáltak. Legnagyobb vita ama kérdés fölött támadt: hány évfolyamból álljon az egységes középiskola? Ennek vitatása átnyúlt a január 31-iki ülésre is. Két nézet merült föl e kérdésben. Azoké, kik a S éves, és azoké, kik a 9 éves tanfolyam mellett nyilatkoztak. A 8 osztályú tanfolyamot sürgetők a mostani állapotok fentartása mellé sorakoztak. A 9 osztályt javaslók a középiskola elé egy előkészítő osztályt, tehát az elemi iskola IV. osztálya bel vett középiskolai előkészítő osztály szervezését ajánlották. A bizottságnak minden tagja nyilatkozott e fontos kérdésben. A többség a 9 éves tanfolyam mellett foglalt állást. Az elnök ebben az értelemben mondta ki a határozatot. A 9 éves tanfolyam mellett nvilatkozlak : Szász K, Hóman, Kármán. Fináczy, Simonyi. Verédy, Entz, Alexander és Paszlavszky, összesen 9-en A 8 éves tanfolyamot pártolták: Fehér Ipoly. Heinrich, Zichy, Erődi. Gyertyánffy és Szuppán. Utolsó kérdésül azt vitatták meg, mily sorrendben tanítsák a nyelveket ? Ehhez a kérdéshez is sokan szólottak. Némi csekély eltéréssel a többség azt az elvet fogadta el. hogy az első osztályban idegen nyelv ne tanítassék, s az idegen nyelvek tanítása a második osztályban a latinnal kezdődjék, azután a német, majd a görög és francia következzék. A kérdéshez hozzá szólottak Heinrich, Kármán, Klamarik, Fináczy, Simonyi, Erődi, Hóman, Alexander és Paszlavszky. A véleményeltérések a körül forogtak, hogy az idegen nyelvek tanítását a latinnal kezdjék-e, vagy a némettel? A többség a latin mellett nyilatkozott, néhányan, mint Simonyi és Erődi, a német nyelvvel akarták kezdetni az idegen nyelvek tanítását, és pedig a 9 osztályú középiskola Il-ik osztályában. Az értekezlet végül a nyelvek tanításának sorrendjére nézve a következőkben állapodott meg: 1. Az I-ső osztályban idegen nyelv nem tanítandó. 2. Az idegen nyelv tanítása a Il-ik osztályban kezdődjék, még pedig a latinnal. 3. A német nyelv tanítása a IIl-ik vagy IV-ik osztályban kezdődjék. é. A görög vagy francia nyelv tanítása csak az V-ik osztályban vegye kezdetét. E megállapodások enunciálása után Fehér Ipoly elnök megköszönvén a bizottsági tagok érdeklődését, az értekezletet bezárta. Krőn ikds.