Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-18 / 42. szám

hessenek egyességet. Eötvös és Szilágyi miniszterek azonban mindkét módosítást ellenezték, mert ez a régi reverzális visszaállítása volna, s mert közhitelű okiratban kell az egyességet megkötni. Zichy Nándor gróf azt indítványozta, hogy esak keresztyén szülők köthessenek egyességet a gyermekekre vonatkozólag. A többség ezeket s az ezekhez hasonló klerikális irányzatú módosításokat mind elvetette, csupán a Czorda Bódog indítványát fogadta el, melynek értelmében a javaslatnak a nem recepiált és el nem ismert felekezetekre vonatkozó szakaszai kihagyattak. Ezzel a módosítással a javaslat harmadik felolvasásban csaknem egyhangúlag elfogadtatott. * Az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot a főrendiház október 10-én hat szótöbbséggel általánosságban s azután részleteiben is elfogadta. A protestáns főrendek mind igennel szavaztak, csak báró Prónay Dezső szavazott nemmel. A vitát Zichy Nándor gróf nyitotta meg, azzal indokolván ellenző szavazatát, hogy nem lévén barátja a polgári házasságnak, nem pártolhatja a polgári anyakönyvi intézményt sem. Hasonlólag nyilatkozott gróf Szapáry István is. Ellenben Szontágh Pál pártolja a javaslatot, részint azért, mert a javaslat szükségképi folyománya a polgári házasságnak, részint és főként azért, mert az anyakönyveket az orthodox zsidó, szerb és oláh papok általában hiányosan vezetik. Az általános vitát Hicronymi Károly belügyminiszter zárta be terjedelmes beszéddel, melyben a felhozott ellenvetéseket részletesen cáfolta és azt bizonyította, hogy mennyivel előnyösebb lesz jövőre az anyakönyvvezetés, mikor mind tartalmára, mind alakjára, mind nyelvére nézve egyöntetű anyakönyvek lesznek. A részletes vitában felmerült módosításoknak egyikét sem fogadván el a többség, a törvényjavaslat részleteiben is változatlanul került ki a főrendek retortájából. * Egyházi értekezlet Debrecenben. Az »egyházi értekezletek« eszméje, melyet most egy éve a zsinati értekezlet vetett fel, kezd hódítani egyházkerületeinkben. A tiszántúli egyházkerület több buzgó tagja október 31-re Debrecenbe egyházi értekezletet hívott össze következő érdekes programmal: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Alapszabálytervezet bemutatása, megvitatása. Előadó: Görömoei Péter. 3. A református egyház helyzete az új viszonyok között s a ref. lelkész teendői az egyháztársadalomban. Értekező: Csiky Lajos. 4. Protestáns sajtó. Előadó: Bilci Károly. 5. Egyházak anyagi ügyei. Egyházfentartási alap. Értekező: Ferenczy Gyula. 6. Beadandó indítványok. 7. A következő értekezlet helyének s idejének meghatározása. Október 30-án este 7 órakor ismerkedési estély a »Bika« vendéglőben. Október 31-én 9 órakor a nagy templomban ünnepélyes isteni tisztelet, szónok: Dicsőfi József debreceni lelkipásztor. 11 Órakor az értekezlet megnyitása a főiskola nagytermében. — Üdvözöljük a korszerű kezdeményezést s Isten áldását kívánjuk a buzgó résztvevők munkájára ! Ügy látszik, ébredünk, mozdulunk mindenfelé! * A római kath püspökök október 11-én ismét tanácskozmányt tartottak Budavárban. 14-en voltak jelen a hercegprímás elnöklete alatt. Elsőben a főrendiházban megbukott két egyházpolitikai javaslat további sorsáról tanácskoztak és elhatározták, hogy a mennyiben a javaslatokat a kormány másodízben is a főrendiház elé viszi, azok ellen in solidum föntartják eddigi álláspontjukat. Különösen a felekezetnélküliség és a zsidóságra való áttérhetés törvénybe iktatása ellen fognak jövőre is teljes erővel küzdeni. — A tanácskozás másik tárgya a kongrua ügye volt. Erre nézve a legutóbbi tanácskozmány által kiküldött albizottság véleményes javaslata alapján kimondotta az értekezlet, hogy a püspöki kar elfogadja az orsz, kongrua-bizottság munkálatának a főpapok és a nagyobb egyházi javadalmasok birtokainak összeírására vonatkozó irányelveit és Samassa egri érsek külön véleményével szemben azt a határozatát terjeszti a vallás- és közoktatási miniszterhez, hogy a kongrua-alapra vonatkozó összeírásokból a tanító szerzetrendek birtokai kihagyandók. * Az izraelita vallás bevételéről szóló törvényjavaslatot a főrendiház október 8-iki ülésében 109 szavazattal 103-mal szemben elvetette. Az érdekes vitában hiába beszélt mellette szokott ifjú névvel az öreg Szontágh Pál, hiába Eötvös Lóránt br. kultuszminiszter, Daruváry Alajos, Csáky Albin gróf, Keglevich István gróf, végül pedig Szilágyi Dezső igazságügyminiszter; azért Zichy Nándor gróf ellenezte, ki nem akart a zsidóknak, az ő »barátjainak*, bábut a nyakába akasztani; ellenezte, mert nincs a javaslatban benne semmi; ellenezte Széchen Antal gróf, mert nagyon is sok van benne, t. i. a keresztyén hitről a zsidóra való áttárés megengedése; Bomán Miron, mert nem időszerű; Budnyánszky József, mert a zsidók nem bírnak szavazattal, míg Szapáry Géza gróf pláne örömmel fogadta el és kifejezte, hogy már most reményli hogy a zsidók a n agyar nemzet »barátai« lesznek. * Az egyházpolitikai javaslatok a képviselőházban. A képviselőház tagja október 13-án alig pár percnyi ülésre gyűltek össze, a melyen Bánffy Dezső br. házelnök jelentést tett a háznak a főrendiház üzeneteiről. Az állami anyakönyvelésröl szóló törvényjavaslattal, miután az változatlanul került vissza a főrendiházból, semmi dolga nem lesz a háznak. A gyemekek vallásáról intézkedő javaslatot, a melyből a felekezeteken kívül állók gyermekeire vonatkozó részt a főrendiház kihagyta, a képviselőház az igazságügyi és közoktatásügyi bizottsághoz utasította. A ház plénuma tehát ezzel a javaslattal majd csak akkor foglalkozik, ha a vallás szabad gyakorlásáról és az izr. vallás recepciójáról szóló, visszavetett javaslatokkal végez. E két utóbbi javaslatot az okt. 17-iki ülésen tárgyalja a képviselőház. * Gyászrovat. Nagyenyedi theologiai akadémiánkat ismét súlyos veszteség érte. Berde Sándor, nagyreményű fiatal theol. tanár, korábban hét éven át kackói körlelkész, folyó hó 13-án 38 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Tehetséges, nagyratörő lélek volt, vasszorgalommal és nem közönséges tudománynyal, kit a gyakorló lelkészet köréből alig pár éve hívott el az erdélyi egyházkerület a Kolozsvárt felállítandó theologiai fakultásra, de ideiglenesen Nagy-Enyeden adott neki jól betöltött munkakört. Özvegye és több kiskorú gyermek gyászolja kora halálát, melyről tanártársai és tanítványai is külön gyászjelentést adtak ki. Béke hamvaira! — Szakács Mózes, székely-udvarhelyi ref. főgimnáziumi tanár élete 66-ik évében folyó hó 13-án meghalt. Kiváló buzgóságú, rendkívül tevékeny és egvházias érzelmű ember volt, ki az iskolában, a társadalomban és az egyházban nemes hévvel szolgálta a közművelődés és a vallás szent ügyét. A hatvanas évek végéig a budapesti ref. főgimnáziumban tanárkodott, azóta Székelyudvarhelyen működött székely szívóssággal és kálvinista buzgósággal. Béke hamvaira! HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.