Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-08 / 45. szám

hatja őt anélkül, hogy egyszersmind maga magát is meg ne alázza. De egyúttal a férfiből vétetvén, neki köszöni életét és nevét, melyet hord. Milyen joggal, azt mondhatnám, milyen szivvel vitathatná azért tőle az elsőséget? Állását tehát már a természettől a megadás jellemzi. Az asszony rendeltetése férjét szeretni és szeretetteljes megadással állani oldalán. Ez rendeltetése és állása, mindkettő ugyanazon tényekből folyik s ugyanazon elvekben találja magyarázatát, mindkettő annyira az asszony fogalmaiban gyökerezik, hogy ama megadás fogalmában benne van az asszony igaz akarata és saját becsülete is. Mózes ilyetén magyarázatát Pál apostoltól tanultam. A Korinthusiak figyelmét felhívja az asszonyok helyzetére, midőn nekik meghagyja, hogy asszonyaik födetlen fővel se ne imádkozzanak, se ne jövendöljenek. (I. Kor. 11. 1—13.) Nem magyarázza bővebben az asszonyi szeretetnek hivatását; csak röviden jelzi szavakkal »az asszony teremtetett a férfiúért*. Hallgassátok csak tovább, hogy mint tanítja az asszonyt arra az alázatosságra, mely megilleti: »Akarom pedig, hogy ezt tudjátok, hogy a Krisztus minden férfiúnak feje; az asszonynak pedig feje a férfiú, a Krisztusnak pedig feje az Isten. A férfiú Istennek képe és dicsősége, de az asszony a férfiú dicsősége. Mert nem a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért*. Nem egy értelmű ezen tanítás azzal, melyet épen a Genesisből magyaráztam? Az apostol azonban oly szigorral hangsúlyozza e parancsolatot, mely más szájában nem illenék; a függőség általános fogalma helyében, a melyet énhasználtam, ő az alárendeltetés fogalmát használja. Ebből következik, hogy »kell az asszonynak fején lenni a férfiú hatalmának bizonyságának, az angyalokért« kik megfigyelik. hogy e földön és kiváltképen a templomban mi történik. A férfi, kinek teremtése a nagy teremtés munkájának, melyet az angyalok kara dicsőít, egy részét képezi; a férfiú, ki Isten képét és dicsőségét ábrázolja. Teremtőjének azzal tartozik, hogy emelt fővel néz a világ szemébe. Ellenben az asszonynak, kinek teremtése, csak később határoztatott el és mondhatnám valamely családi eseménynek tekintendő, az a kötelessége, hogy mint a férfi dicsősége földünk aránylag szűk keretében mozogjon, mint egy szerény hitvestárs saját házának bensejében. Az apostol véleményének élét még fokozza, ha tekintetben veszszük azt, hogy ezen itt adott utasításai csak kiváló helyzetekben lévő asszonyoknak szólnak, mert csak kivételes körülmények között képezhette az asszony hivatását, hogy férfiak előtt jövendöljön vagy imádkozzék. Istennek azonban hatalmában van, bizonyos áltála felállított rendet megváltoztatni, hogy néha egy asszonyt a férfi kedvéért kiemel azon körből, melyet neki előírt, akár azért, hogy jövendöljön, mint a korinthusi asszonyok vagy Filep diakónus négy leányát, avagy mint Lemnel király anyját;* akár azért, hogy egy nép felett ítéljen, sőt hogy egy hadsereget vezéreljen, mint Debora. ** Ilyen esetben az asz* Apóst. cs. 21—9. Péld. 31. 13. ** Birák 4, 5. szonynak csak engedelmeskednie kell és megáldatik az ő engedelmességéért. ^Dicsértessék pedig minden asszonyok felett Jáhel s mindensátorban lakozó asszonyok felett áldassék.* * De még ilyen kiváltságos körülmények között is, az ebből származó munkásságot kivéve, maradjon Pál apostol szerint az asszony mindég igazán nőies, ne felejtse el, ő a férfi ékessége és húzódjék vissza a világ szemei elől, ha mindjárt lelkesedésében hivatva érzi is magát a férfiaknak tanácsokat adni. Ilyen volt a teremtés eredeti rendje. (Folyt, köv.) Szilassy Aladdrné. BELFÖLD. A dunamelléki egyházi értekezlet megalakulása. Megtörtént. Csendben, zajtalanul, de komoly érdeklődéssel s mondhatni, lelkes hangulatban megalakult Dunamelléken is az egyházi értekezlet okt. 30-án. Nem voltunk sokan, kik megalakítottuk, a Lónyay-utcai főgimnázium dísztermében kényelmesen elfértünk, de a megjelentek lelkét az a meggyőződés hatotta át, hogy jó munkát végeztek s oly szellem megmozdulálásának voltak tanúi, melynek nagy jövője van. A mintegy 100—110 főnyi közönség soraiban olt voltak világi részről: gróf Tisza Lajos, Szilassy Aladár, Antos János, Cseh Ervin, gróf Ráday Gedeon, Vécsey Tamás, Darányi Ignác, Ádám András, Biberauer Tivadar, Bernáth István, Kasics Péter, Szőts Albert, Hegedűs István, ifj. Eötvös Károly, Komáromy Lajos, Török Árpád, Túróczy Adolf, Csíky Kálmán, Parragh Béla stb., a lelkészek közül Szász Károly, Baksay Sándor, Sziládi Áron, Koncz Imre, Csekey István, Bocsor Lajos, Dánvi Gábor Ádám Kálmán, Szánthó János, Szabó Péter, Csikay Imre, Papp Károly, Gladischefszky Károly, Mészáros János, Tóth János, Kálmán Gyula, Lévay Lajos, Wenetianer Sándor, Morvay Ferenc, Kecskeméthy István, György László stb.; a tanárok közül Farkas József, Ádám Gerzson, Vámossy Mihály, H. Kiss Kálmán, Petri Elek, Szőts Farkas, Szabó Aladár, Mokos Gyula stb.; a fővárosi segédlelkészek és katekhéták stb. Énekkel kezdtük a gyűlést, hitbuzgósággal, énekelve: Jövel Szent Lélek Űr Isten! Azután Szász Károly püspök kenetes imájában fordultunk a kegyelem Urához, segítséget, áldást esdve a munkára, mely anyaszentegyházunk vallás-erkölcsi és társadalmi megujulását akarja előmozdítani.' Majd Szilassy Aladár pénzügyi főbíró, e példás egyházi Mecenás tartott rövid elnöki megnyitót. Szavai keresztyén szívből fakadtak és szívhez szólottak. Krisztust és az ő evangéliumát kell uralomra juttatnunk a lelkekben, s akkor ne féljünk a ránk következő válságos időktől. Krisztus és az ő evangéliuma még mindig meggyőzte * Bírák. V, 24,